Megszűnnek a vármegyék – baljós jövőt sejt az elemző

„Hiába adna nagyobb mozgásteret az önkormányzatoknak a Tisza-kormány, ha közben nem biztosítja mellé a megfelelő anyagi támogatást” – mondta el a Magyar Nemzet megkeresésére Kiszelly Zoltán, a Századvég elemzési igazgatója. 

Mint ismert, Magyar Péter miniszterelnök hétfő délután tartott sajtótájékoztatóján bejelentette: 

A tájékoztatón elhangzott az is, rövid távon, a jelenlegi jogszabályi környezetben nem politikai kinevezettekkel pótolják a főispánokat, hanem közigazgatási vezetőket választanak ki, „lehetőleg transzparens módon”. Középtávon pedig átalakítják a teljes rendszert, beleértve a kormányhivatalokat is. A kormányfő azt is hozzátette, hogy a kormányhivataloktól több hatáskört is elvesznek, újra lesznek önálló hatáskörű szakszervek.

Veszélybe kerülhet az eddigi hatékony működés

Kiszelly Zoltán emlékeztetett, hogy az elmúlt években a járási és vármegyei szintű közigazgatás súlypontilag a kormányhivatalokon keresztül működött. Amennyiben

 A politológus szerint azt volna a legfontosabb tudni, milyen jogkörök kerülnek vissza az önkormányzatokhoz és az országos hatáskörű szervekhez.

Példaként említette az építési hatósági jogkört és az építési engedélyek kiadását. A szakértő többek között hangsúlyozta, hogy korábban kevesebb helyen kellett biztosítani a szükséges szakmai kapacitást, amennyiben azonban ezek a jogkörök visszakerülnek az önkormányzatokhoz, több helyen lesz szükség megfelelő szakemberekre. 

Az elemző szerint ugyan az állampolgárok számára előnyös lehet, ha helyi szinten bírálják el az ügyeiket, ugyanakkor félő, hogy az önkormányzatok ezt nem tudnák hatékonyan működtetni – húzta alá.

„Itt az a kérdés, hogy ha az állam visszaadja az intézményeket, akkor biztosít-e hozzá finanszírozást is. Mert általában itt szokott lenni a probléma: az intézményt visszaadják, csak nem adnak annyi finanszírozást, hogy azt jól tudják működtetni” – jegyezte meg.

A NER egy újabb elemét számolják fel

Kiszelly arra is felhívta a figyelmet, hogy a vármegye elnevezés visszahozása néhány éve erős történelmi-szimbolikus döntés volt, ezért Magyar Péter mostani lépése a Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER) egy újabb elemének felszámolásaként is értelmezhető.

Ha viszont mélyebb változások is következnek, akkor már az a kérdés, hogy hozzányúlnak-e például a megyei közgyűlések rendszeréhez vagy más hatásköri viszonyokhoz is – tette fel a kérdést az elemző.

„Gyurcsány Ferenc kormánya azt követően, hogy 2006 őszén – az őszödi beszéd nyomán – elveszítette az önkormányzati választásokat, és a Fidesz jelentősen megerősödött, a jobboldal által dominált önkormányzatokat és megyei közgyűléseket úgy próbálta ellensúlyozni, hogy a régiókat erősítette a közigazgatásban” – emlékeztetett a szakértő.

Nem csak egy „egyszerű” reformról lehet szó

A Századvég elemzési igazgatója végül rámutatott: egyelőre nem lehet tudni, hogy Magyar Péter pusztán egy egyszerű közigazgatási reformot szeretne-e végrehajtani, vagy egy új rendszer mozaikelemeit rakja le lépésről lépésre. Kiszelly szerint elképzelhető, hogy Magyar Péter egy saját politikai logikája szerint felépített új intézményi rendszert akar létrehozni, amelyet nem az előző parlament által megválasztott tisztségviselőkkel kíván működtetni – ezért is követeli olyan nagy hévvel Sulyok Tamás lemondását.

 Mindenesetre az látszik, hogy Magyar Péter az új jogosítványokat nem akarja a régi szereplőknek adni” – mutatott rá az elemző.

Nyitókép: Wojtek RADWANSKI / AFP