Megjelent egy fontos lista a miniszterek új feladatairól

Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszterhez tartozik többek között a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány.

Daniel Defoe elismeréssel írt a II. Rákóczi Ferenc vezette magyar felkelésről, szerinte a magyarok ősi jogaik védelmében ragadtak fegyvert.

A világhírű angol író, Daniel Defoe fiatal korában saját újságot szerkesztett. A Weekly Review of the Affairs of France (Heti értekezés Franciaország ügyeiről) című hetilap 1704 februárjában indult, s mint ahogy a neve is sugallta, az angolok által nem annyira kedvelt franciák ügyeit állította középpontba. Defoe a gallok kapcsán foglalkozott a II. Rákóczi Ferenc vezette magyar szabadságharccal, hiszen köztudott volt, hogy XIV. Lajos francia király pénzzel támogatta a magyar felkelést. Az angol író 1704 szeptembere és decembere között minden lapszámban kommentálta a magyar szabadságharc történéseit.

Defoe a hivatalos angol álláspontot képviselte, vagyis a francia támogatás miatt a magyar felkelést is visszafogottan méltatta, ugyanakkor nem hallgatta el, hogy Magyarországon nem vallásháború zajlik, hanem egy nép szabadságharca. A Habsburgok oldalán állt, mert szerinte ők a magyarokkal ellentétben meg tudják óvni a töröktől Európát. „A magyarok sérelmei eredetileg az Ausztriai Ház kegyetlenségeiből és elnyomó uralmából származik és főleg a jezsuita alávaló tevékenységéből, akik ezt a virágzó királyságot feláldozták, lakosságának vérével és szabadságjogaival tékozló módon bántak. Én leszek az utolsó, akik megkísérlem, hogy állítsam: a magyaroknak nem volt meg a legalaposabb okuk szabadságköveteléseikre.
Az Ausztriai Ház elnyomása és zsarnokoskodása nagyon is elégséges ok arra, hogy a magyarok fegyvert fogjanak,
és hogy elvesztett privilégiumaik, üldözött vallásuk, papoktól elragadott földjeik, az udvaroncoktól bitorolt méltóságaik – mindezek olyan dolgok, amelyeket vissza kell kapniok” – fogalmazott az újságban Daniel Defoe.

Defoe úgy látta, Angliának már csak azért sem jönne jól egy magyar győzelem, mert ebben az esetben megerősödne a francia befolyás a térségben, ami pedig rossz a szigetországnak. Olyan békét akart, amely teljesíti a magyarok ésszerű és jogos követeléseit, de nem dönti meg a Habsburgok dominanciáját Magyarországon: „A háború Magyarországon – szabadságharc.
Ez egy elnyomott nemzet, amely fegyvert fogott, hogy visszaszerezze ősi jogait.
A nemesség követeli földjeit, tisztségeit, javait, amit elvett a papok kapzsisága, a németek kegyetlensége, a császár miniszterei, ünnepélyes egyezmények szent biztosítékai ellenére. A nép követeli az elveszetett alkotmányt, követeli szabad joggyakorlását és a törvény védelmét, követeli, hogy élete és szabadsága biztonságos legyen, követeli, hogy ne legyen tovább egyiptomi rabságban.”
Végül a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc Defoe kívánalmainak megfelelően végződött, s az ország még hosszú évszázadokig Habsburg befolyás alatt állt. Daniel Defoe markáns véleménye miatt ismert lett Anglia szerte. Ekkor már látszott, hogy az írás az ő világa, kereskedőként ugyanis többször is megbukott. Irodalmi munkásságát talán csak Angliában ismernék ma is, ha nem írja meg 1719-ben a Robinson Crusoe című regényét, amely hihetetlen magasságokba emelte.

Defoe a lapokban olvasta egy skót tengerész, egy bizonyos Alexander Selkirk történetét, akit 1704-ben egy vita után tettek ki egy lakatlan szigetre, ahol 4 évet és 4 hónapot töltött, majd visszatért a civilizációba. Defoe regényének főszereplője, Robinson Crusoe ezzel szemben 28 évet volt egy lakatlan szigeten, ahová hajótörés után került. A regény nagy sikert aratott, 1844-ben magyarul is megjelent, és azóta is számtalan kiadást ért meg. Több filmadaptáció is született Robinson történetéből.
Daniel Defoe habár termékeny író volt, később már nem tudta megismételni a Robinson Crusoe sikerét.
Idősebb korában sokat betegeskedett és végül 70 éves korában, 1731 áprilisában hunyt el Londonban. Tegyük hozzá, a hitelezők elől menekülve, elszegényedve, ugyanis hiába volt sikeres író, a vállalkozásai sorra csődöt mondtak az élete során, szinte mindig anyagi gondokkal küszködött. Mikor Defoe meghalt, még élt a magyar szabadságharc hőse, II. Rákóczi Ferenc, aki talán a törökországi száműzetésében még olvasott is arról, hogy elhunyt a híres angol író. Négy évvel később aztán Rákóczi is örökre elaludt.

Érdekesség, hogy Defoe mellett Rákóczi is lapalapító volt, még 1705-ben a bécsi udvar kommunikációjának ellensúlyozására hozta létre az első magyar újságot, a latin nyelven megjelenő Mercurius Hungaricust, amely a magyar szabadságharc sikereiről számolt be. Kevés hatásfokkal, hiszen öt év alatt csupán hét száma jelent meg az újságnak. De erről bővebben majd legközelebb…
Nyitókép: Daniel Defoe, a híres angol író, aki figyelemmel kísérte a magyar szabadságharcot
Következik: II. Rákóczi Ferenc és az első magyar újság
Forrás:
A Rákóczi-szabadságharc és Európa. Szerkesztette és válogatta, a magyarázatokkal és jegyzetekkel ellátta Köpeczi Béla. Budapest, 1970, Gondolat.