Háromévesen lovagolni tanult, hatesztendősen hadi táborokban nevelkedett, nem sokkal később pedig csaknem portyázó törökök áldozata lett. Ilyen volt II. Rákóczi Ferenc kisgyermekkora!
A várvédő asszonytól legféltettebb kincsét is elszakították a Habsburgok. Következzék Zrínyi Ilona élete, akit fia, II. Rákóczi Ferenc hősnek és bölcsnek tartott.
Napra pontosan 350 éve született II. Rákóczi Ferenc. A 33 részes sorozatunkban a szabadság fejedelme előtt tisztelgünk. Az első fejezetben születése körülményeit mutatjuk be.
„Megtanított bennünket írni” – így vélekedett Jókai Mórról 1929-ben Márai Sándor. Nem ő volt az egyetlen magyar író, aki fejet hajtott a nagy előd előtt.
„Az, amit Jókai a levert szabadságharc után költői géniuszával cselekedett, az egy második honfoglalás volt” – így búcsúzott az ország Jókai Mórtól.
Jókai Mór regényeiben nem egyszer saját édesanyjáról formázta a hősnőket, és egész életében nagy tisztelettel beszélt a tartást adó asszonyról.
Jókai szenvedélyes kártyás volt, a tarokk volt a kedvence. Szerette a játékot, ugyanakkor sokszor figyelmeztette olvasóit, senki se kártyázzon nagy pénzben, főleg, ha nem tud…
Jókai Mór csupán 13 éves volt, mikor váratlanul elhunyt az édesapja, akitől Eötvös Károly szerint kivételes tehetségét örökölte.
Naponta gyermeki lelkesedéssel kémlelte az eget távcsövével, és abban reménykedett, a Földnél tökéletesebb helyen születhet újjá.
„Segélyül hívtam az ismeretet, a hitet és a képzelmet” – mondta Jókai Mór, aki A jövő század regényében megjósolta a világháborút, és hogy hamarosan feltalálják a repülőgépet.
Feszty Masa egész életében jó szívvel gondolt nagypapájára, később pedig nagyon fájlalta, hogy elszakították tőle.
Jókai Mór hithű református volt, ugyanakkor kiállt a vallásszabadság mellett.
Jókai Mór méltatlan gúny céltáblája lett, amiért idős korában elvette feleségül a nála csaknem 55 évvel fiatalabb Nagy Bellát. Az pedig, hogy vagyonát is ráhagyta, hosszú családi perpatvart hozott magával.
Mindent tudott a tengeri csigákról, amelyeket egy üveges szekrényben tartott a dolgozószobájában. Még egy tudományos alaposságú regényt is írt a csigákról.
Kossuth Lajossal ellentétben Jókai Mór a kiegyezésben látta a nemzet megmaradásának reményét. Az elvi viták ellenére az írófejedelem megható beszédet mondott Kossuth koporsója felett.
Jókai Mórnak sokáig a nevelt lánya, Jókai Róza volt a nagy kedvence, ám az író időskori kapcsolata miatt véglegesen megromlott a viszonyuk.
„Egy csodás, jó és ártatlan ember volt, finom lelkű, tele gyöngédséggel és érzékenységgel” – írta Mikszáth Jókairól, akire egész életében felnézett.
„Csak nem leszek szüret előtt öngyilkossá” – mondta viccesen Jókai, mikor egy külföldi lap azt írta tévesen, hogy Milánóban eldobta magától az életét.
„Ne vádoljanak engem azért, hogy olyan sokat írok: önző vagyok, magamat mulattatom” – mondta a termékeny író, akinek első regényét még sok kritika érte.
A királyné rendszeresen olvasta Jókai regényeit, amikor pedig találkoztak, kedélyesen elbeszélgettek a könyvekről.
