A kiszivárgott részletek közül a legfájóbb pont a családokat érinti: a tervek szerint a GYED teljes felszámolása és az ingyenes gyermekellátás vége vár ránk. Hogy miért okozna a Tisza-csomag azonnali demográfiai összeomlást és hogyan nullázná le a jövő nyugdíjait is, azt konkrét számokkal bizonyítja Szalai Piroska elemzése.
Tudtuk eddig is, hogy a Tisza Pártnál egy brutális baloldali megszorítócsomag készül, de most az Index.hu újabb részleteket közölt a titkos tervből. Vérbeli baloldali megszorítások és adóemelések körvonalazódnak – a gyermekes családokat sem kímélnék. A jelenlegi családi adókedvezményeket mai formájukban megszüntetnék, nem lenne GYED, és ami igazán megdöbbentő: Magyarországon először még az ingyenes gyermekorvosi ellátás is megszűnne.
Ezt is ajánljuk a témában
A több száz oldalas „Magyarország 2027–2035 konvergenciaprogram” című tervezet szerint évente 1300 milliárd forint többletbevételt szednének be adó- és járulékemelésekkel.
Ez a csomag minden bizonnyal túltesz a Bokros-csomagon, amely eddig a magyar gazdaságtörténet legnagyobb megszorítócsomagjának számított. Ilyen súlyos lakossági sarcot még kormány nem vetett ki Magyarországon! A szakértők 1300 milliárd forintra becsülik a tervezett intézkedéscsomagot –
összehasonlításképp: a Bokros-csomag 1995-ben 130 milliárd forintot jelentett, ami mai értéken 877 milliárd forintnak felel meg.
A mostani terv a lakosság minden csoportját érintené: a gyermekeseket, az özvegyeket, a nyugdíjasokat, a fiatalokat és az időseket, az alkalmazottakat és a vállalkozókat, a lakástulajdonosokat, a lakásra gyűjtőket, a megtakarítókat, sőt még a háziállat-tartókat is.
Ez a baloldali gondolkodásmód lényege: adóztassunk meg mindenkit, vegyünk el mindent, mégpedig gyorsan – aztán „majd utánunk a vízözön”. Ezek a tervek rosszabbak minden eddiginél.
A Bokros-csomag idején két év alatt 17 százalékkal csökkent a keresetek vásárlóereje: 1995-ben 12,2, 1996-ban további 5 százalékkal esett vissza a nettó átlagkereset reálértéke, egészen az 1967-es szintig. A nyugdíjak reálértéke még ennél is nagyobb mértékben, 18 százalékkal zuhant. Az infláció 1995-ben 28,2, 1996-ban 23,6 százalék volt – vagyis két év alatt 58,5 százalékkal emelkedtek az árak. A szegénység drámaian nőtt, a termékenységi ráta pedig beszakadt.
A Bokros-csomag befagyasztotta a béreket, szűkítette a gyermekgondozási segélyre, családi pótlékra és gyermeknevelési támogatásra jogosultak körét, megszüntette a GYED-et, megemelte a nyugdíjkorhatárt, csökkentette a gyógyszerek állami támogatását, és fizetőssé tett több egészségügyi szolgáltatást – például a fogászatot.
A Gyurcsány–Bajnai-kormányok alatt is történt hasonló: eltörölték az 1-2 gyermek után járó családi adókedvezményt, a háromgyerekesekét minimálisra csökkentették, elvettek egy évnyi GYES-t, megszüntették a támogatott otthonteremtési forinthiteleket. Jelentősen emelték a tankönyvek árát, két év alatt több mint 14 000 tanárt bocsátottak el, több mint 100 iskolát zártak be, további 748 intézményt beolvasztottak másokba – így 1000 település vesztette el helyi iskoláját. Összesen 283 óvodát zártak be, 1191 óvónőt küldtek el. Csökkentették a diákok utazási kedvezményét 17,7 százalékkal, 28 vasúti mellékvonalat zártak be 942 kilométer hosszan. Fizetőssé vált az óvodai és bölcsődei étkeztetés, bevezették az egyetemi tandíjat (amit a 2008-as népszavazás eltörölt). Emellett több tucat kórházat zártak be, 3000 orvost és 6000 egészségügyi szakdolgozót bocsátottak el, a kórházak adóssága drámaian nőtt.
