Rendkívüli: brutális amerikai támadás érte Venezuelát, az elnök rendkívüli állapotot hirdetett (VIDEÓ)

„Rendkívül súlyos katonai agressziónak” minősítették a támadást Venezuelában.

Farkas Vajk szerint Nicolás Maduro ellenzékének kevés beleszólása lesz a dolgok alakulásába, a nyugati közvélemény pedig hiába morgolódik, nem ítéli el nyíltan az amerikai akciót.

A villámsebességgel zajló venezuelai helyzet kapcsán annyi biztos, hogy az amerikaiak sikeresen kiemelték Nicolás Maduro elnököt Caracasból, és úton van az Egyesült Államokba, ahol bíróság elég fogják állítani. Hogy a továbbiakban mire számíthat a dél-amerikai országot irányító szocialista rendszer, az egyszerű emberek és a külföldre kényszerült venezuelaiak milliói, arról Farkas Vajkot, az Alapjogokért Központ madridi irodavezetőjét kérdeztük.
Farkas Vajk megerősítette, hogy a Maduro ellen 2020 óta amerikai körözés van érvényben, és 50 millió dolláros vérdíjat tűztek ki a fejére.

Ezt is ajánljuk a témában

„Rendkívül súlyos katonai agressziónak” minősítették a támadást Venezuelában.

A vádak drogkereskedelemről és terrorizmusról szólnak, ellene és a felesége ellen is”
– árulta el a szakértő, hozzátéve, hogy a pert várhatólag New York államban bonyolítják majd le, azt azonban jelenleg nehéz megjósolni, hogy milyen ítélet várhat a Donald Trump által diktátornak nevezett államfőre.
Ezt is ajánljuk a témában

Brutális csapással ütötte ki a Maduro-rezsimet Amerika, miközben a venezuelai államapparátus látványosan csődöt mondott. Mi lesz Maduro sorsa? Mi lesz az országgal? Hazamennek-e a Magyarországra menekült venezuelaiak? Szakértővel jártunk utána!

Az Alapjogokért Központ madridi irodavezetője Maduro elfogásában különösen érdekes mozzanatnak nevezte, hogy az elnököt mindenféle látványos ellenállás nélkül sikerült kiemelnie az amerikaiaknak:
Gyakorlatilag semmiféle ellenreakciót nem láthattunk, gyakorlatilag nem működött a légvédelem. Az amerikaiak úgy hatoltak be, mint kés a vajba, de azt nem tudni, hogy ez annak köszönhető, hogy valaki együttműködött velük, vagy csak ennyire felkészületlen a venezuelai hadsereg.”
Hozzátette: korábban intenzív próbálkozások történetek arra az USA részéről, hogy a hadsereg különböző szereplőit áfordítsák, beszervezzék, de nem tudni, hogy ez mennyire járt sikerrel. Mindenesetre az akció feltűnően simán ment végbe.
Farkas Vajk szerint egész mostanáig az is kérdéses volt, hogy ki vezeti tulajdonképpen az országot, mert Delcy Rodríguez alelnökről úgy hírlett, hogy Moszkvában tartózkodik.
Mindössze egy telefonos megszólalása volt eddig, amelyben megerősítette, hogy nem tudják, hol van Maduro. Az imént adták hírül, hogy Caracasban összeült egy védelmi tanács, amelyet az alelnök, a rendszer egyik fontos tartóoszlopa vezet”
– világított rá Rodríguez szerepére a szakértő. Az alelnök egy nyilatkozatot is közzétett, amelyben elfogadhatatlannak nevezte az USA beavatkozását, és követelte, hogy azonnal bocsássák szabadon Madurót.
Venezuela utcáin voltak ünneplő megmozdulások, az emberek egy része üdvözölte azt, ami Maduróval történt. De voltak kisebb, az amerikai intervencióval szembeni tüntetések is”
– fogalmazott Farkas Vajk, aki hangsúlyozta, hogy összecsapásokról, polgárháborús helyzetről nem lehet beszélni, de a rendszer még Maduro nélkül is működik.
Az ellenzéki esélyekkel kapcsolatban a szakértő is megerősítette, hogy Trump eddigi nyilatkozata alapján nem túl valószínű, hogy az idén Nobel-békedíjjal kitüntetett, száműzetésben élő María Corina Machado – a rezsim ellen küzdők tényleges vezetője – ringbe szállhatna az elnöki pozícióért.
Ezt is ajánljuk a témában

Az amerikai elnök nem kertelt, világosan elmondta: Maduro egy diktátor, terrorista és drogbáró.

