Vége a nyugati példálózásnak, az Eurostat friss adatai kíméletlenül leleplezték a valóságot.
A nőnaphoz közeledve számos összeállítás jelenik meg a nők helyzetéről. Mi most a munkaerőpiacra fókuszálva gyűjtöttünk össze néhány fontos tényt az Eurostat adatai alapján. 2013 nőnapján jelenthettem be először, hogy „csúcson a női foglalkoztatás” — akkor egy húszéves rekord dőlt meg. Azóta pedig évről évre tovább javítottuk ezt az országos csúcsot.
Ebből az időtávból már bátran kijelenthetjük: a 2010-es gazdaság- és társadalompolitikai fordulatnak, valamint a családbarát kormányzásnak köszönhetően a nők Magyarországon ma soha nem látott arányban tudnak jelen lenni a munkaerőpiacon, és ezáltal kiteljesedni saját hivatásukban. Nem kényszerülnek arra, hogy a nyugdíjkorhatár elérése előtt, vagy a családi feladatok átmeneti növekedése miatt inaktívvá váljanak. Ennek is köszönhető, hogy
az unióban is kiemelkedő arányban vállalják a vezetői munkakörökkel járó felelősséget és kihívásokat.
A másfél évtizede tartó munkaerőpiaci javulás eredményeként oda jutottunk, hogy hazánkban a nők és a férfiak nyugdíjának mediánértéke ma már csaknem azonos, sőt az átlagos nyugdíjak esetében is a harmadik legkisebb a nemek közötti különbség.
Ezek olyan eredmények, amelyeket mindenképpen meg kell védenünk, ezért a közelgő választáson is álljunk ki a családbarát gazdaságpolitika folytatása mellett!
Nézzük a részleteket!
Magyarországon a 20–64 éves nők foglalkoztatási rátája 77,1 százalék, ami már a 6. legmagasabb érték az uniós tagállamok között. 2010-ben még a rangsor végén álltunk a mediterrán országok társaságában, mára azonban a sereghajtók közül az élmezőnybe emelkedtünk.
A férfiak és a nők foglalkoztatási rátája közötti különbség jóval az uniós átlag alatt van: nálunk mindössze 7,9 százalékpont, miközben az uniós átlag 10 százalékpont.
Az elmúlt másfél évtizedben a női foglalkoztatás javulása összességében a 2. legnagyobb volt az Európai Unióban. Ezen belül is Magyarország érte el a legnagyobb előrelépést azoknál a kisgyermekes nőknél, akiknek a legfiatalabb gyermeke még nem töltötte be a 6. életévét. Az ő foglalkoztatási rátájuk a 2010-es 32,2 százalékról több mint a duplájára, 75,4 százalékra emelkedett. De az 55–64 éves korosztályban is Csehország után nálunk volt a második legnagyobb javulás: 29,4 százalékról 62,5 százalékra nőtt ez az arány, vagyis jóval az uniós átlag fölé emelkedtünk.
Ha a teljes munkaidőben foglalkoztatott nőket vizsgáljuk, akkor ebben a korcsoportban Magyarországon a második legmagasabb az arányuk: 72,5 százalék. Az uniós átlag ezzel szemben csupán 51,1 százalék, Ausztriában 36,1 százalék, Hollandiában pedig 31,5 százalék. Vagyis a magyar nők közel háromnegyede teljes munkaidőben dolgozik.
Míg az Európai Unió átlagában csak minden második nőnek van teljes fizetést és teljes nyugdíjat biztosító munkája, addig Ausztriában és Hollandiában ez mindössze a nők körülbelül harmadára igaz.
Hazánkban a nők iskolai végzettsége kifejezetten kedvező, és az elmúlt másfél évtizedben ezen a téren is jelentős javulás történt. Már a nyugdíjkorhatárhoz közeledő korosztályokban is alacsonyabb az uniós átlagnál a szakképzetlenek, illetve a legfeljebb alapfokú végzettségűek aránya.
Ennek is köszönhető, hogy a női foglalkoztatottakon belül folyamatosan és dinamikusan nő a high-tech szektorban dolgozók aránya. Sőt, a legfrissebb adatok szerint ezen a területen már a második helyen állunk az Európai Unióban, és csak Írország előz meg bennünket.
Bármilyen hangosan és gyakran halljuk is az ellenzéktől, hogy Magyarországon hiányoznak a nők a vezetők közül, ez egyszerűen nem igaz.
