Aranykonvoj-botrány: ukrán oknyomozók buktatták le Zelenszkij kulcsemberét, akit a TEK a flaszterre nyomott, és arra is van egy jó tipp, kinek a pénzét furikázták

Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, március 5-én a magyar hatóságok két, Ausztriából Ukrajna felé tartó páncélozott pénzszállító járművet állítottak meg Magyarország területén. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közlése szerint a két autóban 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat találtak, az ügyben pedig pénzmosás gyanúja miatt indult eljárás. A konvojjal hét ukrán állampolgár utazott, akiket a hatóságok előállítottak, majd később kiutasítottak az országból. A TEK akciójáról készült felvételek és a lefoglalt vagyonról közölt képek azonnal politikai üggyé tették a történetet, amelyre Kijev is feldúltan reagált.

A magyar kormány részéről jogosan merültek fel kérdések az ügyben, amelyekre máig sincsenek megnyugtató válaszok: miért páncélautókban, készpénzben és aranyrudakban utazott ekkora vagyon Magyarországon keresztül Ukrajnába, és miért titkosszolgálati-katonai hátterű emberek kísérték, ráadásul (ha jóindulatúan fogalmazunk, és elhisszük) nem is a lehető legrövidebb útvonalon?

Az ukrán fél szerint mindez egy teljesen törvényes banki művelet volt, amelyet az állami Oschadbank alkalmazottai végeztek. A budapesti vezetés viszont azt a kérdést feszegeti, hogy ha valóban szabályos, rutin jellegű banki tranzitról volt szó, akkor miért a korrupciógyanút erősítő készpénzt és aranyat választották a szabályos és átlátható átutalás helyett

Összegyűjtöttük, mit lehet tudni eddig a rejtélyes ügyről.

Korrupt tábornok a páncélautóban

A Híradó.hu Vitalij Glagola kárpátaljai ukrán újságíró információira hivatkozva írta meg, hogy a Magyarországon elfogott egykori ukrán tábornok az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) volt vezérőrnagya volt. Glagola szerint ő korábban az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) terrorizmus elleni különleges műveleti központját vezette, vagyis nem egy névtelen kísérőről, nem egy egyszerű biztonsági emberről, hanem az ukrán állambiztonsági apparátus egyik legbefolyásosabb figurájáról van szó, akinek a személye jelzi:

A Híradó.hu által idézett Sztrana szerint az 50-es évei második felében járó hivatásos tiszt, Hennagyij Ivanovics Kuznyecov az SZBU vezérőrnagya volt, aki hosszú éveken át az ukrán terrorellenes struktúrákban töltött be vezető pozíciókat.

Pályafutása során az SZBU Antiterrorista Központjának vezetésében is szerepet kapott, és kapcsolatban állt az úgynevezett „Alfa” különleges műveleti egységgel, amely a szolgálat elit kommandója. A 2014-ben kirobbant kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus idején az egyik legfontosabb operatív posztot töltötte be: 2014 márciusától a terrorellenes különleges műveleti központ vezetője lett, és részt vett a Donbasz térségében zajló műveletek irányításában.

A harcok kezdeti időszakában, 2014 áprilisában a Szlovjanszk környékén történt összecsapások során meg is sebesült, amikor fegyveresek tüzet nyitottak az SZBU különleges egységének járműveire.

Karrierjét azonban már jóval korábban és később is botrányok kísérték. A nyilvános ukrán források, köztük egy korrupcióellenes ukrán portál szerint 2011-ben a kijevi Pecserszki Kerületi Bíróság szolgálati bűncselekmény miatt elítélte, később pedig többször is fegyelmi vizsgálatok indultak ellene az SZBU-n belül.

Vagyis, ha igaz lenne a hivatalos ukrán álláspont, miszerint a konvoj „szimpla banki tranzakciót” bonyolított le, akkor nagy valószínűséggel nem egy ilyen múltú embert ültetnek a pénz mellé. Már ez önmagában is azt sugallja: az ügy messze túlmutat egy hétköznapi pénzszállításon, pláne, ha vetünk egy pillantást a főszereplő nem éppen makulátlan hátterére és politikai összefonódásaira.

