A Fodor Csenge-ügy és a két vereség után össze kell zárnia a magyar válogatottnak

Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, a tatabányai kétgólos vereséget követően a magyar válogatott idegenben 31–22-re kapott ki a dán csapattól vasárnap a női kézilabda Eurokupában. Golovin Vlagyimir szerint játékosai elveszítették az önbizalmukat a svendborgi mérkőzésen, de a szövetségi kapitány arról is beszélt, hogy az elit szinthez – amihez tartozni akarnak a mieink –, sokat kell még tanulni és edzeni. A csapatkapitány, Klujber Katrin eközben úgy fogalmazott, hogy a háttérben problémák húzódhatnak meg – amelyről nem szeretne a nyilvánosság előtt beszélni –, és úgy érzi, csak „egymásra dobálgatják a felelősséget”. A két találkozón tapasztaltakkal kapcsolatban kerestük fel Skaliczki László mesteredzőt, a magyar férfi kézilabda-válogatott egykori szövetségi kapitányát.

Magyar válogatott: ez nem egy újabb mohácsi vész

„Nekem elsősorban a dac és elszántság, a »csak azért is megmutatom« hozzáállás hiányzott a lányokból a második meccsen. Nyilván az utazás, illetve a körülmények is nehezítették a helyzetet – Skandináviában játszani mindig külön kihívás –, de ettől függetlenül ezt a mentalitást jó lett volna a pályán is látni. A páros kapcsolatok nem működtek igazán jól, de a dupla keresztekből való lebontások, a beállójáték integrálása sem, vagyis azok a klasszikus háromszögjátékok, amelyek a kézilabdában alapvetőek, most nem voltak elég élesek. A labdát is lassabban járattuk a megszokottnál, a ráindulások kevésbé voltak határozottak, és emiatt a támadójátékunk sokszor statikussá vált. A másik, amit hiányoltam, a kockázatvállalás volt. Ebben a sportágban sokszor az viszi előre a csapatot, ha valaki beleáll egy szituációba, rizikós esetekben is felvállalja a döntéshozó szerepét. Most inkább azt éreztem, hogy a biztonsági zónán belül maradt a játékunk. A támadások utáni visszarendeződésnél is láttam olyan pillanatokat, amikor a bosszúság vagy a bizonytalanság érződött a társaságon” – értékelt lapunknak Skaliczki, aki már Tatabányán is magas intenzitásra számított Vámos Petráéktól.

A 70 éves szakember – aki a 2004-es athéni olimpián a negyedik helyig vezette férfiválogatottunkat – amondó, hogy a két találkozót figyelembe véve

Szerinte az első és legfontosabb, hogy az együttes tagjai nem mismásoltak, felvállalták felelősségüket, és kerek-perec kijelentették, keményen fognak dolgozni a hibák kijavításán. Skaliczki László úgy véli, hogy az Eb-bronzérem hatására nagyon magasra tették a mércét. Az olimpiai hatodik, az Európa-bajnoki harmadik és a vb-hetedik hely után természetes, hogy mindenki további fejlődést, előrelépést vár. Ha viszont a csapat egy kicsit visszalép, azt azonnal észreveszi mindenki. Ilyenkor kezdik el keresni az okokat – tette hozzá.

Az sem baj, ha a játékosok kimondják a véleményüket, a problémákat ugyanis ki kell beszélni. A legnagyobb gond mindig az, amikor egy problémát nem ismerünk fel. Most viszont úgy tűnik, hogy felismerték, és így már lehet rajta dolgozni” – jegyezte meg a rutinos tréner. 

A Fodor Csenge-ügyet (a győri szélső lemondta a válogatottságot, amíg Golovin Vlagyimir a szövetségi kapitány) sem szabad figyelmen kívül hagyni, az is szerepet játszhatott a két mérkőzésen nyújtott produkcióban, bár ezzel kapcsolatban a korábbi kapitány azt mondta, hasonló helyzetek a múltban is előfordultak, csak akkor még nem volt közösségi média. „Amikor az öltözőt nézi az ember, azt is érezni kell, hogy mikor mi történik ott. Nagyon fontos kérdés többek között az is, ki a vezér pályán kívül, vagy kik azok a játékosok, akik adott esetben akár az edző bevonása nélkül is összejönnek, hogy megbeszéljék a dolgokat és rendbe tegyék őket házon belül. Ebben a lányok általában jobban működnek, képesek összeülni egy-egy szituáció hatására, és megbeszélni, kinek mi a jó, mi működik a csapatnak. Egy vezető egyik legfontosabb szociális kompetenciája a konfliktuskezelés: miként tud egy helyzetet kezelni, illetve hogyan tud katalizátorként működni egy folyamatban” – állapította meg Skaliczki.

A mesteredző szavait alátámasztja Klujber Katrin kijelentése is, miszerint a következő összetartáson biztosan azzal kell kezdeniük, hogy ismét leülnek és átbeszélik a problémákat.

Az Eurokupában ebben a kiírásban a 2024-es kontinensviadal három érmese, illetve az idei Európa-bajnokság öt társrendezője szerepel két négyes csoportban. Ezek a válogatottak nem vesznek részt az Eb selejtezősorozatában. A csoportok első két helyezettje jut a szeptemberi négyes döntőbe.

A csoport állása: 1. Dánia 8 pont, 2. Magyarország 4 (115–102), 3. Csehország 4 (115–122), 4. Törökország 0.

A magyar válogatott további Eurokupa-programja:

• április 8., szerda: Törökország–Magyarország, Aksaray Merkez, 18.00
• április 11., szombat: Magyarország–Csehország, Érd 18.00

Fotók: MTI/EPA/Ritzau/Claus Fisker

***