Az Európai Unió olyan feltételeket szab, mintha azt mondanák egy országnak: vágd le a lábad, és akkor kapsz pénzt. Ezt nem lehet komolyan venni és elfogadni – tette világossá a miniszter.
A német gazdaság évek óta recesszióban van, ez az oka annak, hogy a magyar gazdaság is a korábbinál szerényebb növekedését tud elérni. Nem csak a külső környezet, de a gazdaság szerkezete is hozzájárul ahhoz, hogy elmaradt az év elején várt repülőrajt – mondta az Indexnek adott hosszú interjúban Nagy Márton.
A nemzetgazdasági miniszter visszautasítja azokat a vádakat, hogy az általa előrejelzettnél jóval kisebb éves GDP növekedés megkérdőjelezné a kormány gazdaságpolitikájának a hitelességét. Felidézte: az év elején nem csak ő, de a piaci szereplők és az Európai Unió is nagyobb teljesítményt várt. Arra a kérdésre, hogy az elmaradt repülőrajt és az év elején várt 3,4 százalékos GDP-növekedés helyett 0,5 százalék körüli éves növekedés nem veszélyezteti-e a költségvetést, a miniszter világossá tette:
csak akkor jelentene veszélyt a költségvetési stabilitásra, hogy a kormány magasabb növekedéssel tervez, ha annak elmaradása lyukat ütne a büdzsén. Jelenleg nem ez a helyzet, mivel a lassabb növekedés a beruházások elmaradása miatt van és nem a fogyasztás visszaesése miatt.
„A lakosság természetesen mindig azt érzi, hogy több bérre lenne szüksége, ez így van rendjén. Ezért fontos, hogy ne benyomásokból, hanem számokból induljunk ki. Én például nem az Ön benyomására vagyok kíváncsi, hanem a konkrét adatokra. Ha a háztartásokat nézzük, az átlagos nettó reálkereset 2021 decembere óta mintegy 14 százalékkal emelkedett. Jövő év elején ez meg fogja haladni a 15 százalékot, 2026 végére pedig 21 százalék felett lehet. Nettó adatokról beszélünk, vagyis benne van a béremelés, az adócsökkentés és az infláció mérséklésének hármas hatása is. Ez a három együtt adja ki a reálbér-emelkedést.”
A reáljövedelmek még gyorsabban nőnek. Ez az ütem jelenleg az egyik leggyorsabb az Európai Unióban. Talán ezért sem véletlen, hogy a kormánypártinak nem mondható GKI szerint a fogyasztók optimizmusa kétéves rekordot döntött.
Nagy Márton kifejtette, az adóbevételek alakulásában kettősség figyelhető meg: a fő adónemek közül a lakossághoz köthető
A lakossági adóbevételeken keresztül gyakorlatilag nem érezzük a kisebb GDP-növekedést. A beérkező adóbevételeken keresztül látszik, hogy a fogyasztás rendben van, a reálbérek emelkednek, a lakosság helyzete stabil. A lakosságot tehát a kormánynak sikerült megvédenie a háború és a német gazdaság gyengélkedésének káros hatásaitól. A probléma a vállalati szektor oldalán jelentkezik
– emelte ki Nagy Márton, egyben elismerte,
szükség van a magyar gazdaság szerkezetének a megváltoztatására is. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy fel kellene adnia Magyarországnak a fejlett járműipari ökoszisztémáját, amelynek fejlesztése az elmúlt évtizedben jó döntés volt és a jövőben is megmarad a stratégiai szerepe.
A miniszter szerint ugyanakkor szükség van az elmozdulásra a magasabb hozzáadott érték, azaz a kutatás-fejlesztés és szolgáltatások irányában. Nagy Márton azt is kiemelte, csökkenteni kell a járműipartól és a német gazdaságtól való függőségünket. Utóbbi annak ellenére is jelentős, hogy a magyarországi működőtőke-beáramlást jelentősen diverzifikáltuk az elmúlt években. Világossá tette:
a fogyasztás élénkítése hosszútávon nem vezet fenntartható növekedéshez, de addig, amíg a külső környezet nem javul, azaz a háború nem ér véget és a beruházások nem pörögnek fel, addig a jövedelmek emelésén keresztül, az infláció féken tartása mellett elengedhetetlen eszköz.
Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az elmúlt másfél évtizedben a kormány rossz gazdaságpolitikát folytatott volna. Az orosz-ukrán háború jelentősen átírta az erőviszonyokat, például az energiaárak emelkedésével, de az uniós és a német politika is gyökeresen megváltozott.
Arra a kérdésre, hogy nem lenne-e mégis célravezető megegyezni az Európai Unióval és teljesíteni Brüsszel feltételeit, Nagy Márton határozott választ adott:
ez a mi pénzünk, ez jár nekünk.
„Sajnos Brüsszel pénzügyi szankciókkal sújtja Magyarországot, ami az uniós források politikai érvek mentén történő befagyasztásában jelenik meg, ezért ez egy politikai kérdés, de érdemes a számoknál maradni. Ha megnézzük a 2025-ös évet, akkor Magyarország nagyjából 700 milliárd forinttal több forrást kap az Európai Uniótól, mint amennyit befizet. Ez a nettó pozíciónk. Igen ám, de ebben benne vannak az agrártámogatások.Ha ezeket levonjuk, akkor gyakorlatilag nullán állunk: a kohéziós és egyéb források szintjén nagyjából annyit kapunk, mint amennyit befizetünk.”
Nagy Márton emlékeztetett:
az Európai Unió azt várja el, hogy el kellene törölni a rezsicsökkentést, a 13. havi nyugdíjat, be kellene engedni a migránsokat, ez nem szakmai vita. Ez zsarolás. Olyan feltételeket szabnak, mintha azt mondanák egy országnak: vágd le a lábad, és akkor kapsz pénzt – vagy inkább mindkettőt.
Ezt nem lehet komolyan venni, és nem is lehet elfogadni. Egy kormány nem mondhat le a saját gazdaság- és társadalompolitikai döntéseiről csak azért, hogy hozzájusson forrásokhoz.
Minket pénzért nem lehet megvenni!
– hangsúlyozta a miniszter. „Ebben a helyzetben felelős döntés az, hogy alternatív finanszírozási lehetőségeket is keresünk, ahelyett, hogy elfogadnánk olyan, politikai feltételekhez kötött elvárásokat, amelyekkel nem értünk egyet. Zsarolják a magyar kormányt. És amikor a magyar kormány sok ok miatt beleáll a vitába és egyedül vétóz, akkor csak erre a pénzügyi zsarolásra reagál, mert helyesen, fölveszi a kesztyűt.”
Nyitókép: MTI/Kocsis Zoltán
Újra létrehozzák a tiszta profilú Pénzügyminisztériumot, a gazdaságfejlesztés a Gazdasági és Energetikai Minisztérium feladata lesz; az új struktúra világosabb felelősségi viszonyokat teremt a kormányzaton belül - mondta Kármán András pénzügyminiszterjelölt a kinevezés előtti meghallgatásán.
A volt Jobbik-elnök szerint Magyarország „lelkileg nagyon sebzett, traumatizált” ország.
A lengyel lap szerint a szükséges infrastrukturális fejlesztések késnek.
Az Európai Unió kezdi felismerni a válság súlyosságát.
Mások a prioritások.
Az engedélyek nagy részét már megszerezték és a kivitelezői szerződés aláírása hamarosan várható, ami azt is jelenti: a munkák a nyár elmúltával el is kezdődhetnek.
Az előterjesztők szerint Orbán Viktort már nem lehet miniszterelnöknek megválasztani, de még 10 évig lehet köztársasági elnök, és gyakorlatilag bármeddig lehet minisztere egy leendő kormánynak.
Éves szinten bruttó százmillió forintot emésztett fel az automaták üzemeltetése.
A Tavaszi szél című dokumentumfilmet a húsvéti hétvégére ingyenesen elérhetővé tették a YouTube-on.
