A nemzetgazdasági minisztert hallgatta meg csütörtök reggel az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága. Nagy Márton elmondta: mekkora lesz jövőre a nyugdíjemelés, illetve hiába gyengébb a gazdaság teljesítménye, továbbra is segíti a kormány a családokat.
Meghatározta a kormány, mennyivel emelik jövőre a nyugdíjakat, ezt a következő évi infláció alapján döntötték el – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert csütörtök reggel az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága előtt. A tárcavezető éves meghallgatásán kiemelte: ez az első éve a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, hogy már a Pénzügyminisztériumot is magába foglalja. Beszámolója elején leszögezte: immár évek óta abban reménykednek, hogy lezárul az ukrajnai háború, amely rendkívüli hatással van hazánk gazdaságára. Ezen felül a német recesszió okoz még komoly problémát.
Ebben a helyzetben a kormánynak cselekednie kell. Bár a gazdaság nem hoz annyi bevételt a költségvetésnek, mint gondolták, ennek ellenére végre kell hajtani olyan programokat, amelyek segítik a családokat, a magyar embereket és a vállalkozásokat. Ilyenek voltak az adócsökkentések, a kedvezményes, támogatott hitelek, illetve a 14. havi nyugdíj. Idén várhatóan 0,5 százalék körüli lesz a gazdasági növekedés, ez főleg annak köszönhető, hogy a negyedik negyedévben már magasabb pályára kerülhet a volumen.
Ezt is ajánljuk a témában
Most akkor magas vagy sem a magyar államadósság? Elszálló számokról és államcsődről is lehet olvasni, de mit mutatnak valójában a számok? Körbejártuk a témát, és megnéztük, mit hozhat a jövő Magyarország számára.
Ez jövő évre is kitarthat, 2-3 százalék körüli növekedéssel futhat végig a gazdaság.
Ez leginkább a fogyasztásnak köszönhető, amely folyamatosan bővül,
Ha nem lenne a beruházásoknál visszaesés, önmagában a fogyasztás 2 százalékkal lökné meg a GDP-t. Ez egyébként hosszú távon nem üdvözlendő. Ott sokkal fontosabb lenne, hogy a beruházásra támaszkodjon a gazdasági növekedés, ebben az új autógyárak beindulása, mint például a BYD és a BMW is segíthet.
Az infláció idén 4 százalék körüli lehet, az árrésstop érdemben lassítja a fogyasztói árak emelkedését, várható az élelmiszerárak csökkenése is. A tejtermékeknél már most látható csökkenés. Jövőre az infláció a jegybanki toleranciasávba eshet, 3,6 százalék lehet 2026-ban, amivel elindulhat a jegybanki kamatcsökkentés is.
A jövő évi nyugdíjemelés is 3,6 százalék lesz.
A költségvetési hiány idén 5 százalék lesz, bár ki kellett engedni valamennyit belőle, de nincs veszélyben. Az államadósság marad 73,5 százalék 2025-ben. Nagy Márton rátért arra is, hogy a német és az európai gazdaságnak strukturális problémái is vannak, főleg, mert nem áll rendelkezésükre olcsó és zöld energia. A német gyengélkedés pedig hazánkra is erősen hat, hiszen a magyar autó- és akkumulátorexport jelentős része Németországba megy, az ottani autóipart segíti.
A magyar járműgyártás a német gazdaság része
– jelentette ki a miniszter.
Magyarország ezért abban érdekelt, hogy Németország sikeres legyen, de közben azt is felismerték, hogy nem jó ekkora függőség. Emiatt nyitottak például Kelet felé is. De ennek a folyamatnak a megfordítására indították el a támogatási programokat is, a vállalkozásoknak jelentős támogatás a kedvezményes hitel, illetve a Demján Sándor-program különböző tételei. A lakosságnak pedig az adócsökkentések és a nyugdíjemelés. Összességében 1100 milliárd forintnyi adócsökkentést hajt végre jövőre a kormány, ennek jelentős része a családokat érinti.
Az alacsonyan tartott inflációnak és az átlagkereset emelkedésének köszönhetően a reálbér-emelkedés továbbra is rendkívül dinamikus. Ennél is jobban nőhetett a háztartások jövedelme, hiszen például jelentős összegeket kaptak vissza az év elején az állampapírok kamatkifizetéseiből. Nagy Márton kitért az Otthon Startra is, amely iránt az érdeklődés továbbra sem lanyhul, hetente csaknem kétezer új szerződést kötnek a bankok.
Nagy Márton a bizottság tagjainak kérdéseire válaszolva elmondta: a kormány az egész adórendszerrel a munkát és a gyerekeket támogatja, de kiemelt fontosságú számukra a nyugdíj is.
Ez a kormány ideológiája
– mondta a miniszter, aki rátért a Tisza Párt kiszivárgott konvergencia-programjára is, miután szerinte több ellenzéki képviselő is ennek mentén beszélt szükséges változásokról és megszorításokról. Nagy Márton elmondta ez a tervezet és a progresszív adórendszer 1300 milliárd forintot vonna el a családoktól és a vállalkozásoktól évente. A kormány ezzel érthetően nem ért egyet.
Kérdésre válaszolva azt is elmondta:
a minimálbér várhatóan 10-11 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal nőhet 2026-ban.
A miniszter szerint a bérpálya emelkedésben marad, így elérhető az ezer eurós garantált minimálbér és az egymillió forintos átlagbér is.
Maradt az alapkamat 6,25 százalékon.
A miniszter elmondta: megkezdik egy új rendszer kidolgozását, amelynek lényege, hogy hasonló üzemzavarok esetén bárhova gyorsan odaérjenek az intézkedésre jogosult szakemberek.
Az egészségügyi miniszter kijelentette: folyamatban van a háttérintézmények átadása-átvétele.
Bóna Szabolcs tárcavezető kijelentette, csak biztonságos élelmiszer kerülhet a magyar emberek asztalára.
Zorana Mihajlovic volt szerb energiaügyi miniszter szerint Szerbia kész ajánlatot tenni a NIS orosz tulajdonrészére.
A kormány több tagja is rendezte céges összeférhetetlenségi helyzetét.
Az ukrán gazdasági miniszter szerint ezt kétféle módon lehet orvosolni: mozgósítani kell a belső tartalékot, valamint haza kell hívni külföldről az állampolgáraikat. Ukránokra van szükségük Ukrajnában – húzta alá.
A korábbi, 32,0 fokos rekordot még 2007-ben mérték Pestszentlőrincen.
Jövőre sorozatban harmadszor szerepelhetünk az elitben.
