Rubio szerint a kubai kormány is „hatalmas problémát” jelent az USA számára.
Az Egyesült Államok alapvetően kész együttműködni a megmaradt venezuelai vezetéssel azt követően, hogy Nicolás Maduro elnököt amerikai erők egy szombat hajnali művelet során őrizetbe vették. Erről Marco Rubio amerikai külügyminiszter beszélt vasárnap a CBS News amerikai hírtelevíziónak.
„Mindent a tetteik alapján fogunk megítélni, és meglátjuk, mit tesznek” – hangoztatta a tárcavezető. „Amennyiben nem a megfelelő döntéseket hozzák, úgy az Egyesült Államoknak továbbra is számos befolyásolási lehetősége marad” – fűzte hozzá.
Rubio szerint az Egyesült Államok fenntartja a Venezuela elleni olajblokádot a szankciós listán szereplő tankerek tekintetében, ezt használva nyomásgyakorló eszközként a politikai változások előidézésére Venezuelában.
„Az ilyenfajta ellenőrzésre utalt (Donald Trump amerikai) elnök, amikor ezt mondta” – közölte Rubio Trump előző napi kijelentését kommentálva, miszerint az Egyesült Államok átmenetileg átveszi Venezuela irányítását. „Folytatjuk ezt a karantént. és elvárásaink szerint lesznek változások nemcsak az olajipar tekintetében, hogy az a nép érdekeit szolgálja, de hogy véget vessenek a drogkereskedelemnek is” – tette hozzá.
Az amerikai diplomácia vezetője beszélt arról is, hogy miért csak Madurót és feleségét, Cilia Florest vették őrizetbe, a venezuelai kormányzat további tagjait pedig nem. „Nem lehet csak úgy oda bemenni és egyszerre öt embert őrizetbe venni” – mondta. „Képzeljék csak el, mekkora felháborodást keltene minden oldalról, ha ténylegesen négy napig ott kellett volna maradnunk további négy ember őrizetbe vétele érdekében” – mutatott rá a külügyminiszter, hozzátéve, hogy Maduro és felesége élvezte a legfőbb prioritást a művelet keretében.
Az NBC News hírcsatornának nyilatkozva Rubio azt emelte ki, hogy Washington nem gazdasági érdekekből akarja irányítani a venezuelai olajipart.
Mint mondta, az Egyesült Államok elegendő saját olajjal rendelkezik, s inkább arról van szó, hogy Venezuela hatalmas olajkészletei ne maradjanak Washington ellenségeinek ellenőrzése alatt.
Kijelentette, hogy Washington nem fogja engedni, hogy Venezuela Kína, Oroszország, Irán, vagy a Hezbollah libanoni síita milícia műveleti központjává válljon. Hangsúlyozta, hogy a természeti erőforrások külső szereplők általi kiaknázását, ahogy az a világ más térségeiben is megfigyelhető, nem fogják megengedni Latin-Amerikában. „Mi élünk itt, és nem fogjuk engedni, hogy a nyugati félteke az Egyesült Államok ellenfelei, konkurensei és riválisai műveleti bázisaként szolgáljon” – hangoztatta.
Venezuela becslések szerint a világ legnagyobb olajkészleteivel rendelkezik. Nemzetközi szankciók, rossz gazdálkodás és az elmaradó beruházások miatt a kitermelés jóval elmarad a lehetőségek mögött.
Rubio újságírói kérdésre felelve kitért arra is, hogy a kubai kormány is „hatalmas problémát” jelent, bár vonakodott bármit is mondani az amerikai kormány ez irányú lehetséges jövőbeli lépéseivel kapcsolatban.
Úgy vélem azonban, nem titok, hogy nem vagyunk a kubai rezsim nagy rajongói”
– fogalmazott a kubai gyökerekkel rendelkező amerikai külügyminiszter, felidézve, hogy Havanna volt Maduro elnök kormányzatának egyik támogatója.
Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter a CBS News kérdésére válaszolva a Venezuelában és Irakban végrehajtott amerikai műveletek gyökeresen eltérő voltát fejtegette. „Pontosan az ellenkezője. Évtizedekig irdatlan összegeket adtunk ki és vérrel fizettünk, anélkül, hogy gazdasági értelemben bármit is kaptunk volna cserébe” – mondta Hegseth az iraki beavatkozásra utalva. Hangsúlyozta, hogy Donald Trump elnök megváltoztatta a játékszabályokat.
„Segíthetünk nekik (Venezuelának) és egyben erősíthetjük az Egyesült Államokat a nyugati féltekén” – húzta alá. Rávilágított, hogy Venezuela hosszú múltra tekint vissza, mint gazdag és jómódú ország, „amit egy borzalmas vezetés ellopott a polgáraitól”.
(MTI / Mandiner)
Nyitókép: Jim WATSON / AFP
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Ennyit ér az európai nukleáris erő a szakértő szerint.
Az Egyesült Államok már különleges alakulatok bevetésének lehetőségét is mérlegeli.
Az amerikai elnök szerint az Egyesült Államok nem akar újra meg újra visszatérni Iránba, végleges megoldást szeretnének.
Donald Trump részt akart venni az utód kiválasztásánban, ám az iráni vezetők kategorikusan elutasították.
Izrael és az Egyesült Államok támadásával jelentősen csökkentek Irán hasadóanyag-készletei.
Irán külügyminisztere magyarázatot követel az Egyesült Államoktól és Izraeltől.
Összesen 23 piros lapot osztott ki a játékvezető. Évtizedek óta nem volt ekkora botrány brazil mérkőzésen.
Azóta már feljelentést tettek az ügyben.
