Megerősítette Magyarország stratégiai szerepét, hogy Orbán Viktor ellenállt Brüsszel és Kijev nyomásának

Súlyos károk érték az arab országok kőolaj- és földgáz létesítményeit, miközben a szállítmányok nem jutnak át az Irán által blokkolt Hormuzi-szoroson. Irán az izraeli és amerikai támadásokra válaszul napok óta bombázza az olajtermelő országok létesítményeit, de a támadások súlyos károkat okoztak a világ legnagyobb, katari LNG-központjában is, így a termelést átmenetileg le kellett állítani. Több arab országban az olajkitermelés felfüggesztése is napirendre került, mivel a tárolók kezdenek megtelni. De mit jelent mindez Magyarország szemszögéből?

Közben globális sokk kíséri az újabb közel-keleti válságot, a katari LNG-szállítás visszaesése miatt Ázsia és Európa verseng a piacon még elérhető földgázkészletekért. Ez óriási árrobbanást eredményezett, a holland tőzsdén a földgáz ára rövid idő alatt közel duplájára emelkedett. Az árrobbanás mellett a kiszámíthatatlanság jellemzi a világpiacot: az áringadozás soha nem tapasztalt bizonytalanságot okoz, miközben az Európába irányuló szállítmányokat – magasabb spotpiaci árakat kínálva – a nagy távol-keleti gazdaságok, Kína, India és Dél-Korea részben eltéríti.

Az energiasokkot elsősorban a cseppfolyósított földgáz-hiány (LNG) lehetősége miatt kialakult pánik okozza, azaz egyelőre nincs globális készlethiány, de az ellátási láncok súlyos zavarai miatt jelentősen emelkednek az árak és kilőtt a kereslet.

A kulcskérdés, hogy meddig tart az iráni konfliktus és a perzsa állam meddig képes akadályozni a szállítást Hormuzi-szoroson keresztül és meddig tudja támadni az arab országok energiainfrastruktúráját. A szakértők szerint 

amely már nem csak Európát, de az egész világgazdaságot érzékenyen érintené.

Magyarország diktálhatja a tempót Európában

A Brent kőolaj világpiaci ára megközelítette a 100 dollárt hordónként, mivel kiszámíthatatlanná vált az arab kőolaj- és LNG-szállítás. Az európai gázárak is közel duplájára emelkedtek az iráni konfliktus kezdete óta, noha egyelőre szó sincs kínálathiányról. A magas és jelentősen ingadozó, így kiszámíthatatlan tarifákat a globális pánik okozza, mivel megnőtt az esélye, hogy középtávon készlethiány léphet fel. Ráadásul Ázsia és Európa az árakat felhajtva versenyez a piacon még elérhető LNG-szállítmányokért, miközben 

A világpiaci árak emelkedésének és a globális pániknak az egyik legnagyobb vesztese már most is Európa. Az EU 2022-ben, az orosz-ukrán háború miatt eldöntötte, hogy fokozatosan kivezeti az orosz energiahordozókat és alternatív beszerzési csatornákon keresztül diverzifikálja a szükségleteinek kielégítését.

Ennek oka, hogy a kiszámítható és hosszútávú szerződésekben rögzített feltételekkel megvásárolt csővezetékes földgáz helyett a jóval drágább és magasabb költséggel szállítható, kiszámíthatatlan azonnali piaci áron beszerezhető LNG sokkal kiszámíthatatlanabb alternatíva. Így a kontinens energiabiztonsága már nem függ Moszkvától, de napjainkban már biztonságról sem beszélhetünk.

Ez azt jelenti, hogy Magyarország regionális stratégiai szerepe jelentősen felértékelődik, mert egy elhúzódó válság esetén – a korlátozott LNG-szállítmányok miatt – Európa egyik legfontosabb elosztóközpontja lehet.

Az energiapiaci elemzések mindegyike kiemeli, hogy készlethiány esetén a piac az elérhető források felé fordul. Az EU pedig a tavaly év végi döntésével csak 2028-tól tiltja teljes mértékben az orosz földgáz- és kőolajbeszerzést, ráadásul az energiabiztonsági szempontok gyorsan változtathatnak Brüsszel álláspontján. 

