Elszakították gyermekeitől az emigrációba kényszerült II. Rákóczi Ferencet

II. Rákóczi Ferenc első gyermekét nem a történelem vihara szakította el a fejedelemtől, hanem egy végzetes betegség. A kis Lipót négyéves sem volt, mikor elragadta a halál, gyászba borítva ezzel Rákóczit és feleségét, Sarolta Amália hercegnőt. Akkoriban persze nem volt egyedi, hogy egy gyermek nem éli meg a felnőttkort. 1700-ban aztán megszületett József, majd a következő esztendőben György. 

A vesztőhelyről Rákóczi a felesége segédletével Lengyelországba szökött, a fiai viszont I. Lipót császár foglyai maradtak.

Az 1701-ben, a Rákóczi szökésekor egyéves József császárhoz hű nevelést kapott, csak németül beszélt és a nevét is megváltoztatták, a marchese di San Carlo néven szólították. Az udvar úgy tett, mintha olasz nemesi sarj lenne. A gyermek Bécsben nőtt fel, 

a

a feljegyzések szerint a párbajozás sem állt távol tőle. Később Párizsba költözött, ahol 1736-ban született egy házasságon kívüli lánya, Josephe-Charlotte. Ő 1780-ban apácaként hunyt el egy párizsi zárdában, így az apját végül nem ismerhette.  

Rákóczi József később Madridban is felbukkant, majd apja halála után átvette annak rodostói udvarát. A Rodostóban élő száműzött magyarok örültek a hírnek, ám a korabeli feljegyzések szerint hamar csalódtak. Mikes Kelemen, a fejedelem íródeákja lesújtó képet festett Rákóczi Józsefről. 

– írta Mikes, aki szerint Rákóczi József nehéz természetű, hirtelen haragú ember benyomását keltette. Olyan valakinek tűnt, akit nem a köz, hanem a magánérdek motivál és visszaél azzal a ranggal, melyet apja révén kapott. 

Rákóczi József aztán örömmel vette, hogy I. Mahmud török szultán erdélyi fejedelmi címmel kecsegtette és cserébe elvállalta, hogy kuruc sereget szervez Erdély felszabadítására. A Rákóczi-fiút a hadjárat közben érte a halál egy Csernavoda nevű településen, amely ma Bulgáriához tartozik. Mikes Kelemen így emlékezett Rákóczi József halálára: 

Két órakor délután a pap fel akarván néki adni az utolsó kenetet, amidőn az imádságot elkezdé, az Istennek adá lelkét 38 esztendős korában. Az Úr irgalmazzon néki!”

Mikes azt sem hallgatta el, hogy szerinte Rákóczi József egészen más jellemű ember lett volna, ha az atyja neveli és nem az osztrák udvar: „azt néki nem tanácsolták, hogy kívánja magát szerettetni másokkal. Egyszóval, 

Mikes szerint méltatlan volt a Rákóczi névre… Rákóczi Józsefet Csernavodán temették el a helyi templomban, majd hosszú évekkel később az ő hamvai is Kassára kerültek. Az utolsó kívánsága az volt, hogy az édesapja mellé temessék Konstantinápolyban, de ezt nem teljesítették. 

„Már itt két Rákóczit temetünk el, a harmadikat Isten éltesse, az nem eszik török kenyeret” – utalt írásában Mikes Kelemen a másik, még élő Rákóczi-gyerekre, Rákóczi Györgyre, aki szintén Bécsben nevelkedett, ő a marchese della Santa Elisabetta nevet kapta. 1725-ben beiratkozott a páduai egyetemre, majd Franciaországba szökött, onnan pedig 1727-ben Rodostóba látogatott atyjához. 

a miatta rendezett vadászatok sem hozták lázba, így visszatért Párizsba, ahol Terislaw gróf néven élt tovább. 

Kétszer nősült, a második házasságából született meg az egyetlen fia, György, aki viszont hároméves korában meghalt. Rákóczi György egészen 1756-ig élt és Párizsban hunyt el. A francia főváros közelében, La Chapelle község temetőjében helyezték végső nyugalomra, ám a sírját idővel felszámolták. Vele halt ki a Rákóczi-család férfiága… 

Nyitókép: II. Rákóczi Ferenc három gyermek édesapja volt. Forrás: MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye

Következik: Így kezdődött a Rákóczi-szabadságharc.

Forrás: 

Köpeczi Béla, R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc. Osiris, Budapest, 2004 (Millenniumi Magyar Történelem. Életrajzok).