Ez az összeg önmagában felfoghatatlan, de Hortay részletesen lebontotta a tételeket, hogy érthető legyen, hova folyt el a pénz.
A legnagyobb tétel, mintegy 6000 milliárd forint, kifejezetten az energiaárak brutális emelkedéséből és az emiatt megugró importköltségekből származik. Ehhez jön még egy 2000 milliárdos tétel, ami a kamatok emelkedésének a számlájára írható – hiszen az inflációs nyomás miatt a jegybankoknak lépniük kellett, ami drágította az államadósság finanszírozását. Végül, de nem utolsósorban, közel 1000 milliárd forintot buktunk az exportpiacok kiesésén.
De mit jelent ez a hétköznapi ember szintjén? Hortay Olivér a műsorban elvégezte a fájdalmas osztást:
ha ezt az összeget lebontjuk egy átlagos magyar háztartásra, akkor azt látjuk, hogy a háború minden egyes magyar család zsebéből 2,2 millió forintot vett ki.
Ez az az összeg, ami hiányzik a megtakarításokból, a felújításokból vagy éppen a nyaralásokból. A szakértő hozzátette: a békekötés nemcsak a fegyverropogás végét jelentené, hanem egy azonnali, mérhető gazdasági fellélegzést is. A piacok ugyanis pszichológiai alapon működnek: már a békecsúcs hírére is javultak a tőzsdei mutatók. Amíg azonban a blokkosodás és a szankciós politika dominál, addig a magyar családok továbbra is fizetik a háború árát.