Nem most került elő először a vezérőrnagy úr

Az ukrán sajtóban Kuznyecov neve évekkel ezelőtt is botrányokkal összefüggésben jelent meg. Vitalij Glagola mostani Telegram-bejegyzése azért különösen figyelemre méltó, mert felidézte: már 2020-ban is készült róla oknyomozó anyag, amely részletesen végigvette a pályafutását és a körülötte kialakult botrányokat.

A Glagola által említett korábbi újságírói feltárás szerint Kuznyecov végzettsége alapján kutyákkal és fajtanemesítéssel foglalkozó kinológus, innen eredhetett a „Kutyás” vagy „Kutya” beceneve. A róla szóló anyag azt is felidézte, hogy 2011-ben a Pecserszki Kerületi Bíróság bűnösnek mondta ki szolgálati hanyagság miatt, mégis visszatérhetett a rendszerbe, és ahogy írtuk, 2014-ben vezető pozícióba kerülhetett.

Ez a visszatérés önmagában is sokatmondó, hiszen korántsem egy feddhetetlen emberről van szó. Ennek ellenére újra komoly pozícióba került, később pedig – az ukrán sajtó állításai szerint – egyre több sötét ügy árnyékolta be a működését.

Aljas játék a legkiszolgáltatottabbakkal

A Kuznyecovról szóló legsúlyosabb állítások a fogolycsere-akciók világához kapcsolódnak. Az Antikor korrupcióellenes ukrán portál szerint Kuznyecov és a felette álló politikai körök

A portál azt állítja, hogy a cserefolyamatok során nem egyszer valódi ukrán katonák és foglyok helyett olyan üzletemberek vagy kétes hátterű személyek kerültek be a programba, akik pénzért vásároltak maguknak helyet az úgynevezett „cserelistákon”.

Az Antikor leírása szerint a módszer lényege az volt, hogy az oroszok által megszállt ukrán területeken élő, tehetősebb embereket vagy korábban a helyi alvilághoz kötődő alakokat felvették az ukrán fél által visszakért személyek listájára.

Kuznyecov tehát ezek alapján az ukrán háborús maffia egyik tipikus, a konfliktuson nyerészkedő tagja lehet.

Mindezek ismeretében különösen ironikus, hogy Andrij SZibiha ukrán külügyminiszter éppen túszszedésről panaszkodott a hét ukrán pénzszállító, köztük Kuznyecov őrizetbe vételekor...

Az Antikor ezt a rendszert egyenesen „Kuznyecov és Andrij Jermak közös üzleteként” írta le. Emlékezzünk, Andrij Jermak volt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korrupciós botrány miatt megbukott jobbkeze, aki az elnöki irodát vezette a kényszerű visszavonulásáig (azért őt sem hagyták nagyon elsüllyedni, nemrég kreáltak neki egy minden bizonnyal jól fizető pozíciót).

A portál szerint ebből a világból nőhetett ki az a magánvagyon is, amelynek egyik látványos szimbóluma Kuznyecov Dnyeper-parti, oszokorkii villája lett.

Luxusvilla a folyóparton

Az Antikor cikke külön felhívta a figyelmet arra, hogy érdemes „madártávlatból” megcsodálni azt a házat, amelyet Kuznyecov a kijevi Oszokorkiban, a Dnyeper partján épített. A portál szerint

• a fényűző ingatlan,
• a medence és
• az egész birtok

látványa élesen szemben áll azzal a hivatalos pályaívvel, amelyet egy állami terrorellenes vezető papíron befuthatott.

Glagola bejegyzése is kitért arra, hogy a korábbi oknyomozó anyag szerint a tábornok ebben a fényűző ingatlanban élt, miközben hivatalosan egy egyszerű lakásba volt bejelentve.

