Hszi Csin-ping Pekingben figyelmeztette Trumpot: vigyázzon Tajvannal
Hatalmas parádé közepette köszöntötték Donald Trumpot Pekingben, azonban a kínai elnök szinte azonnal rátért a legkényesebb kérdésre: Tajvanra.

Alig egy héttel Donald Trump látogatása után Vlagyimir Putyin is Pekingbe érkezett, ahol Hszi Csin-pinggel tárgyalt. Kína több mint húsz megállapodást írt alá Oroszországgal, de a legfontosabb energetikai kérdésben nem született végleges áttörés.

Vlagyimir Putyin szerdán Pekingben tárgyalt Hszi Csin-ping kínai elnökkel, alig néhány nappal azután, hogy Donald Trump amerikai elnök is Kínában járt. A BBC beszámolója szerint az orosz elnök állami látogatásra érkezett a kínai fővárosba, ahol vörös szőnyeges fogadtatásban részesült a Népi Gyűlés Házánál. A látogatás Putyin idei első külföldi útja volt, egyben a 25. hivatalos kínai útja.

A BBC tudósítása szerint a két vezető megbeszélésén az energiaellátás, az orosz–ukrán háború, a Közel-Kelet helyzete és az Egyesült Államokkal való kapcsolat is napirendre került. Putyin hangsúlyozta, hogy Oroszország továbbra is stabil energiapartnerként tekint Kínára, míg Hszi Csin-ping a jelenlegi nemzetközi helyzetet bírálva az egyoldalú hatalmi törekvések erősödéséről beszélt.

Ezt is ajánljuk a témában
Hatalmas parádé közepette köszöntötték Donald Trumpot Pekingben, azonban a kínai elnök szinte azonnal rátért a legkényesebb kérdésre: Tajvanra.

A felek több mint húsz megállapodást írtak alá kereskedelmi, technológiai, szellemi tulajdonjogi és tudományos kutatási területeken. Emellett közös nyilatkozatot fogadtak el a stratégiai együttműködés további erősítéséről, valamint egy többpólusú világrendről szóló deklarációt is.
Hszi Csin-ping a tárgyalások során arról beszélt, hogy a kínai–orosz kapcsolatok fejlődése új szintre lépett, míg Putyin példaértékűnek nevezte a két ország együttműködését. Az orosz elnök emellett jövő évi oroszországi látogatásra is meghívta a kínai vezetőt. Ugyanakkor a legfontosabb energetikai kérdésben nem sikerült végleges megállapodást elérni. A Power of Siberia 2 gázvezeték ügyében a felek csupán az alapvető irányokról jutottak közös álláspontra.
A tervezett vezeték évente akár 50 milliárd köbméter orosz földgázt juttathatna Kínába Mongólián keresztül.
A BBC elemzői szerint Oroszország egyre inkább Kínára szorul a nyugati szankciók és az orosz–ukrán háború miatt. A brit médium idézte Alexander Gabuevet, a Carnegie Russia Eurasia Center igazgatóját, aki úgy fogalmazott:
Oroszország teljesen Kína zsebében van, és Kína diktálhatja a feltételeket.
A BBC kínai tudósítója szerint Peking egyszerre próbál közel maradni Moszkvához és fenntartani kapcsolatait a Nyugattal. Kína nem ítélte el Oroszország ukrajnai invázióját, ugyanakkor továbbra is a konfliktus békés rendezését hangsúlyozza.
A látogatás időzítése különösen figyelemre méltó volt, hiszen Donald Trump amerikai elnök alig egy héttel korábban járt Pekingben. A BBC szerint Kína ezzel azt igyekszik demonstrálni, hogy továbbra is a globális diplomácia egyik legfontosabb központja.
Nyitókép: Kristina Solovyova / POOL / AFP