Hortay Olivér, a Századvég szakértője a számok mögé nézett, és sokkoló adatot közölt. A matek egyszerű, de fájdalmas: ennyibe került nekünk eddig a háború, és ez még csak a jéghegy csúcsa.
Sokan érezzük pénzügyileg, hogy valami megváltozott az elmúlt években az orosz-ukrán háború miatt, de kevesen tudják pontosan számszerűsíteni, mekkora ütést is vitt be a magyar gazdaságnak a szomszédban zajló konfliktus. A Kontextus Cash Talk című gazdasági műsorában most Hoppál Hunor vendégeként Hortay Olivér, a Századvég Energia- és Klímapolitikai Üzletágának vezetője rántotta le a leplet a rideg valóságról.
A szakértő nem kertelt, amikor a háború gazdasági hatásairól kérdezték. Bár pontos összeget nehéz mondani a számtalan közvetett hatás miatt, a Századvég elvégzett egy modellszámítást a kézzelfogható adatok alapján.
Az eredmény pedig mellbevágó: tavaly év végéig a háború összesen 9100 milliárd forintos kárt okozott Magyarországnak.
Ez az összeg önmagában felfoghatatlan, de Hortay részletesen lebontotta a tételeket, hogy érthető legyen, hova folyt el a pénz.
A legnagyobb tétel, mintegy 6000 milliárd forint, kifejezetten az energiaárak brutális emelkedéséből és az emiatt megugró importköltségekből származik. Ehhez jön még egy 2000 milliárdos tétel, ami a kamatok emelkedésének a számlájára írható – hiszen az inflációs nyomás miatt a jegybankoknak lépniük kellett, ami drágította az államadósság finanszírozását. Végül, de nem utolsósorban, közel 1000 milliárd forintot buktunk az exportpiacok kiesésén.
De mit jelent ez a hétköznapi ember szintjén? Hortay Olivér a műsorban elvégezte a fájdalmas osztást:
ha ezt az összeget lebontjuk egy átlagos magyar háztartásra, akkor azt látjuk, hogy a háború minden egyes magyar család zsebéből 2,2 millió forintot vett ki.
Ez az az összeg, ami hiányzik a megtakarításokból, a felújításokból vagy éppen a nyaralásokból. A szakértő hozzátette: a békekötés nemcsak a fegyverropogás végét jelentené, hanem egy azonnali, mérhető gazdasági fellélegzést is. A piacok ugyanis pszichológiai alapon működnek: már a békecsúcs hírére is javultak a tőzsdei mutatók. Amíg azonban a blokkosodás és a szankciós politika dominál, addig a magyar családok továbbra is fizetik a háború árát.
Nyitókép: MTI/EPA/STRINGER
Csökken az inflációs bizonytalanság, magasabb lehet az idei GDP-növekedés, de a monetáris politika továbbra is óvatos és türelmes lesz – mondta Varga Mihály, a jegybank elnöke kedden, miután a monetáris tanács 6,25 százalékon hagyta a hazai alapkamatot.
Orosz dróntámadások, ballisztikus és cirkálórakéta-csapások, valamint irányított légibombák szedik áldozataikat, brutálisak az ukrán polgári veszteségek.
A Tisza politikusa szerint olyan kormányzásra van szükség, amely az állampolgárok véleményét és problémáit is becsatornázza a döntéshozatalba.
Ennek szellemében fogunk dolgozni.
A háború utáni európai energiapiacról szóló kijelentés nem ugyanaz, mint a háború alatt bevezetett szankciók támogatása, ezért Sebestyén Géza nem lát közvetlen ellentmondást Magyar Péter nyilatkozatában. Szerinte azonban az orosz energiahordozókról való leválás politikája stratégiai hibának bizonyult.
Az elmúlt másfél évtizedben – a mindenkori kivételek előtt bár tisztelegve – kormányzati szinten ilyen drága Palikkal voltunk kultúraügyekben körül véve.
Már 44 napja tart az ideiglenes tűzszünet, de az iráni háborút nem tudják lezárni az amerikaiak. A helyzetről kérdeztük Sayfo Omart, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetőjét.
A Crystal Palace fennállása során először szerzett trófeát az európai porondon.
Még mindig lehet jegyet kapni a meccsre, de a legolcsóbb belépő is több mint egymillió forintba kerül.
