Íme a két ország, melyek átrajzolhatják a globális erőviszonyokat (VIDEÓ)

2026. február 02. 16:52

Venezuela és Irán alaposan a feje tetejére állíthatja a dolgokat.

2026. február 02. 16:52
null

A MOL Talks legújabb epizódjában Halász Ambrus, a MOL-csoport vállalati kommunikációs vezetője Horváth Ágnessel, a MOL-csoport vezető közgazdászával beszélgetett az iráni és venezuelai események olajpiaci következményeiről.

Az Egyesült Államok ma a világ egyik legnagyobb kőolajtermelője, ugyanakkor a becsült készletei jóval szerényebbek, mint több közel-keleti és dél-amerikai szereplőé.

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Magyar Péter öngólja: ezért volt óriási tévedés Orbán Anita kinevezése

Magyar Péter öngólja: ezért volt óriási tévedés Orbán Anita kinevezése
Tovább a cikkhezchevron

A legfrissebb nemzetközi statisztikák alapján az amerikai kőolajtartalékokat nagyjából 50-70 milliárd hordóra teszik, miközben a napi kitermelés már eléri a napi 13,5 millió hordót.

„Ha ezt 365 nappal felszorozzuk, az nagyjából 4,8–5 milliárd hordó egy évben, ami azt jelenti, hogy ha Amerika tartani akarja ezt a termelési szintet, akkor körülbelül 14 évnyi tartaléka van. Ehhez képest Venezuela akár 1500 évig is képes lenne termelni, igaz, hogy jelenleg sokkal alacsonyabb a kihozatala” – mondta Horváth Ágnes.

Venezuela esetében a becsült készletek nagyságrendje 300 milliárd hordó körül alakul, a világ összes olajtartalékának nagyjából a 17 százaléka – ez még akkor is komoly érték, ha a számok egy része vitatott. Irán hozzávetőleg 200 milliárd hordós tartalékkal rendelkezik, Szaúd-Arábia pedig nagyjából 270 milliárd hordóval.

A beszélgetésben elhangzik:

Venezuela jelenlegi termelése a világkínálat körülbelül egy százalékát teszi ki, ami éles ellentétben áll a tartalékok nagyságával.

Ráadásul az Egyesült Államok mexikói-öbölbeli finomítóinak jelentős része kifejezetten nehéz kőolaj feldolgozására van optimalizálva. Ezek a kapacitások nem tudnak korlátlanul könnyű olajra átállni, így strukturális igény mutatkozik a megfelelő minőségű alapanyagra.

Horváth Ágnes kiemeli, hogy bár Venezuela teljes termelése alacsony, a globális nehézolaj-kínálaton belül a részesedése így is közel 10 százalék, Iránnal együtt pedig a világ nehéz kőolajtermelésének akár 25-30 százalékát is adhatják.

Ez magyarázza, miért jelenik meg újra és újra Venezuela az amerikai energiapolitikai gondolkodásban, különösen akkor, amikor a hazai könnyűolaj kitermelés magas, de a finomítói struktúra továbbra is igényli a nehéz olajat.

A MOL szakértője rámutatott, hogy Venezuela exportjának mintegy 80 százaléka jelenleg Kínába irányul, ami napi 500-600 ezer hordót jelent. Irán ennél is nagyobb mennyiséget, napi 1,8-2 millió hordót szállít a kínai piacra. A venezuelai hordók esetleges átirányítása az Egyesült Államok felé Kína számára kellemetlen lenne, de nem kritikus. Ugyanakkor globális szinten újraelosztaná a keresletet, és más piacokon – például Európában – is erősebb versenyt generálhatna bizonyos olajtípusokért.

Nyitókép: Képernyőfotó

 

Összesen 1 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
neszteklipschik
2026. február 02. 17:03 Szerkesztve
A venezuelai olaj nem jön Magyarországra, az iráni olaj nem jön Magyarországra, az orosz olaj jön Magyarországra (ráadásul környezetbarát módon, csövön!) de arról viszont a lippsi bőgőmajom🐒🐒🐒 csorda szerint "le kell válnunk". "Oszt' mi az anyátok csipájáért kéne?!" Hogy bedőljön a gazdaságunk a ti hülyeségetek miatt? Majmok vagytok mind. 🙉🙊🙈
Válasz erre
3
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!