Nem csoda, hogy sokan hasonlóságokat látnak a mostani Tisza-tervekkel. Újra aktivizálódtak a baloldal régi „szakértői”, akik már többször bizonyították, hogy valóban értenek valamihez – mégpedig a lakosság megsarcolásához.
Nézzük meg konkrétan, mi várna a családokra, ha a Tisza-csomag életbe lépne. Bízom benne, hogy ilyen soha nem történik meg, de ahhoz, hogy ki tudjuk védeni, jobb szembe nézni ezzel a kockázattal!
Íme, amit biztosan tudunk már az Index cikkéből:
Az 1985-ben bevezetett, idén épp 40 éves GYED ismét felkerült a megszüntetendő juttatások listájára, ugyanúgy, ahogyan Bokros idején, 1995-ben, vagyis 30 éve történt. Az első Orbán-kormány 2000-től visszavezette a kisgyermekes anyák keresetarányos juttatását. A KSH adatai szerint idén augusztusban 102 445 fő részesült ebben az ellátásban, amelyet a gyermek féléves korától kétéves koráig kaphat a szülő; az átlagos havi összeg közel 300 ezer forint.
A GYED megszüntetése éves szinten legfeljebb 400 milliárd forintos megtakarítást hozhatna a költségvetésnek,
ám szinte biztos, hogy hatására drasztikusan visszaesne a termékenységi ráta.
Ha „csak” a 2011-es szintre, 1,23-ra csökkenne, akkor mindössze 65 ezer gyermek születne évente. Ha pedig az Európai Unió 2023-as legalacsonyabb értékére, Málta szintjére (1,06-ra) esne vissza, akkor alig több mint 50 ezer gyermek jönne világra egy évben, mivel a 20–40 éves, szülőképes korú nők száma jelentősen csökkent. Ebben a korosztályban vannak éppen a Bokros-csomag idején született, nagyon kis létszámú generációk.
Ha ennyire alacsonyra esik a születésszám, akkor egy-két évtized múlva tényleg nem lesz munkaerő-utánpótlás az akkor nyugdíjba vonulók számára, és az egészségbiztosítási valamint nyugdíjrendszerünk valóban fenntarthatatlanná válik.
Hazánkban 2010 óta az Európai Unióban a második legnagyobb arányban nőtt az egészségben várható élettartam, és már meghaladjuk az uniós átlagot. Sokkal egészségtudatosabban élünk most, mint 2010-ben. A legfrissebb adatok szerint az unióban nálunk a harmadik legmagasabb azoknak a csecsemőknek az aránya, akiket féléves korukig kizárólag anyatejjel táplálnak.
2010 óta száz élveszülöttre vetítve az abortuszok száma 42 százalékkal, a magzati halálozás 9 százalékkal, a 2500 gramm alatti súllyal születettek aránya pedig 6 százalékkal csökkent. Ezek az adatok is mutatják, hogy egészségügyi rendszerünk összehasonlíthatatlanul jobb, mint tizenöt évvel ezelőtt.
Ha azonban a családok számára anyagi kérdéssé válik, hogy szükség esetén el tudják-e vinni a gyermeküket orvoshoz, annak beláthatatlan következményei lesznek. Emlékezzünk csak a 2010 előtti fogászati rombolásra!
Tavaly hazánkban nőtt a legnagyobb mértékben a lakosság pénzügyi vagyona az uniós tagállamok között: 12,6 százalékkal emelkedett, miközben az uniós átlag mindössze 5,6 százalék volt. Tavaly karácsonykor Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette, hogy már egymillió magyar állampolgár rendelkezik állampapír-megtakarítással, ami a teljes állampapír-állomány közel egyötöde. 2010-ben még csak 3–4 százalékon álltunk; akkor a költségvetést nem a lakosság, hanem a külföldi befektetők finanszírozták. Emellett hazánkban több mint 400 ezer gyermeknek van babakötvénye.
Ezeknek a megtakarításoknak a hozama jelenleg adómentes. Ha azonban megadóztatják őket, már nem éri meg belföldön megtakarítani. Ez az állam számára is kockázatot jelent, mert ismét külföldi befektetőket kell majd keresnie, akik esetében újra megjelenik az árfolyamkockázat, és devizában kell kamatot fizetni. Ezzel együtt ismét jöhetnek a cserearány-romlásról szóló hírek és a forint leértékelődése – ahogyan azt a korábbi baloldali megszorító csomagok idején már megtapasztalhattuk.
