Robbanásveszélyes állapotba sodorta Berlint a szélsőbalos akció: résen kell lennie a lakosságnak

A Berlinben bekövetkezett súlyos áramszünet – amelyet sajtóértesülések szerint szélsőbaloldali csoportok által elkövetett támadás idézhetett elő – nem csupán több ezer lakost hagyott napokra fűtés nélkül, hanem a rendkívüli hideggel együtt komoly műszaki és biztonsági kockázatokat is teremtett. A hosszabb ideig tartó áramkimaradás és a fagypont alatti hőmérséklet különösen a hőszivattyús rendszerek egy részét tehette veszélyessé – hívta fel a figyelmet az Exxpress.

A problémák elsősorban az úgynevezett monoblokk hőszivattyúkat érinthetik, amelyek R290 jelű hűtőközeggel működnek. Ez az anyag valójában propángáz, amely erősen gyúlékony és robbanásveszélyes. André Habedank építőipari és ingatlanszakértő szerint áramszünet esetén ezeknél a berendezéseknél súlyos láncreakció indulhat el: a fűtési rendszer leáll, a kültéri egységben lévő víz pedig a hideg hatására megfagyhat, kitágulhat, és megrepesztheti vagy akár teljesen tönkre is teheti a hőcserélőt.

Amennyiben a hőcserélő megsérül, a hűtőközeg közvetlen kapcsolatba kerülhet a fűtési vagy a használati meleg vízzel, és hibás vezetékeken, tömítetlen szelepeken keresztül az épület belsejébe juthat. Habedank arra is figyelmeztetett, hogy nemcsak radiátoros, hanem padlófűtéses rendszereknél is fennállhat a veszély, különösen a régebbi kivitelű hálózatok esetében. Ezeknél előfordulhatnak úgynevezett termikus szivárgások, amikor nem víz, hanem gáz szökik el a rendszerből.

A kiszivárgó propángáz a szigetelőrétegbe kerülhet, amely a peremszigeteléseken keresztül kapcsolatban áll a lakótér levegőjével, így a gáz fokozatosan bejuthat a helyiségekbe. 

A kockázat elsősorban a monoblokkos rendszereknél jelentkezik, mivel ezeknél a hőcsere a házon kívül, a kültéri egységben történik, amely közvetlenül ki van téve a fagyos időjárásnak.

A split rendszerű hőszivattyúknál ezzel szemben a hőcsere az épületen belül zajlik, így ezek a berendezések kevésbé érzékenyek a hidegre.

A berlini szenátus illetékes szervei nem tudtak adatot szolgáltatni arról, hogy az áramszünet idején hány monoblokk hőszivattyú működött az érintett városrészekben. A lehetséges robbanásveszéllyel kapcsolatban ugyanakkor hangsúlyozták: sem a jelenlegi áramszünet során, sem korábbi esetekben nem volt tudomásuk olyan incidensről, amely hőszivattyúk fagykárához vagy abból eredő veszélyhelyzethez vezetett volna. A hatóságok ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a berendezések megfelelő üzemeltetése és karbantartása a tulajdonosok felelőssége.

Az országos statisztikák alapján – amelyek szerint a német háztartások mintegy 5,7 százaléka használ hőszivattyút – Berlinben akár 2500 háztartás is érintett lehetett az áramszünet következményeiben. Ebben a piaci szegmensben a monoblokkos rendszerek számítanak a legelterjedtebbnek, és ezek túlnyomó többsége R290-es hűtőközeget alkalmaz, részben azért, mert az ilyen berendezések után magasabb állami támogatás jár.

A Német Biztosítók Szövetsége ugyanakkor nagyon csekélynek tartja egy propánrobbanás esélyét. Álláspontjuk szerint a hőcserélők masszív felépítésűek, az R290 pedig nem oldódik vízben. Ugyanakkor elismerték: áramszünet idején az R290-es monoblokk hőszivattyúk akkor válhatnak tűzveszélyessé, ha egyidejűleg szivárgás és gyújtóforrás is jelen van. 

Bár a fagyálló folyadék nem alapfelszereltség, Németországban ezt jellemzően a telepítést végző szakemberek töltik be a rendszerbe.

A robbanás veszélyétől függetlenül azonban szinte bizonyosra vehető, hogy a hideg és az elhúzódó áramszünet számos monoblokk hőszivattyúban okozott komoly károkat. André Habedank szerint sok berendezés esetében akár gazdasági totálkárról is beszélhetünk, mivel a rendszerek egyszerűen szétfagytak.

Nyitókép: RALF HIRSCHBERGER / AFP