Egyetlen célunkról sem mondunk le – Nagy Márton a Mandinernek

Milyennek látja visszatekintve 2025-öt, miben léptünk előre, min lehetett volna többet javítani? 

2025 rendkívül nehéz nemzetközi környezetben telt: elhúzódó háború, tartós német recesszió és szigorú monetáris politika. Alábecsüljük, de fontos eredmény, hogy a magyar gazdaság, a GDP egész évben pozitív pályán maradt. Ennél is fontosabb, hogy egyre többet ér a családok pénze, ennek hatására bővül a fogyasztás és 2024 után 2025-ben is újabb rekordokat dönt a hazai turizmus. 

Már 2 éve folyamatosan nőnek a reálbérek, ezt Európa legnagyobb adócsökkentési programja és a kormány olyan célzott árcsökkentő intézkedései is segítik, mint például a meghosszabbított és kiterjesztett árréscsökkentés, melynek hatására a drogériákban átlagosan több mint 27 százalékkal, az élelmiszerüzletekben pedig 20 százalékkal lettek olcsóbbak az érintett termékek. A kormányzat részéről is ösztönzött fogyasztás érdemben húzta felfelé a gazdaságot, miközben az inflációt visszavittük a jegybanki célsáv közelébe.  

Nagy Márton: biztonságot és fejlődést a családoknak

Mit tart a legnagyobb eredménynek? 

A legutóbbival kezdeném: 11 százalékos minimálbér-emelkedés lesz jövőre, amellyel Európa élmezőnyéhez tartozunk. A munkavállalók és munkaadók december 4-én aláírt bérmegállapodásának értelmében 

• 2026-ban a minimálbér 11 százalékkal 322.800 forintra, 
• a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal 373.200 forintra nő. 

Ezzel folytatódik a bérfelzárkózás, a következő években elérhetjük az 1.000 eurós minimálbért és az 1 millió forintos átlagkeresetet a versenyszférában. Meg tudtuk őrizni a foglalkoztatás magas szintjét: 4,7 millióan dolgoznak, ami 1 millióval több, mint 2010-ben. A munkahely és a növekvő bér pedig nem jelent mást, mint biztonságot és fejlődést a családoknak. 

Komoly eredmény, hogy a költségvetés a háborús ellenszélben is, a pénzügyi stabilitás megőrzése mellett képes minden szükséges forrást biztosítani az olyan családokat, nyugdíjasokat, fiatalokat és vállalkozásokat támogató programokhoz, mint például: a fix 3%-os Otthon Start Program, a fix 3%-os kkv hitel, az 1+1 Program 20 milliárdos második üteme, a családi adókedvezmény megduplázása, a két- és háromgyermekes anyák szja-mentessége, a 13. és a 14. havi nyugdíj első heti részlete vagy a Demján Sándor Program. 

Milyen évet vár jövőre, hogyan alakulhat a GDP-bővülés, az infláció és az államadósság? 

2026-ra érdemi gyorsulásra számítunk a piaccal összhangban és azon dolgozunk, hogy a lehető legnagyobb gazdasági növekedést érjük el: a kormány 3 százalék körüli GDP-bővüléssel számol, amit a piacok 2,5 százalék körüli várakozással támasztanak alá. A növekedést a már most épülő nagy gyárberuházások termőre fordulása, a külkereskedelem lassú normalizálódása és a belső kereslet stabilizálódása húzhatja feljebb. 

Az államadósság-ráta 73,5 százalékon tartjuk, ez uniós középmezőnyt jelent, de a növekedés erősödésével újra csökkenő pályára állhat. Tegyük hozzá: az államadósság finanszírozása stabil, a lakossági állampapír-kereslet élénk, a nemzetközi kötvénykibocsátások kiemelkedően sikeresek. Idén az ÁKK három devizában – euróban, dollárban és kínai renminbiben – is többszörös túljegyzés mellett hajtott végre kibocsátásokat. Ez a hitelminősítők értékelése mellett a Magyarország iránti töretlen nemzetközi bizalmat jelzi. 

A hiánycél emelése mekkora mozgásteret ad, és nem veszélyezteti-e a hosszú távú terveket? 

2025-ben és 2026-ban is 5 százalék körüli GDP-arányos hiánnyal számolunk. Ez tudatos döntés, mert egyetlen célunkról sem mondunk le: családok 930 milliárdos és kkv-k 90 milliárdos adócsökkentése, 13. és 14. havi első heti részlete nyugdíj, rezsivédelem, ágazati bérfejlesztések. 

A hiány a nemzeti védelmi záradék keretein belül marad, tehát nem aktiválódik a túlzottdeficit-eljárás, és a hitelminősítők is változatlanul befektetésre ajánlják hazánkat. A stabilitáshoz járul hozzá az amerikai védőpajzs is, de ezzel együtt is óvatosak, körültekintők vagyunk, és kontrolláljuk a költségvetési folyamatokat. A fegyelmezett gazdálkodásból nem adunk lejjebb. 

Mit várhatunk hosszabb távon? 

A következő évek feladata, hogy a jelenlegi fogyasztás-vezérelt növekedésről fokozatosan visszatérjünk a beruházásvezérelt növekedéshez. Nagy hangsúlyt fektetünk a vállalati digitalizációra, és a versenyképes energiaárakra, amelynek kulcsa az energia tárolása lesz. Kiemelt szerepe van és lesz az elektromos jármű ökoszisztémának (beleértve a gyártást, akkumulátoripart és újrafeldolgozást), a védelmi iparnak, gyógyszer- és élelmiszeriparnak, továbbá a logisztikának is. Mindegyik esetében jó pozícióink vannak, Magyarország a keleti és nyugati tőke és technológia találkozási pontja, megtettük a szükséges lépéseket, hogy a gazdasági átalakulás nyertesei lehessünk. Ez azonban nem öncélú dolog. A gazdasági fejlődésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a magyar családok előre léphessenek, mindenkinek legyen munkahelye és mindenki egyre jobban kereshessen. A családközpontú és munkaalapú gazdaság egy valódi védőhálót jelent, amit az ellenzéki megszorítási tervek brüsszeli megrendelésre számolnának fel. Mindezt nem hagyhatjuk, mert nem kezdhetünk mindent a legelejéről! 

Az interjú a Mandiner december 18-i számában jelent meg. 

Nyitókép: Szigetváry Zsolt/MTI/MTVA

***