Sokkoló a különbség: a magyar nők kétszer jobban járnak, mint a hollandok vagy az osztrákok

A nőnaphoz közeledve számos összeállítás jelenik meg a nők helyzetéről. Mi most a munkaerőpiacra fókuszálva gyűjtöttünk össze néhány fontos tényt az Eurostat adatai alapján. 2013 nőnapján jelenthettem be először, hogy „csúcson a női foglalkoztatás” — akkor egy húszéves rekord dőlt meg. Azóta pedig évről évre tovább javítottuk ezt az országos csúcsot.

Ebből az időtávból már bátran kijelenthetjük: a 2010-es gazdaság- és társadalompolitikai fordulatnak, valamint a családbarát kormányzásnak köszönhetően a nők Magyarországon ma soha nem látott arányban tudnak jelen lenni a munkaerőpiacon, és ezáltal kiteljesedni saját hivatásukban. Nem kényszerülnek arra, hogy a nyugdíjkorhatár elérése előtt, vagy a családi feladatok átmeneti növekedése miatt inaktívvá váljanak. Ennek is köszönhető, hogy 

A másfél évtizede tartó munkaerőpiaci javulás eredményeként oda jutottunk, hogy hazánkban a nők és a férfiak nyugdíjának mediánértéke ma már csaknem azonos, sőt az átlagos nyugdíjak esetében is a harmadik legkisebb a nemek közötti különbség.

Ezek olyan eredmények, amelyeket mindenképpen meg kell védenünk, ezért a közelgő választáson is álljunk ki a családbarát gazdaságpolitika folytatása mellett!

Nézzük a részleteket!

1. Foglalkoztatás

Magyarországon a 20–64 éves nők foglalkoztatási rátája 77,1 százalék, ami már a 6. legmagasabb érték az uniós tagállamok között. 2010-ben még a rangsor végén álltunk a mediterrán országok társaságában, mára azonban a sereghajtók közül az élmezőnybe emelkedtünk.

A férfiak és a nők foglalkoztatási rátája közötti különbség jóval az uniós átlag alatt van: nálunk mindössze 7,9 százalékpont, miközben az uniós átlag 10 százalékpont.

Az elmúlt másfél évtizedben a női foglalkoztatás javulása összességében a 2. legnagyobb volt az Európai Unióban. Ezen belül is Magyarország érte el a legnagyobb előrelépést azoknál a kisgyermekes nőknél, akiknek a legfiatalabb gyermeke még nem töltötte be a 6. életévét. Az ő foglalkoztatási rátájuk a 2010-es 32,2 százalékról több mint a duplájára, 75,4 százalékra emelkedett. De az 55–64 éves korosztályban is Csehország után nálunk volt a második legnagyobb javulás: 29,4 százalékról 62,5 százalékra nőtt ez az arány, vagyis jóval az uniós átlag fölé emelkedtünk.

Ha a teljes munkaidőben foglalkoztatott nőket vizsgáljuk, akkor ebben a korcsoportban Magyarországon a második legmagasabb az arányuk: 72,5 százalék. Az uniós átlag ezzel szemben csupán 51,1 százalék, Ausztriában 36,1 százalék, Hollandiában pedig 31,5 százalék. Vagyis a magyar nők közel háromnegyede teljes munkaidőben dolgozik. 

2. High-tech szektor

Hazánkban a nők iskolai végzettsége kifejezetten kedvező, és az elmúlt másfél évtizedben ezen a téren is jelentős javulás történt. Már a nyugdíjkorhatárhoz közeledő korosztályokban is alacsonyabb az uniós átlagnál a szakképzetlenek, illetve a legfeljebb alapfokú végzettségűek aránya.

Ennek is köszönhető, hogy a női foglalkoztatottakon belül folyamatosan és dinamikusan nő a high-tech szektorban dolgozók aránya. Sőt, a legfrissebb adatok szerint ezen a területen már a második helyen állunk az Európai Unióban, és csak Írország előz meg bennünket.

3. Nők a vezetői munkakörökben

Bármilyen hangosan és gyakran halljuk is az ellenzéktől, hogy Magyarországon hiányoznak a nők a vezetők közül, ez egyszerűen nem igaz.

Hazánkban a vezetői munkakörben dolgozók 40,5 százaléka nő, ami a 4. legjobb arány az Európai Unióban. Ez 5,3 százalékponttal magasabb az uniós 35,2 százalékos átlagnál.

2010 óta végig 39 százalék körül alakult ez az arány, ami európai összevetésben is a legjobbak közé tartozik. Vagyis éppen a Fidesz-kormányok időszakában vállalnak a magyar nők az unióban is kimagasló arányban vezetői feladatokat. Korábban ez az arány jóval alacsonyabb, 35 százalék körüli volt.

4. A nők és a férfiak nyugdíja ma már közel azonos

Magyarországon 2024-ben a nők és a férfiak nyugdíjának mediánértéke már csaknem azonos volt. A mindössze 0,4 százalékpontos eltérés a második legkisebb az Európai Unióban. Ezzel szemben az unió egészében a nők mediánnyugdíja negyedével, vagyis 24,9 százalékkal maradt el a férfiakétól.

A nyugdíjjövedelem minden országban magában foglalja az öregségi ellátásokat, a túlélő hozzátartozói és özvegyi ellátásokat, valamint az egyéni magánnyugdíj-alapokból származó rendszeres nyugdíjakat is. Magyarországon ezen felül a 13. és a 14. havi nyugdíj is megjelenik ebben.

Ez a kimagasló eredmény egyértelműen annak köszönhető, hogy 

Ennek nyomán jelentősen nőtt azoknak a száma és aránya, akik saját jogú öregségi nyugdíjra szereznek jogosultságot. Mivel pedig a nők is nagy arányban dolgoznak teljes munkaidőben, nyugdíjalapjuk is hasonló a férfiakéhoz, nem csupán annak töredéke.

Azokban az országokban jelentős a nők hátránya a nyugdíjasok között, ahol alacsony a nők teljes munkaidős foglalkoztatása — ilyen például Hollandia vagy Ausztria.

Az OECD 2025-ös, legfrissebb Pensions at a Glance című kiadványa szerint Magyarországon a férfiak átlagosan 16,1, a nők pedig 21,4 évet töltenek nyugdíjban. Ezt az életszakaszt azonban a legtöbb ember esetében legalább négy évtizednyi aktív munkával töltött időszak előzi meg, ahol egyáltalán nem mindegy, mennyi és mekkora járulékot fizettünk be.

Az utóbbi másfél évtizedben a legális munkavállalást támogató, családbarát adórendszer hatására a nők körében is 

Ennek kedvező hatása ma már a jelenlegi nyugdíjasok helyzetében is jól érzékelhető.

Ha a Tisza kerülne hatalomra, és végrehajtaná a Brüsszel által követelt megszorításokat, illetve a magyar emberek pénzéből finanszírozná az ukránok háborúját, az a nők foglalkoztatásának visszaeséséhez vezetne, és súlyosan rontaná mind a dolgozó, mind a nyugdíjas nők helyzetét.

Ezt a kockázatot nem vállalhatjuk, ezért április 12-én szavazzunk bizalmat a jelenlegi kormánynak!

Addig is boldog nőnapot kívánok mindannyiunknak!

A szerző miniszterelnöki főtanácsadó, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa

Nyitókép: Pixabay