Hazánkban a vezetői munkakörben dolgozók 40,5 százaléka nő, ami a 4. legjobb arány az Európai Unióban. Ez 5,3 százalékponttal magasabb az uniós 35,2 százalékos átlagnál.
2010 óta végig 39 százalék körül alakult ez az arány, ami európai összevetésben is a legjobbak közé tartozik. Vagyis éppen a Fidesz-kormányok időszakában vállalnak a magyar nők az unióban is kimagasló arányban vezetői feladatokat. Korábban ez az arány jóval alacsonyabb, 35 százalék körüli volt.
Magyarországon 2024-ben a nők és a férfiak nyugdíjának mediánértéke már csaknem azonos volt. A mindössze 0,4 százalékpontos eltérés a második legkisebb az Európai Unióban. Ezzel szemben az unió egészében a nők mediánnyugdíja negyedével, vagyis 24,9 százalékkal maradt el a férfiakétól.
A nyugdíjjövedelem minden országban magában foglalja az öregségi ellátásokat, a túlélő hozzátartozói és özvegyi ellátásokat, valamint az egyéni magánnyugdíj-alapokból származó rendszeres nyugdíjakat is. Magyarországon ezen felül a 13. és a 14. havi nyugdíj is megjelenik ebben.
Ez a kimagasló eredmény egyértelműen annak köszönhető, hogy
hazánkban a nők és a férfiak egyaránt nagy arányban tudnak dolgozni egészen a nyugdíjba vonulásig.
Ennek nyomán jelentősen nőtt azoknak a száma és aránya, akik saját jogú öregségi nyugdíjra szereznek jogosultságot. Mivel pedig a nők is nagy arányban dolgoznak teljes munkaidőben, nyugdíjalapjuk is hasonló a férfiakéhoz, nem csupán annak töredéke.
Azokban az országokban jelentős a nők hátránya a nyugdíjasok között, ahol alacsony a nők teljes munkaidős foglalkoztatása — ilyen például Hollandia vagy Ausztria.
Az OECD 2025-ös, legfrissebb Pensions at a Glance című kiadványa szerint Magyarországon a férfiak átlagosan 16,1, a nők pedig 21,4 évet töltenek nyugdíjban. Ezt az életszakaszt azonban a legtöbb ember esetében legalább négy évtizednyi aktív munkával töltött időszak előzi meg, ahol egyáltalán nem mindegy, mennyi és mekkora járulékot fizettünk be.
Az utóbbi másfél évtizedben a legális munkavállalást támogató, családbarát adórendszer hatására a nők körében is
jelentősen nőtt a legális, nyugdíjjogosultságot megalapozó foglalkoztatás.
Ennek kedvező hatása ma már a jelenlegi nyugdíjasok helyzetében is jól érzékelhető.
Ha a Tisza kerülne hatalomra, és végrehajtaná a Brüsszel által követelt megszorításokat, illetve a magyar emberek pénzéből finanszírozná az ukránok háborúját, az a nők foglalkoztatásának visszaeséséhez vezetne, és súlyosan rontaná mind a dolgozó, mind a nyugdíjas nők helyzetét.
Ezt a kockázatot nem vállalhatjuk, ezért április 12-én szavazzunk bizalmat a jelenlegi kormánynak!
Addig is boldog nőnapot kívánok mindannyiunknak!
A szerző miniszterelnöki főtanácsadó, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa
Nyitókép: Pixabay
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Elfogadhatatlan Ukrajna zsarolása és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök halálos fenyegetése.
Kijev elemi érdeke Orbán Viktor kormányának bukása és a Tisza Párt győzelme, amit a magyar energiabiztonság és rezsivédelem gyengítésével igyekszik elérni, karöltve Brüsszellel. Kohán Mátyás írása.
Zelenszkij ukránbarát kormányt akar Magyarországon, Magyar Péter pedig hatalmat.
A kiugróan magas adóteherről szóló állítás nem áll összhangban az uniós statisztikákkal.
Diplomáciai hullámokat vet az ukrán aranykonvoj. Kijev lépett.
Sokan az utolsó pillanatokban is gyűjtötték az ajánlásokat, hogy meglegyen az induláshoz szükséges 500 aláírás.
Elsőként a Liverpool jutott be a legjobb nyolc közé az FA-kupában.
Elfogadhatatlan Ukrajna zsarolása és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök halálos fenyegetése.