A munkavállalók adó- és járulékrendszerének átalakítása egyértelműen a gyermeket nevelőkre gyakorolná a legnagyobb hatást. Ismét visszatérnének azok az idők, mint 2010 előtt, amikor a gyermekvállalás és a gyermeknevelés jelentős plusz anyagi terhet jelentett. 2010 előtt hazánkban volt a legnagyobb különbség a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával élők arányában a gyermekes és gyermektelen háztartások között – vagyis nálunk volt a legmagasabb a gyermekesek többletkockázata. Mára – sőt már a Covid előtti években –
ez a többletkockázat gyakorlatilag eltűnt, és nagyon nem lenne kívánatos, ha a gyermekvállalás újra a szegénység vállalásával járna együtt.
Segélyekkel nem lehet kilépni a szegénységből, csak munkával és tisztességes fizetéssel – ez történt hazánkban az elmúlt másfél évtizedben. Ennek köszönhetően csökkent az Európai Unióban nálunk a második legnagyobb mértékben a gyermekszegénység: 2010 óta csaknem megfeleződött, mert a szülők munkába tudtak állni, és az átlagkereset reálértéke is 80 százalékkal magasabb, mint 2010-ben volt. Ehhez természetesen elengedhetetlen volt a családi adókedvezmények és adómentességek rendszere, amelyet éppen most bővítünk tovább.
A Tisza terve ezt teljes mértékben visszafordítaná.
Míg az Orbán-kormányok mindent megtesznek azért, hogy könnyítsék és támogassák a fiatalok otthonteremtését, addig a Tisza-csomag vagyonadót, valamint az ingatlanok eladásának és bérbeadásának megadóztatását tartalmazza. Ezek az intézkedések többnyire éppen a gyermekes vagy gyermekvállalást tervező családokat érintik a legérzékenyebben. A devizahitel-csapdába is ők kerültek két évtizeddel ezelőtt a legnagyobb arányban.
Ezek a tervek olyan mértékben vetnék vissza az ingatlanpiacot, amilyet rég nem láttunk. Ismét csődhullám alakulna ki az építőiparban és az összes kapcsolódó ágazatban, ami az egész gazdaságot is térdre kényszerítheti. Sem a családok, sem a polikrízisből éppen kilábaló, erősödő ingatlanpiac és építőipar nem tudna átvészelni több kormányzati ciklust ilyen terhek mellett.
Ha a Tisza programalkotói ezzel nincsenek tisztában, akkor javaslom, adják vissza a diplomájukat!
A Tisza-csomagnak több évtizedre negatív hatása lenne a magyar társadalomra, épp úgy, ahogyan az eddigi összes baloldali megszorító csomag rombolását máig érezzük. A magyar gazdaság és a magyar családok sem azt érdemlik, hogy ilyen emberek kerüljenek döntési pozíciókba.
Fogalmazzunk egyenesen és nyíltan: ha jövő tavasszal nem állítjuk meg a Tisza tudatos és tervszerű társadalom- és gazdaságrombolását, akkor később már nem tudjuk. Az elmúlt évtizedekben a baloldali politikai szereplők annyiszor kivéreztették a magyar családokat, hogy ebből még egyszer nem kérünk.
Az elképzeléseik szerinti közteherviselés rövid és hosszú távon is tönkretenné a családokat, és ezáltal az egész társadalmat. Fogalmazzunk úgy, hogy ők is megértsék:
a terveik nem fenntarthatók; később még Magyar Péternek és a táborának sem lenne nyugdíja, sőt lehet, hogy munkája sem.
A szerző miniszterelnöki főtanácsadó, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa
Nyitókép:
Nem különösebben foglalkoztatta a miniszterelnököt a Tisza Párt.
Az elemzők szerint is javult a közhangulat, amely a Fidesznek kedvez, miközben Magyar Péter kezd unalmassá válni.
Szentkirályi Alexandra arra figyelmeztette az ellenzéki párt képviselőit, nem menekülhetnek tovább a válaszadás elől.
Azzal az amerikai dezinformációs szakértővel interjúzott a Lakmusz, aki dezinformációt terjesztett Hunter Biden laptopjával kapcsolatban, és erre még csak rá sem kérdeztek.
A 2025-ös év végére az orosz-ukrán háborúban olyan fordulat következett be, amit 2022 óta nem láttunk.
A kabinet szerint a lépés elkerülhetetlen.