Arról, hogy a 2024-ben nagy valószínűséggel csalás következtében alul maradt, és Machado által is támogatott Edmundo González Urrutia egykori elnökjelöltnek, aki jelenleg szintén emigrációban, Spanyolországban él, mekkora esélye van, Farkas Vajk így nyilatkozott:
Az amerikaiak nyilván úgy vannak vele, hogy ők intézték el a dolgot, majd ők játszanak főszerepet a rendszerváltásban is.”
Hogy az utóbbi, hogy fog kinézni, azt szerinte még nehéz megmondani, egyelőre azt tudni, hogy Trump az olajkitermeléshez kötődő infrastruktúrát helyezi előtérbe.
Azzal kapcsolatban, hogy várható-e további katonai csapás, Farkas Vajk azt mondta, hogy amerikai részről a közlemények szerint egyelőre lezártnak tekintik a különleges műveletet,
viszont a kivezényelt csapatok továbbra is Venezuela partjainál maradnak, és nem lenne példa nélküli, ha újra bevetnék őket, mint mondjuk 1989-ben, Panamában.
Azonban Venezuela egy óriási ország, egy katonai megszállásnak viszonylag kicsi a realitása. De, ha nem az Egyesült Államok elképzelései szerint mennek a dolgok, akkor nem kizárt egy újabb hadművelet”
– fogalmazott a szakértő, aki szerint ez attól is nagyban függ, hogy viselkedik majd a rezsim.
A nemzetközi reakciók kapcsán Farkas Vajk kiemelte, hogy az Európai Unió egy „kimért” nyilatkozatot adott ki a helyzettel kapcsolatban, mivel Brüsszel sem ismerte el legitim államfőnek Madurót, ám az eltávolításának módja mellett az európai vezetők nem tudtak teljes mellszélességgel kiállni. Ugyanakkor nem is ítélték el, és hangsúlyozták, hogy tiszteletben kell tartani a nemzetközi szabályokat.
A latin-amerikai térség országai a papírforma szerint reagáltak:
Farkas Vajk külön érdekességként említette, hogy Európában a spanyol baloldali pártok reagáltak a legélénkebben az amerikai beavatkozása, mivel nekik vannak a legszorosabb kapcsolataik a venezuelai hatalommal, sőt, volt formáció, amit egyenesen venezuelai pénzből alapítottak:
A spanyol kormánykoalíció kisebbik pártja, a szélsőbaloldali Sumar kifejezetten elítélte az amerikai hadműveletet, a kormányt kívülről támogató szélsőbaloldali formációk pedig egyenesen arra szólították fel a kormányt, hogy szakítsa meg a diplomáciai kapcsolatot az Egyesült Államokkal.”
A szakértő hozzátette, hogy Venezuelából közel hétmillió ember menekült el az elmúlt 20 évben, amelyből közel 400 ezren élnek Spanyolországban.
Ők jelenleg – bár nem tudják, mit hoz a jövő – az utcákon ünneplik, hogy Madurót elvitték az amerikaiak”
– közölte Farkas Vajk.
Ezt is ajánljuk a témában

Történelmi nap, ami mindent megváltoztat. Nicolás Maduro bilincsben, a feleségével együtt vitték el az amerikaiak. A Magyarországon élő venezuelai keresztények számára a kínzások, a szétszakított családok és az évek óta tartó rettegés után most először csillant fel a remény – de figyelmeztetnek: a diktátor bukása még nem a vége.

***
Fotó: Jim WATSON / AFP