Róna Péter is megszólalt Sulyok Tamás ügyében – így látja a köztársasági elnök jövőjét

Róna Péter az Indexnek fejtette ki véleményét a Sándor-palota és az új miniszterelnök közötti egyre élesedő közjogi vita kapcsán. A közgazdász-jogász professzor rámutatott, hogy szerinte létezik egy eddig kevésbé emlegetett harmadik út Sulyok Tamás leváltására, majd kifejtette, hogyan lehet alaptörvény-módosítás nélkül visszahívni az államfőt.

A magyar köztársasági elnök szerinte azzal fejezi ki a nemzet egységét, hogy a politikai döntéseket közjogi keretbe foglalja, és alkotmányos rangot ad nekik  – idézte a lap. 

Magyar Péter miniszterelnök azonban arra építi az érvelését, hogy a köztársasági elnök tisztsége igenis hordoz politikai és morális felelősséget – pontosan azt, amelyet szerinte Sulyok nem teljesít. Emlékezetes, hogy a kormányfő az államdfő interjújára úgy reagált, hogy „a dicstelen kétéves elnöki ciklusa során megbukott az emberi, jogi és a politikai alkalmassági vizsgán is”. 

Róna szerint rendszerváltó igényt fejezett ki a választás

A lap szerint a két álláspont elvi szinten zárja ki egymást: vagy a köztársasági elnök kizárólag az alaptörvénynek tartozik felelősséggel, és így politikailag elszámoltathatatlan, vagy a tisztség természeténél fogva politikai-morális mércének is meg kell felelnie, és ezen meg lehet bukni. 

Róna Péter az Indexnek hangsúlyozta, hogy mindkét felfogás féloldalas. Mint fogalmazott: 

Véleménye szerint ebből az alapállásból két kérdés vezethető le, amelyek meghatározzák, jogos-e az államfő eltávolítása. Az egyik az, hogy a választás csupán kormányváltást vagy ennél többet, rendszerváltást fejezett-e ki.

„Ha kormányváltásról van szó és nem rendszerváltásról, akkor valószínűleg Sulyok Tamásnak igaza van, és ebben az esetben az elmozdítása nem lenne indokolt. Ha viszont az április 12-i voks rendszerváltási igényt jelez – ahogyan a Fidesz annak idején a 2010-es eredményt fülkeforradalomnak nevezte –, akkor rendes, tisztességes és becsületes dolog az lenne, ha Sulyok Tamás lemondana” – ismertette. 

Róna érvelése szerint az államfő egy olyan rendszert szolgált feltétel nélkül, amely a választáson megbukott, és ezzel a saját pozíciójának ellátása is lehetetlenné vált. Azzal folytatta, hogy úgy látja, az április 12-i eredmény egyértelműen rendszerváltó igényt fejezett ki. ezért ennek megfelelően Sulyok Tamásnak távoznia kellene. 

Ezt lépheti még meg a Tisza-kormány

A közgazdász-jogász professzor arra is felhívta a figyelmet, hogy az eddig ismert két forgatókönyv mellett létezik egy harmadik út is Sulyok Tamás eltávolítására. 

Ebben az esetben azt a kritikát is megelőzik, hogy alaptörvény-módosítást hajtottak végre Sulyok Tamás eltávolítására” – magyarázta.

Az Index azon felvetésünkre, hogy a nemzet egységének képviselete meglehetősen szubjektív kategória, és nehéz lehet objektíven megítélni, Róna Péter azt felelte, hogy ez igenis kimutatható. 

„Vannak objektív mércék. Azt például, hogy mennyiben követte a kormány elvárásait, és mennyiben öltöztette mindezt az alkotmányosság köntösébe, ki lehet mutatni” – jelentette ki a professzor, aki ugyancsak kérdésre válaszolva azt is elárulta, hogy nem vállalná már elt a tisztséget, mivel „felette már eljárt az idő”.

Fleck Zoltán még ennél is távobb ment

Emlékezetes, hogy hónapokkal a választások előtt Fleck Zoltán jogász, szociológus arról beszélt egy Tisza szigeteknek tartott előadáson, „ha egy ellenzéki párt nyer a választásokon, (...) azon nyomban el kell menni a győztesnek olyan helyekre, ahol (könnyen mondom, mert nem vagyok politikus, tehát nem az én felelősségem!), ahol ígérni, fenyegetni, zsarolni kell az illetőt – konkétan a köztársasági elnököt (…) Forradalomra van szükség és nem kormányváltásra…”.

Erre Sulyok Tamás Facebook-oldalán úgy reagált, hogy 

Ezért felszólított minden politikai erőt, hogy tartsa távol magát az ilyen, súlyosan alkotmánysértő  és erőszakos nézetek elfogadásától és alkalmazásától, mert „különben kiírja magát a demokratikus diskurzusból és a közrendből”. 

Tordai Csaba ügyvéd, Karácsony Gergely jogi főtanácsadója pedig a Válasz Online-nak írt cikkében előállt a közvetlen elnökválasztás javaslatával. Mindezt azzal indokolta, hogy bár formálisan megvan a jogi lehetősége az új országgyűlési többségnek arra, hogy egy alaptörvény-módosítással elmozdítsa a hivatalban levő államfőt és helyette mást válasszon meg, az új köztársasági elnök ugyanolyan legitimációs vákuumban létezne, mint most a Fidesz által választott, elvben független közjogi tisztségviselők. 

„Ezt a legitimációhiányt pedig a szakmai reputáció sem pótolná, hiszen az államfő politikus. Erre a személycserére a tartós elfogadás igényével akkor tud csak sor kerülni, ha az új köztárasági elnököt – az európai alkotmányfejlődés látható irányához igazodóan, de szigorúan a hatáskörök bővítése nélkül – a választók közvetlenül választják meg” – írta Tordai pár nappal a választások után.

Nyitókép: Sulyok Tamás Facebook-oldala