Ez gyors volt: Maduro elfogását Trump megbuktatására használnák egyes demokraták

Az egész világ arra ébredt szombaton, hogy az Egyesült Államok egy elképesztő akciót hajtott végre: különleges egységei sikeresen behatoltak Venezuelába, ahol élve elfogták, és az Egyesült Államokba szállították  Nicolás Maduro venezuelai vezetőt és feleségét. Bár már hónapok óta feszült volt a hangulat az amerikai vezetés és Venezula között, – elsősorban a dél-amerikai ország drogkereskedelemben játszott szerepe, valamint Kínához, Iránhoz, és Oroszországhoz való közeledése miatt, – a lépés mégis sokként érte a világ jelentős részét, beleértve Washingtont is. Mikor elkezdett kitisztulni a kép arról, hogy mi is történt, a demokrata reakciókat a harag és a felháborodás jellemezte. Ugyanazok a politikusok, akik korábban hangos támogatói voltak a venezuelai ellenzéknek most mélységes felháborodásukat fejezték ki, és a nemzetközi jog megsértéséről beszéltek. Ezt visszhangozta az amerikai főáramú média is, élén a New York Times-al, amely „illegálisnak és átgondolatlannak” nevezte a rezsimdöntést.

Nem mindenki örült Maduro megbuktatásának

Az Axios washingtoni székhelyű lap arról írt, hogy a demokraták „haragosak” Trump „egyoldalú” akciója miatt, sőt egyes törvényhozók odáig mentek, hogy Trump elnök leváltását követelték. 

 – dühöngött Greg Meeks, a Külügyi Bizottság rangidős tagja az Axiosnak. „Minden információt a médiából szereztem” – tette hozzá. Ez volt az általános hangulat a Demokrata Pártban. A vezetés jelentős része „több információt” követelt, és azt állították, hogy Trumpnak előzetesen tájékoztatnia kellett volna a Kongresszust. 

– jelentette ki Delia Ramirez demokrata képviselő egy nyilatkozatban. Jared Huffman szintén demokrata képviselő Trump venezuelai tervét „teljesen őrültnek” és „katasztrófának” nevezte. S azt állította, hogy itt az ideje, hogy a kabinet elmozdítsa az elnököt. „Az elnök elvesztette az eszét” – írta Gil Cisneros képviselő az Axiosnak. 

A Trump által adott szombati sajtótájékoztatón az elnök elmondta: ha a Kongresszus kiszivárogtatta volna a részleteket és veszélybe sodorta volna a küldetést. „Ez nem olyan típusú küldetés, amelyet előre be lehet jelenteni, mert az veszélyeztetné a küldetést” – tette hozzá Marco Rubio külügyminiszter is. 

Van Hollen szenátor két éve még Maduro elmozdítását követelte, most felháborodott Trump akcióján:

Jogszerűség kérdése 

A visszafogottabb demokrata kritika elsősorban arra tette a hangsúlyt, hogy az akció sérthette a nemzetközi jogot. Gregory Meeks képviselő, a háborús jogkörökért és a fegyveres erők bevetéséért felelős Külügyi Bizottság rangidős tagja például elítélte a műveletet arra hivatkozva, hogy az sérti a nemzetközi jogot. Ezzel kapcsolatban Ben Shapiro konzervatív kommentátor rámutatott arra, hogy mennyire ellentmondásos a nemzetközi jogra hivatkozni ebben az ügyben: 

Többen rámutattak, hogy a demokrata képviselők és szenátorok korábban rendszeresen „kiálltak” a venezuelai ellenzék mellett, sőt a 2024-es venezuelai választási csalás után Madurót rendszeresen Trumphoz hasonlították. Vajon azok a politikusok, akik azt követelték, hogy az Egyesült Államok hatátozottan álljon ki Maduro ellen, és a venezueleaiak mellett, mit gondoltak ezt hogyan kéne megtenni? Többen, akik korábban felháborodtak, hogy a „világ nem tesz semmit” Maduro ellen, most azon háborottak fel, hogy Amerika tett valamit. 

Amerikai szempontból a nemzetközi jognál sokkal fontosabb kérdés az, hogy az amerikai törvények szerint jogeszerű volt-e az akció. A diktátort vasárnap már New Yorkba szállították. 2020-ban már vádat emeltek Maduro ellen drog vádakkal, s most az amerikai Igazságügyi Minisztérium „narco-terroristának” nyilvánította őt. Ben Shapiro jogász végzettségű konzervatív kommentátor egy videóban elmagyarázta, hogy ez azért fontos, mert ha be lehet bizonyítani a terror vádat, akkor lehet azzal érvelni, hogy fegyveres konfliktusban volt Maduro az Egyesült Államokkal, amely esetén alkotmányos joga volt az elnöknek fellépnie ellene. Azzal kapcsolatban, hogy kellett-e értesíteni a Kongresszust az akcióról, Shapiro elmondta: elvben kellett volna, de az amerikai elnökök a második világháború óta kihasználták azt az amerikai törvényt, hogy az elnök katonai akciót indíthat a Kongresszus megkérdezése nélkül, s csak 60 nap után kell a Kongresszus támogatását kérnie. 

Érdekes módon éppen a jövő héten fognak szavazni egy ilyen korlátozásról a Szenátusban, amelyhez elég lenne egyszerű többség. A háborús felhatalmazási határozat megakadályozná Trumpot abban, hogy folytassa a katonai akciót Venezuelával szemben, azonban ha meg is szavazzák a szenátorok Trump megteheti, hogy egyszerűen nem írja alá a törvényt. 

Az elmúlt hónapokban a demokraták azt az álláspontot vették fel, hogy a Trump adminisztráció fellépése Venezuelával szemben „jogtalan”, és valószínűleg ez a narratíva folytatódni fog. A nagy kérdés az, hogy az átlag amerikai miként fogja értelmezni a történteket. Ha a beavatkozás limitált marad, akkor még népszerű is lehet az akció, ha azonban az Egyesült Államok belebonyolódik az átmenetbe, akkor az a demokratáknak kedvezhet. Mivel 2026 a félidős választások éve, nem csak az fog számítani, hogy mi történt, hanem az, hogy azt miként lehet eladni az amerikai szavazóknak.