Irigykedve nézik a térképet a törökök, a románok és az osztrákok: íme a „világbajnok” magyar infláció!

Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője egy nem mindennapi térképet közölt közösségi oldalán. Az ábra 2025 novemberi adatok alapján megmutatta, hogy mennyire is „világbajnok” a magyar infláció.

A közgazdász ismertette, hogy míg nálunk 3,7 százalék volt a drágulás üteme, 

• a törököknél 31,1 százalék, 
• a románoknál 8,6 százalék, 
• az észteknél 4,7 százalék, 
• a horvátoknál 4,3 százalék, 
• az osztrákoknál 4,0 százalék,
• Szlovákiában 3,9 százalék, 
• lettországban pedig 3,8 százalék. 

Sebestyén a felsoroláshoz hozzáfűzte, hogy „aki nem tanulta volna általános iskola alsó tagozatában a számokat, azoknak írom csak, hogy ezek mind NAGYOBBAK, mint az (egyesek szerint »világbajnok«) magyar mutató”. 

A vonatkozó bejegyzést alább tekintheti meg:

Így teljesíthet 2026-ban a forint

Mint ahogy egy korábbi cikkünkben megírtuk, kiemelkedő éve volt 2025-ben a forintnak, a magyar deviza globálisan a piac egyik sztárja volt. Ennek oka a magas kamatkülönbözet: miközben az MNB egész évben 6,5 százalékon tartotta az alapkamatot, a fejlett jegybankok és a régiós intézmények érdemben csökkentették a saját kamatszintjüket. 

Ez a folyamat oda vezetett, hogy 

S bár 2026-ban jelentős addícionális tőkebeáramlás már nem várható, de a szakértők szerint az év elején akár 2 százalék közelébe is csökkenhet az infláció, a jegybank szempontjából kulcsfontosságú lesz, hogyan alakulnak a hagyományos januári átárazások, illetve az alapfolyamatok. 

Az árrésstopok továbbra is 1-1,5 százalékponttal csökkentik az inflációt, ha azonban az első hónapokban az inflációs alapfolyamatok kedvezően alakulnak, akkor akár ettől függetlenül is megpróbálkozhat a kamatcsökkentéssel a jegybank.

Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay