Ennyit erről: nem igaz amit a K&H állít a megszorításokról

1999 óta nem látott többlettel zárta az április–júniust a költségvetés.


1999 óta nem látott többlettel zárta az április–júniust a költségvetés.


Szalai Piroska rámutatott, hogy a 14. havi nyugdíj már létezik Európa más országaiban is, és míg a Tisza Párt két havi nyugdíjat elvenne, addig a kormány azon gondolkozik, hogy plusz két havit adjon.


Hazánkkal ellentétben Németországban és Franciaországban folyamatosan romlanak az eredmények.


Lentner Csaba főszerkesztő, közgazdászprofesszor döbbenetes adatokkal illusztrálta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szerinte alaptörvényellenes működését.


Szalai Piroska arra is kitért, milyen brutális hatásai lennének a tiszás nyugdíjadónak.


Míg a Fidesz-kormány célja a családok terheinek csökkentése, addig a Tisza Párt elvenné a kedvezményeket és megemelné a családok adóterheit – hívta fel a figyelmet Szalai Piroska.


Hónapokon át próbálta az ellenzék hitelteleníteni a Központi Statisztikai Hivatalt, azt állítva, hogy manipulálják a családok életkörülményeit mérő adatokat. Nemhogy több, hanem kevesebb ember él a szegénység kockázatával fenyegetve, mint ahogy korábban mérték. Szalai Piroska elemzése.


Olyan tervet rakott össze a Tisza, amely nemcsak a munkavállalók 80 százalékát sújtaná, hanem a kutatás-fejlesztést is lábon lőné – a központi költségvetésre gyakorolt hatásairól nem is beszélve. Ez a Tisza-adó. Szalai Piroska elemzése.


A Tisza Párt kiszivárgott adózási elképzeléseinek több eleme egybecseng a baloldali kormányok politikájával és Brüsszel elvárásaival is.


Szalai Piroska úgy látja, ez volt a magyar gazdaságtörténet legnagyobb megszorító csomagja.


Egyre többször derül ki a Tisza Párt elnökéről, hogy mások ötleteit mutatja be sajátjaként. Magyar Péternek ebben időnként hű partnere az ellenzéki sajtó, ezúttal a Telex.


Alig akadna olyan ember, akinek – saját maga vagy családtagja révén – ne csökkenne a kézhez kapott fizetése.


A HVG azt híreszteli, hogy 2025 első negyedévében a munkaerőpiacon sokaknak csökkent a bére. Ez nem igaz!


„Nem az Eurostat adatsorával, hanem annak értelmezésével van a gond” – mutatott rá Szalai Piroska.


Az ellenzék szűklátókörű narratívája kizárólag a GDP-ből levezetett egyéni fogyasztásra épül. Ez a megközelítés mára elavult és túlságosan leegyszerűsítő. Szalai Piroska írása.


A miniszterelnöki megbízott megjegyezte, hogy az ellenzék csak az egyik oldalt, a kivándorlást szokta nézni, és mindig csak arról beszél, hányan mennek ki. Közben 1995 óta többen jönnek Magyarországra, mint ahányan kivándorolnak innen.


Még az Eurostat sajtóközleménye is kiemeli: Magyarországon volt a harmadik legnagyobb foglalkoztatási ráta-növekedés az idei első negyedévben, a tavalyi negyedik negyedévhez viszonyítva. Szalai Piroska elemzése.


Hallották? Azt zengi a média, hogy keveset költünk, amiből látszik, hogy szegény az ország. Pedig az egy főre jutó fogyasztásnak semmi köze a szegénységhez. Szalai Piroska írása.


Félrevezető, ha pusztán a fogyasztás alapján próbáljuk megítélni egy társadalom jólétét. Magyarország esetében számos objektív adat cáfolja a borúlátó értelmezéseket.


2023-ban a magyar háztartások megtakarítási rátája elérte a 20 százalékot, ami az EU-tagállamok közül a legmagasabb érték. Ezzel szemben az uniós átlag 13,3 százalék volt. Szalai Piroska elemzése.
