Most akkor magas vagy sem a magyar államadósság? Elszálló számokról és államcsődről is lehet olvasni, de mit mutatnak valójában a számok? Körbejártuk a témát, és megnéztük, mit hozhat a jövő Magyarország számára.
Elszáll az államadósság, túlköltekezik a kormány, Magyarország bóvli kategóriába kerülhet, és jöhet az államcsőd – ilyesmiket vázolt az utóbbi hónapokban több szakértő és megmondóember. Az igaz, hogy az államadósság nominálisan közel a kétszeresére emelkedett az utóbbi öt évben, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) július végi adatai szerint Magyarország adóssága immár meghaladja a 60 ezer milliárd forintot. De nem is feltétlenül innen kell nézni a dolgokat.
Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) vezető elemzője a Mandiner kérdésére azt mondja, a közgazdaságtan egyik legfontosabb leckéje, hogy soha nem szabad a mutatószámokat nominálisan vizsgálni. Az államadósság esetében is ez a helyzet, a gazdaság szempontjából nem az a lényeges kérdés, hogy mekkora az adósság értéke forintban kifejezve, hanem az, hogy miként alakul a megtermelt jövedelemhez, vagyis a bruttó hazai össztermékhez viszonyítva. Ez mutatja meg leginkább, hogy mekkora terhet jelent, ezért elsősorban a GDP-arányos államadósságot érdemes vizsgálni. 2010 óta ennek rátája a koronavírus-járványig folyamatosan csökkent, utána megtorpant. Pont a gazdasági növekedés hiánya a ludas abban, hogy a bruttó hazai termékhez viszonyított adósság nem tud nagyobb ütemben csökkenni.
„Általános tendencia az egész EU-t nézve, hogy a covidjárványt megelőzően csökkenő pályán lévő GDP-arányos adósságráta 2020-ban jelentősen megugrott, majd 2021–22-ben számottevően mérséklődött, az utóbbi két évben pedig összességében stagnált, de tartósan a 2019-es szint fölött ragadt. Ebben a tekintetben tehát a hazai adósságpálya egyáltalán nem különbözik az uniós szinten láthatótól” – húzza alá Molnár Dániel.
A szakértő megjegyzi: az adósságrátánál az év végi szintet kell vizsgálni, éven belül lehetnek kisebb-nagyobb ingadozások, ha például a bevételek és a kiadások időarányos megvalósulása jelentősen eltér.
Például a magyar költségvetés az utóbbi években általában fejnehéz volt, az év elején jellemzőek a pénzforgalmi oldalról finanszírozást igénylő nagyobb egyszeri kiadások, például a 13. havi nyugdíj vagy a rezsicsökkentés fenntartására. Ekkor szokták kibocsátani a devizakötvényeket is. Ezek együttesen járulnak hozzá a magasabb első és második negyedéves adósságrátához, a pénzforgalmi hiány stabilizálódásával az év végére alacsonyabb adósságszint áll elő.
A múlt év végén 73,5 százalékos volt az államadósság mértéke a GDP-hez viszonyítva, tehát a koronavírus-járvány előtti 65 százaléknál magasabb, de így is jóval kisebb a 2010-es 80 százaléknál. Idén a gazdaság gyengélkedése miatt az érték enyhén emelkedhet, több elemzőközpont becslése szerint év végén 73,5 és 74 százalék között lehet majd a bruttó hazai termékhez viszonyított államadósság.
Ezt is ajánljuk a témában
Az idei gyengélkedés után jövőre már elkezdődhet a gazdaság újbóli fellendülése. Az Equilor Befektetési Zrt. csütörtöki sajtóeseményén mutatták be a legfrissebb előrejelzéseket, amely fordulatot hozhat a hazai teljesítményben.
Ilyen értékre számít az MGFÜ is. Molnár Dániel elárulja: várakozásaik szerint év végén a tavalyihoz igen hasonló, annál néhány tized százalékponttal magasabb, 74 százalék alatti államadósság várható. „Kulcskérdés lesz a forint árfolyama. Az adósság több mint 30 százaléka devizában van denominálva, az elszámolás viszont forintalapú, így az adósságszint az árfolyamtól is függ. 1 százalékkal erősebb árfolyam nagyságrendileg 0,2 százalékponttal csökkenti az adósságrátát. A kormányzatnak is van némi mozgástere az év végén az adósság mérséklésére, ezzel szintén néhány tized százalékpontot tud faragni, ám annak az ára az év eleji magasabb finanszírozási igény” – mutat rá.
Erős bírálat éri a kormányt amiatt, hogy a kibocsátott állampapírok után jelentős kamatot kénytelen fizetni az állam, erre sokan kidobott pénzként tekintenek. Tény, hogy idén ez az összeg több mint 3800 milliárd forint, ám ezt nem lehet teljesen elvesztett pénznek tekinteni. A Mandiner is beszámolt róla, hogy az állampapírállomány egy része nagyjából 800 ezer magyar család kezében van. Idén, főleg az év első hónapjaiban 1700 milliárd forintnyi kamat került a háztartásokhoz, ami a teljes kamatkifizetés csaknem fele. A szakemberek és a kormány is arra buzdított mindenkit, hogy az így kiutalt összeget vagy fektesse be újra állampapírba, vagy pedig költse el, azaz növelje vele a fogyasztást.
Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrumának igazgatója lapunknak azt mondja, hogy a kifizetett több száz milliárd forintnyi kamat egy része visszaáramlott a gazdaságba. „Egy része biztosan pörgette a gazdaságot, a másik része ingatlanba és más befektetésekbe került, például a befektetési alapoknál érezhető volt emelkedés. Állampapírt is vásároltak bizonyos mennyiségben, de ez a befektetési forma kicsit vesztett a vonzerejéből, némileg csökkent az állomány mértéke az átstrukturálás miatt. Az viszont a második negyedéves GDP-adatokból is látszik, hogy a kamatok egy részét fogyasztásra költötték a családok: a vártnál jobb adatok érkeztek ezen a téren” – magyarázza a szakértő.
Ezt is ajánljuk a témában
A nyugdíj és az állampapír-kamatok miatt jöhet az sms.
Ezt is ajánljuk a témában
Négy éve nem látott szintre csökkent a maginfláció szintje, ami idővel az inflációs mutatón is látszódni fog. Az államháztartás hiánya is elmarad a baloldali szakemberek által jósoltaktól, ez derült ki az MBH Bank elemzőinek a magyar gazdaságra vonatkozó friss előrejelzéséből. A forintban rejlő erő nagyot segít a helyzeten.
Idén ősszel mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítő véleményt mond majd a magyar adósságról. Ezek közül az időben első, október 10-ei Standard & Poor’s-döntés a legfontosabb. A társaság mostani értékelése szerint hazánk a legalacsonyabb befektetésre ajánlott szinten áll negatív kilátás mellett. Ez a bóvli kategória feletti szint, vagyis a leminősítés kifejezetten kedvezőtlenül érintené a magyar eszközök befektetői megítélését.
Molnár Dániel szerint több dolog is a leminősítés ellen szól. „Egyrészt idén tavasszal adott negatív kilátást az S&P, és a hitelminősítők jellemzően egy-másfél éves időtávon szoktak változtatni a besoroláson a kilátásmódosítás után. Ennek elsődleges oka, hogy nem az aktuális folyamatokat, hanem sokkal inkább a hosszú távú trendeket figyelik. Habár az uniós viták nagy kockázati tényezőt jelentenek,
a fokozatosan csökkenő költségvetési hiány a stabil bankrendszerrel, a folyó fizetési mérleg többletével és az infláció stabilizálódásával együtt nem indokolja a leminősítést.”
A másik két nagy hitelminősítő kapcsán megjegyzi, hogy a Moody’s november végén dönt, ott lassan egy éve van érvényben negatív kilátás, így lehetséges a leminősítés, azonban így is a befektetésre ajánlott kategóriában maradna hazánk, a Fitchnél pedig december elején legfeljebb kilátásrontás jöhet.
A régiós országokkal összevetve évtizedek óta hazánkban a legmagasabb az államadósság aránya, azonban az olló némileg elkezdett zárni. A covidjárvány az egész régióban hasonló hatásokkal járt: 7–13 százalékponttal megdobta az adósságrátát. A pandémiát követő konszolidáció azonban más ütemben zajlott le. Csehországban fokozatosan továbbemelkedett a ráta, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában ezzel szemben 2021 után volt még némi adósságcsökkenés, de nem bizonyult tartósnak. Mindhárom ország esetében tavaly jelentős, 4–6 százalékpontos ugrást mutatott az adósságráta. „Számítani lehet rá, hogy a következő években folytatódik az összezárás, azonban ezzel együtt sem várható, hogy a régióban más országban is 70 százalék fölé emelkedjen az adósságszint nagyobb válság nélkül” – összegzi a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője.
Bár a számokat illetően eltérnek a vélemények, abban a legtöbb elemző egyetért, hogy a magyar gazdaság jövőre már valóban jobban futhat, akár 3 százalék körüli GDP-növekedés is elképzelhető. Az szépen lejjebb faragná az államadósság arányát, 2027-re akár 73 százalék alá is benézhet a mutató.
A kormányzati előrejelzések szerint
GDP-arányos deficit követi, majd a maastrichti 3 százalékos célérték alatti tartományt is elérheti a hiány.
A gazdasági növekedés dinamizálódásával csökkenő pályára állhat az adósságráta.
Alacsonyabb hiány és magasabb növekedés mellett évente akár több százalékponttal is mérséklődhet a GDP-arányos államadósság, ahogy a 2010-es években láthattuk. Növekedés hiányában, amelynek feltétele a külső kereslet rendeződése is, a költségvetési deficit visszafogása önmagában nem elegendő az adósságráta érdemi mérsékléséhez.
Nyitókép: Sokan szeretnék borúsabbnak láttatni a helyzetet, mint amilyen valójában
Fotó: MTI/Róka László
Októbertől egyszerűbb, kiszámíthatóbb és még vonzóbb lesz a fix lakossági állampapír-paletta.
A Tisza Párt kiszivárgott adózási elképzeléseinek több eleme egybecseng a baloldali kormányok politikájával és Brüsszel elvárásaival is.
Szerda este majdnem benézett 390 forint alá az euró árfolyama.
A tények makacs dolgok.
Akadnak aggasztó tételek a költségvetési tervezetben.
Úgy tűnik azonban, Magyar Péter teljesítményét és veszélyeit hasonlóképp látjuk.
Rangadóhoz méltó körülmények.
A román hadsereg közleményben reagált a történtekre.
