Elébe vágott a lassú tudománynak: így váltak be Jókai Mór jóslatai

Jókai Mór 1872 szeptemberében egy barátjának küldött levelében tett említést készülő regényéről. A következőt írta: „Két részből fog állani. Az első az örök harc, a másik az örök béke.” Azt is megírta, a regényen két évet dolgozott, „mert egy egész históriát kell készítenem, ami még meg nem történt.” Ezek után a kritikusok és Jókai olvasói is nagy izgalommal várták a könyvet. A Nefelejcs című lap már októberben jelezte, hogy A Hon november elején megkezdi A jövő század regénye közlését. A szokatlan tartalmú regény külföldön is visszhangra talált; a bécsi lapok értesülése szerint 

Pedig Jókait ismerték és kedvelték: 1872 őszén német nyelvterületen hat regényét is folytatásban közölték az újságok. 

A könyv megírása előtt Jókai szokás szerint alapos előtanulmányokat folytatott, ám az csak később derült ki, hogy tudósok véleményét is kikérte. Például a neves tudóssal, Petzval Ottóval is találkozott, és vele is megvitatta a jóslatait. Mindez évekkel később, a tudós halálakor írt nekrológból derült ki. A könyv előszavában így fogalmazott az író: „Más regénynek a feladata, egy mesét, melyet csak a képzelet alkotott, úgy adni elő, hogy az olvasó azt higgye, hogy az valóban megtörténhetett. 

s küzdeni fog a nehéz feladattal, úgy rajzolni tényeket és alakokat, a jövő korszak kül- és belvilágát, hogy az olvasó azt mondja rá: ez még megtörténhetik! (…) Segélyül hívtam az ismeretet, a hitet és a képzelmet.” A jövő század regénye jó kritikákat kapott itthon és külföldön, a német sajtó például kiemelte, hogy az író gazdag képzelete egy olyan kaleidoszkópot alkotott, amelybe nem lehet szédülés nélkül bepillantani.

JÓKAI, A LEGMAGYARABB ÍRÓ | Jókai és a Habsburgok

Jókai, a legmagyarabb író. Ő mesélt a legszebben hazáról, szerelemről, szabadságról, hitről – mindenről, amiről az emberi élet valójában szól. Regényei és írásai szórakoztattak, építették a nemzeti öntudatot, erősítették a hazaszeretetet. A Kertész Imre Intézet, Jókai, a legmagyarabb író címmel indított videósorozatában elképesztő életműve és mesébe illő életútja mentén indul filmes sétára, a kétszáz éve született írófejedelem előtt tisztelegve. Jókai és a Habsburgok című epizódjukból egyebek között kiderül, milyen viszonyt ápolt az Európa-szerte elismert író Erzsébet királynéval, Rudolf trónörökössel, valamint, hogy miért szorgalmazta a kiegyezést.

Mikor Jókai Mór 1904-ben elhunyt, a híres költő és újságíró, ifj. Ábrányi Emil a következőt írta visszaemlékezésében: „Nemcsak a múltat támasztotta fel kolosszális képzeletével, nemcsak a múlt évezredekbe lehelte belé az élet lángját, nemcsak a jelenkor eseményeit írta le stílusának, nyelvének az utolérhetetlen varázsával ez a tüzes géniusz, ez a hihetetlenül erős divináció bevilágított a jövőnkbe is. A jövő század regényében elébe vágott a lassú tudománynak, 

Mikor Ábrányi a nekrológot fogalmazta, még nem tudhatta, hogy Jókai regénye a megjelenése után csaknem negyven évvel aztán ismét fókuszba kerül. Így lett, mivel jóslatait egyre-másra igazolta az élet. Jókai ugyanis biztosra vette, idő kérdése, hogy megalkotják az első repülőgépet. 1910-re mindez valósággá vált. 

A repülőgépet már feltalálták, úgy, ahogy a mi nagy költőnk megálmodta. Csak – fájdalom – nem az találta fel, akivel ő feltaláltatta. Blériot találta fel és nem Tatragni Dávid, az egyszerű székely fiú”– írta az egyik újság, utalva a regény főhősére. 

Az első világháború kitörése után, 1915-ben aztán az eladási listák élmezőnyébe került A jövő század regénye, hiszen Jókai mondatai bizonyságot nyertek. A jövőben játszódó regényben ugyanis páncélozott vonatokról írt, „víz alatt járó búvárhajók”-ról, a legfontosabb pedig, az 1872-ben megjelent könyvben megjósolta a világháborút és azt is, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia legnagyobb ellenfele Oroszország lesz. Jósként tekintettek rá, miközben Jókai ragaszkodott ahhoz, hogy könyve nem fantázia, nem prófécia. 

A könyv időről időre hivatkozási alap lett, a második világháború előtti években ismét megnőtt az érdeklődés a kötet iránt, a kommunista időkben ellenben A jövő század regénye csak elvétve került szóba, mivel Jókai a kötetben Oroszországot a Nihil birodalmának írta le és „örökké kísértő rém”-ként jellemezte. Ennek ellenére a kommunizmus időszakában is született olyan tanulmány, amely azt akarta bizonyítani, hogy Jókai valójában a kommunizmus támogatója volt… Talán Molter Károly erdélyi író és irodalomkritikus fogalmazta meg a legtalálóbban, mi is a kötet Jókai életművében: 

Kétségtelen, elgondolkoztató sorokat vetett papírra, amelyek ma is beszédesek: „És most gondoljuk hozzá, hogy még száz év múlva is lesznek emberek – sokan lesznek –, kik hazájukat szeretik, kik az emberiség nagy bajait orvosolni törekesznek, kik a néperkölcsöt nemesítik, de ezekkel szemben fognak állni azok, akik nem hisznek semmit, se Istent, se hazát, se nemzetet.”

Következik: Jókai Mór, a csillagász

Nyitókép: Jókai a világháborút is megjósolta. Fotó: MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye