Az új házassága miatt romlott meg Jókai Mór kapcsolata a nevelt lányával

Jókai Róza hányatott sorsú leányként született 1861-ben, Benke Róza néven. Édesapját nem ismerte, édesanyja pedig korán meghalt. Így került négyéves korában Jókai Mór családjához, mivel a nagymamája Jókai felesége, a híres színésznő, Laborfalvi Róza volt. Sokáig azt gondolta, a szülei házában él, ám kilencéves korában megtudta, hogy örökbe fogadták. Furcsa mód, sokkal jobb viszonyt ápolt az íróval, mint Laborfalvi Rózával, olyannyira, hogy Jókai saját lányaként szerette, és mindenben támogatta. 1879-ben például a neves szobrászt, Huszár Adolfot kérte meg, hogy tanítsa meg a szobrászat alapjait a nevelt lányának. Így írt a Fővárosi Lapok az esetről: 

Róza később a festészet felé fordult, s azon sem lepődött meg senki, hogy idővel Jókai regényeinek az illusztrációit is ő rajzolta. Később Munkácsy Mihály mellett tanult Párizsban, és Münchenben is járt tanulmányúton, ahol Jókai Mór is meglátogatta. A Pesti Hírlap cikke hosszan méltatta Jókait és a nevelt lányát: „Apa és leánya. Író és művész. Az apa az ideális nőalakok ecsetelője, leánya a reális nőalakok festője.” Nemcsak Munkácsy, hanem egy másik híres festő, Benczúr Gyula is dicsérte Róza tehetségét.

 Aztán 1886-ban elhunyt Laborfalvi Róza, ami mindent átírt. Jókai arra kérte Rózát, hogy térjen haza Münchenből, és költözzön hozzá. A 24 éves lány zokszó nélkül teljesítette imádott nevelőapja kérését. Laborfalvi Róza temetésen egymásba kapaszkodva fogadták a részvétnyilvánításokat, és a síron ott volt Róza koszorúja is a következő felirattal: „A legjobb anyának.” 

A bensőséges viszonyt jelzi az is, hogy Jókai balatonfüredi villájának dolgozószobáját Róza festményei díszítették. Jókai Róza 1888-ban aztán feleségül ment a neves fiatal festőhöz, Feszty Árpádhoz. Az esküvőt Fiumében tartották, ahol Jókai Mór is jelen volt, a friss házasok pedig Velencébe mentek nászútra. Jókai Róza és az írófejedelem közös otthonba költöztek, a Bajza utca és a Kmetty utca sarkán építettek egy pompás villát, ahol Feszty Árpád műtermét is berendezték. Aztán 1894-ben megszületett Róza kislánya, Mariska. Egy évre rá Jókai Mór 70. születésnapját tartották a Bajza utcában, ahol Mikszáth Kálmán is megjelent. A kislányt megpillantva csak annyit mondott: éppen a fiamnak volna jó.

Aztán minden összekuszálódott. Pontosabban Jókai Mór 1897-ben megismerkedett a 18 éves Nagy Bellával. Jókai pillanatok alatt belehabarodott a szegény sorból érkezett lányba, majd általános meglepetésre és Róza elképedésére el is vette feleségül. Róza nehezen viselte, hogy a szegény szegedi szatócs lánya, Nagy Bella az ujjai köré csavarta a nevelőapját, és az sem tetszett neki, hogy a lány három testvérét is a Jókai lakásába költöztette.  Így történt meg, hogy 1901-ben látványosan összetépte azt a koszorút, amelyet Bella helyezett Laborfalvi Róza sírjára. Jókai is megszólalt a lapokban az incidensről, és a következőket mondta: 

Férjhez adtam, nála laktam, tartottam minden jóval. És mielőtt szétváltunk, megosztottam vele vagyonomat.” Éppen ezért érezte gyalázatosnak a koszorú megrongálását.

1904-ben aztán 79 éves korában elhunyt Jókai Mór, akinek betegágyánál ott volt a nevelt lánya is, ám mégis mindent Nagy Bellára hagyott. Jókai így indokolt a végrendeletben: 

Jókai Róza a végrendeletet megtámadta, de nem jutott sokra vele. Az író halála után több lapnak is nyilatkozott, s szemlesütve mesélte el, hogy gyerekként sokat szenvedett Laborfalvi Róza hangulatingadozásai miatt, aki sokszor ingerült volt vele. Jókai Mórról viszont továbbra sem akart egy rossz szót sem mondani, azért persze kárhoztatta, hogy idős emberként el tudta csavarni a fejét egy fiatal lány, de megbocsátotta volna a kisiklást, ha elküldi Bellát a háztól.

A Jövendő című újság folytatásban jelentette meg Róza visszaemlékezésit. Jókaival való kapcsolatáról így mesélt. „Én művésznő szerettem volna lenni, papa mindig ebben az irányban nevelt, nagy rajzlapokat hozott már, mint kis gyermeknek.” A Jövendőben Jókait így jellemezte: „Szép, tiszta, festői és nagyuras volt a modora (…). Muszáj volt szeretni, nagyon szeretni (…). 

1914-ben aztán meghalt Jókai Róza férje, Feszty Árpád is, ráadásul nyomorúságos körülmények között, adósságban úszva, hiszen megrendelést alig kapott. Róza magára maradt a lányával, Máriával, aki ekkor már a Masa nevet viselte hivatalosan. 1931-ben az alkotóművészek egyesülete Jókai Rózát választotta elnöknek, amit komoly megtiszteltetésnek vett, ám a festészetből nehezen élt meg, s sokszor nélkülöznie kellett. 

Olyannyira, hogy néhány nappal később belehalt sérüléseibe. A szertartáson több százan voltak a Fiumei úti sírkertben, a lapok pedig ezt írták róla: „művészi lelkét mindig másnak akarta segítségül hívni.”

Nyitókép: Feszty Árpád, Jókai Róza és Jókai Mór. Fotó: Arcanum/Vasárnapi Újság

Következik: Jókai Mór és Kossuth Lajos