Nem mindegy ugyanakkor, hogy ezek az árhatások miképp gyűrűznek be a gazdaságba: a vezetékes gázszerződésben alkalmazott árképlet stabilabb, kiszámíthatóbb helyzetet teremt és az ellátás folyamatossága is garantált, vagyis az energiabiztonság szempontjából jelenleg egyértelmű, 

Magyarország földgázellátása válságállóbb, mint azoknak az uniós országoknak, amelyek az LNG-re váltottak.

Nem várhat a Barátság újraindítása

Továbbra is zárva tartja a Barátság kőolajvezetéket Ukrajna, így hazánk már másfél hónapja nem jut hozzá a leszerződött orosz kőolajhoz. Az is egyértelművé vált, hogy Kijev politikai okokból nem indítja újra a vezetéket, együttműködve a magyar ellenzékkel és Horvátországgal. A Tisza Párt tagjai rádaásul anyagilag is érdekeltek egy súlyos olajválság kirobbanásában.

Horvátország érdeke, hogy hazánk rákényszerüljön, hogy az Adria kőolajvezetéken szállítson a kikötőkbe érkező olajat, ezzel jelentős tranzitdíj-bevételre szert téve. Ez a Mol szempontjából nem jelent igazi alternatívát, mivel a finomítói az orosz kőolajra optimalizáltak, a Brent típusú olajat korlátozott kapacitással képes feldolgozni.

A közel-keleti válság ráadásul új helyzetet teremtett: megdőlt a horvátok azon állítása, hogy nincs szüksége Magyarországnak és Szlovákiának az orosz kőolajra, mivel az Adrián garantálható a hazai szükséglet kielégítése.

A jelenlegi globális válságnak pont az a lényege, hogy a tengeri kőolajszállítmányok jelentős része nem jut el a célkikötőkbe, vagyis bizonytalanná vált a beszerzés. Ezek után pedig még sürgetőbb lenne, hogy Brüsszel nyomást gyakoroljon Kijevre, ez egyre inkább érdekévé válhat az EU-nak is, főleg, ha elhúzódik az iráni háború.

Kik lesznek a nyertesek és kik a vesztesek?

Európa mindenképpen veszít egy globális energiaválságon, ám 

Kedvezőtlen helyzetet okoz, hogy Európa gáztárolóinak a töltöttsége elmarad a sokéves átlagtól, mivel az idei tél az átlagosnál hidegebb volt, ezért a földgázfelhasználás is nőtt. A tárolók újratöltésének időzítése kiemelten fontossá válhat a közel-keleti konfliktus jövője miatt. Hosszútávon Európának meg kell erősítenie a vezetékes szállítást is, ami nem jelenti feltétlen az orosz beszerzésekhez való visszatérést. Az igazi áttörést ugyanakkor a saját energia-termelés jelentené, elsősorban a megújulók és a nukleáris energia fejlesztésével.

A francia Société General elemzése szerint a tartós energiaválság legnagyobb vesztese Európában Németország és Olaszország lenne, mivel e két tagállam ipara nagy mértékben rá van szorulva a földgázra. Az orosz vezetékes gázellátás megszakítása és a Moszkva ellen bevezetett szankciók miatt már most is drágább a földgáz és az áram, mint Kínában vagy az Egyesült Államokban. Világviszonylatban a válság az arab államokat, valamint azok legfőbb ázsiai piacait sújtja leginkább. A globális hatások, spirális áremelkedések pedig az azoknak leginkább kitett Európát veszélyeztetik.

A globális energiasokk nyertesei közül kiemelkedik az Egyesült Államok. Washington az elmúlt évtizedekben a világ legnagyobb földgáz és kőolaj importáló országából exportországgá vált, köszönhetően a palagáz-kitermelésnek. Az USA Európa legnagyobb LNG-szállítójává vált az elmúlt években. Az árak emelkedése kedvez az amerikai gazdaságnak, miközben legnagyobb versenytársának, Kínának áremelkedést okozna az elhúzódó energiaválság. Szintén nagyot nyerne a helyzeten Oroszország, mivel Moszkva gyakorlatilag kifogyhatatlan földgáz- és olajkészletekkel rendelkezik és az európai kereslet eltűnése ellenére is a világpiac egyik legnagyobb szereplője. Európa energiakitettségének nyertesei közül kiemelkedik még Norvégia, köszönhetően saját készleteinek, valamint az észak-afrikai országok és Törökország.

Nyitókép: MTI/Rosta Tibor