Kiderült, mi vár a kormányváltás után a Magyarországon élő ukránokra

A 2026 eleji adatok szerint Magyarországon több mint 61 ezer olyan ukrán állampolgár tartózkodik, akik a háború elől menekültek el, közülük több mint 47 ezren ideiglenes védelmet igényeltek. A háború kezdete óta összesen több millióan lépték át a határt, de az ukránok többsége továbbment. 

Főbb adatok a Magyarországon tartózkodó ukránokról:

• Menekült helyzetben lévők:  Az UNICEF adatai szerint a Magyarországon menedéket találtak száma meghaladja a 60 ezret.
• Határforgalom: 2025 szeptembere és 2022 februárja között közel 5 millió határátlépés történt Ukrajna felől, azonban ez nem egyenlő a Magyarországon letelepedők számával.
• Tartózkodási engedély: Az ideiglenes védelmet kérők mellett folyamatosan nő a munkavállalási céllal tartózkodók száma is.
• Kárpátaljaiak: Magyarországon élnek kárpátaljai menekültek is, de a pontos számukat nem lehet meghatározni. 

Az adatok folyamatosan változnak a háborús helyzet alakulása és a menekültek mobilitása miatt. Adódik a kérdés, vajon hogyan alakul a Magyarországon élő ukránok sorsa a kormányváltást követően? 

Ezt hozhatja a kormányváltás az ukránok helyzetében

erről már Gönczi Róbert beszélt a Mandinernek. Magyarországon a háború kitörése óta több mint 1,5 millió ukrán állampolgár lépte át a határt, ugyanakkor közülük csak egy részük maradt tartósan az országban. Az Eurostat adatai szerint 2025 elején nagyjából 35-40 ezer ukrán állampolgár rendelkezett ideiglenes védelemmel Magyarországon, ami régiós összevetésben alacsonyabb szám Lengyelországhoz vagy Csehországhoz képest – tette hozzá az MCC Migrációkutató Intézetének elemzője. 

A Fidesz-KDNP kormány 2022 óta nagy mennyiségű segélyt nyújtott az ide érkező menekült ukránoknak, még azt is lehetővé téve, hogy saját anyanyelvű iskolában tanulhassanak. A kormányváltás tehát inkább a kommunikációban, az integrációs politikák hangsúlyában és az adminisztratív hozzáállásban hozhat változást. Elképzelhető például nyitottabb retorika, nagyobb hangsúly az oktatási és szociális integráción, illetve az EU-s együttműködésen. 

Ugyanakkor a magyar állam mozgástere korlátozott: a menekültügyi és ideiglenes védelemre vonatkozó kereteket döntően Brüsszel határozza meg. Az EU 2022-ben aktiválta az ideiglenes védelemről szóló irányelvet, amelyet azóta 2027 márciusáig meghosszabbítottak, így az alapvető jogok – például a tartózkodás, munkavállalás, egészségügyi ellátás és oktatás – nem kizárólag a magyar kormány döntésétől függenek. Emellett gazdasági szempontból sem érdeke Magyarországnak a tömeges ukrán munkaerő kiszorítása, hiszen több ágazatban – különösen az építőiparban, logisztikában és gyáriparban – továbbra is munkaerőhiány tapasztalható – fogalmazott az elemző. 

Újabb migrációs hullám is indulhat

Gönczi Róbert szerint a háború elhúzódása vagy egy esetleges újabb eszkaláció továbbra is újabb migrációs hullámokat indíthat el Ukrajnából, miközben az UNHCR adatai szerint még mindig több mint 6 millió ukrán menekült tartózkodik Európában. Magyarország számára ezt erősítheti a tartós munkaerőhiány is: az elmúlt években tízezres nagyságrendben dolgoztak ukrán állampolgárok a hazai iparban, logisztikában, építőiparban és szolgáltató szektorban, miközben az új ipari beruházások – például az autó- és akkumulátorgyárak – tovább növelhetik a munkaerőigényt. 

Tartós és jelentős növekedés Magyarországon inkább akkor várható, ha egyszerre marad fenn a háborús bizonytalanság, nő a magyar gazdaság munkaerőigénye, és közben Nyugat-Európa relatív vonzereje csökken.

A tapasztalatok alapján elsősorban azokban az ágazatokban jelenhetnek meg nagyobb számban az ukrán munkavállalók, ahol már most is strukturális munkaerőhiány van. Ilyen például az ipar és az összeszerelő üzemek világa – különösen az autóipar és az akkumulátorgyártás –, valamint a logisztika, az építőipar, a mezőgazdaság és bizonyos szolgáltatási szektorok – mutatott rá az elemző. Magyarországon az elmúlt években több százezer betöltetlen álláshely jelent meg időszakosan a versenyszférában, miközben a nagy ipari beruházások tovább növelik a munkaerőigényt. Emellett az egészségügyben és a szociális ellátásban is lehetne szerepük, különösen azoknak, akik megfelelő végzettséggel és nyelvtudással rendelkeznek, hiszen ezekben a szektorokban régóta fennáll az orvos-, ápoló- és gondozóhiány. 

Ez különösen fontos azért, mert a Magyarországra érkező ukránok egy része nem tartós letelepedésben, hanem átmeneti munkavállalásban vagy továbbutazásban gondolkodik – mondta Gönczi Róbert.

Integrációs nehézségek

A munkaerőpiac bizonyos szektorai – különösen az ipar, a logisztika, az építőipar és a mezőgazdaság – kifejezetten képesek felszívni külföldi munkaerőt, mivel ezekben tartós munkaerőhiány tapasztalható. Ugyanakkor a hosszú távú integráció már jóval összetettebb kérdés. Az oktatási rendszer például nehezen kezeli a nagyobb számú idegen nyelvű diák integrációját: bár több ezer ukrán gyermek jelent meg a magyar iskolákban 2022 óta, sok intézményben hiányzik a megfelelő nyelvi és pszichológiai támogatás – mondta az elemző. 

A közigazgatás kapacitásai is erősen egyenetlenek területileg, hiszen Budapest és a nagyobb városok lényegesen felkészültebbek, mint a kisebb települések. Emellett Magyarország hagyományosan nem klasszikus bevándorlóország: a külföldi lakosság aránya továbbra is jóval alacsonyabb, mint számos nyugat-európai államban, ezért az intézményi és társadalmi integrációs tapasztalat is korlátozottabb. Rövid távú válságkezelésre tehát van bizonyos kapacitás, de egy tartósan növekvő ukrán közösség integrációja – különösen lakhatási, oktatási és szociális szempontból – komoly kihívásokat jelentene – zárta Gönczi Róbert. 

Nyitókép: Pixabay