Önkéntelenül is felmerül a kérdés: mit keresett pont egy ilyen alak egy Magyarországon lekapcsolt, pénzzel és arannyal megtömött páncélautóban?

További kétes ügyletek és szolgálati botrányok

A Kuznyecov körüli botrányok azonban nem merültek ki a fogolycserékkel kapcsolatos vádakban. Az ukrán sajtó szerint pályafutása során többször is fegyelmi és korrupciós ügyekbe keveredett.

Az Antikor szerint kétszer is eltávolították az SZBU-ból korrupciós jellegű szabálysértések miatt, ám képes volt visszakapaszkodni a rendszerbe. A portál azt is felidézte, hogy 2011-ben a kijevi Pecserszki Kerületi Bíróság szolgálati bűncselekmény miatt ítélte el. Ez már önmagában is ritka egy olyan szervezetnél, amelynek elvileg az ország nemzetbiztonságának védelme a feladata.

A botrányok azonban itt sem értek véget. Az Antikor szerint 2019 februárjában két belső vizsgálat is indult ellene, amelyek nyomán szigorú megrovást kapott. A vádak között szerepeltek

• költségvetési pénzekkel kapcsolatos visszaélések,
• szolgálati jármű magáncélú használata külföldi nyaralásokhoz, valamint
• különféle „mellékes jövedelmek”.

Az utóbbi vádponthoz kapcsolódó ügy is jól jelzi, milyen katonáról is beszélünk tulajdonképpen a történtek kapcsán.

Jó ebédhez szól az... elit kommandós?

A Glavcom ukrán híroldal egy 2020-as tényfeltáró cikke részletesebben is foglalkozott ezzel az üggyel. A lap szerint Kuznyecov papíron „terrorelhárítási gyakorlatnak” álcázott szolgálati kiküldetéseket szervezett,

A dokumentációban ezek az utak az oroszok által megszállt övezetbe szóló kiküldetésekként szerepeltek, ami ráadásul több előnnyel is járt a résztvevők számára:

• a katonák fizetését megemelték,
• szolgálati idejüket pedig a frontszolgálatra jellemző, kedvezőbb beszámítással vették nyilvántartásba.

Ha a sajtóhír igaz, akkor a tábornok egyszerre merítette ki

• a költségvetési csalást,
• a közokirat-hamisítást és
• a terrorellenes erők magáncélú használatát.

A Glavcom cikke ráadásul egy másik súlyos körülményt is megemlített: Kuznyecov egyik beosztottja, Vaszilij Prozorov később Oroszországba szökött, és azt állította, hogy együttműködött az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálattal (FSZB).

Érdemei elismerése mellett

Az Antikor külön kiemelte, hogy

Vagyis miközben az ukrán sajtó jelentős korrupciós és visszaélési ügyekkel hozta kapcsolatba, a Zelenszkij-rezsim továbbra is fontos szereplőként kezelte, lényegében fedezte, sőt jutalmazta őt.

Ez a kettősség sokat elárul arról a politikai és intézményi környezetről, amelyben Kuznyecov karrierje épülhetett.

Innen válik igazán izgalmassá az ügy másik fele: honnan származhatott a páncélautókban szállított pénz, és kihez tartott valójában?

480 milliárd forintnyi aranyvécé-alapanyag?

A konvoj lefoglalásakor talált pénz és arany önmagában is döbbenetes mennyiség volt, de a magyar hatóságok által közölt adatok még ennél is súlyosabb képet rajzolnak ki.

A Magyar Nemzet beszámolója szerint a NAV közlése alapján csak 2026 első hónapjaiban

• több mint 900 millió dollárt,
• 420 millió eurót és
• 146 kilogramm aranyat

szállíthattak át Magyarországon keresztül Ukrajnába hasonló módon.

Összehasonlításképpen: ekkora összegből majdnem ki lehetne fizetni egy teljes havi járulékot a 2,5 millió magyar nyugdíjasnak. Vagyis nem egy alkalmi pénzmozgásról, hanem egy olyan volumenű tranzitról van szó, amely már önmagában is kérdések sorát veti fel.

Miért készpénzben és aranyban szállították a pénzt?

A fentebb már említett kérdésre a magyar külügyminiszter is választ várt. Szijjártó Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy ha valóban legális banki tranzakcióról volt szó, akkor

A miniszter azt is felvetette:

A hivatalos ukrán magyarázat

Az ukrán fél természetesen egészen más történetet adott elő. Az ukrán külügyminisztérium és az Oschadbank szerint a hét ukrán állampolgár az állami bank alkalmazottja, és a két páncélozott jármű rendszeres bankközi készpénzszállítás keretében közlekedett Ausztria és Ukrajna között. Ez azonban több ponton is sántít.

Egyrészt egy modern pénzügyi rendszerben a több tízmillió dolláros tranzakciók szinte kivétel nélkül elektronikus átutalással történnek. Másrészt a konvojban nem egyszerű banki alkalmazottak ültek.

A Magyar Nemzet szerint

• nem elég, hogy a pénzszállítást egy volt SZBU-tábornok felügyelte,
• helyettese a légierőnél szolgált őrnagyként,
• a többieknek pedig szintén katonai vagy nemzetbiztonsági múltjuk volt.

Vagyis inkább egy különleges műveleti csapatra emlékeztető társaságról beszélünk, mint egy banki pénzszállító brigádról.

Ukrán bloggerek lebbentik fel a leplet

A pénz eredetéről egy ukrán youtuber és blogger, Anatolij Sarij közölt érdekes információkat:

Sarij a magyar hatóságok akciója kapcsán úgy fogalmazott:

Ennek nyomán Ukrajnában is komoly találgatások indultak el arról, kinek a pénzét vihette valójában az aranykonvoj.

A kibercsaló maffia árnyéka

Egy másik ukrán ellenzéki blogger, Miroszlav Olesko egy harmadik verziót is felvetett. Saját ukrán hatósági forrásaira hivatkozva azt állította, hogy

Ez első hallásra talán furcsának tűnhet, de korábban a Mandiner is részletesen bemutatta, hogyan vált az elmúlt években Ukrajna a call centeres csalások egyik európai központjává. Egy nemzetközi jelentés szerint az országban

Ezek a hálózatok gyakran külföldi áldozatokat – például nyugat-európai vagy észak-amerikai befektetőket – céloznak meg hamis kriptovaluta- és részvénybefektetésekkel. A módszer egyszerű:

A megszerzett pénz jelentős része pedig offshore számlákon vagy kriptovalutában köt ki. A jelentések szerint ez a fajta nemzetközi csalási módszer egész iparággá vált Ukrajnában, amely sok fiatal számára jövedelmezőbb lehet, mint egy normális munkahely.

Ha tehát a blogger állítása igaz – miszerint a konvojjal ilyen pénzt mozgattak –, az egy jól bevált bűnözői struktúrára utalna, amelyhez ilyen formán az ukrán elnöknek is köze lehet.

Egyre több kérdés, egyre kevesebb válasz

A történet tehát több irányba is elágazik.

Az ukrán hivatalos verzió szerint mindössze rutinszerű banki pénzszállítás történt.

A magyar fél szerint viszont komoly pénzmosási gyanú merült fel.

Az ukrán blogoszféra egy része pedig

• korrupcióról,
• európai pénzekről, illetve
• call centeres bűnözői hálózatokról beszél.

Egy dolog azonban biztos: a konvojban ülő Hennagyij Kuznyecov múltja és a szállított vagyon nagysága miatt az ügy messze túlmutat egy hétköznapi pénzszállításon. És miközben a hét ukrán állampolgár már visszatért hazájába, a kérdés továbbra is nyitott:

***

Fotó: Terrorelhárítási Központ