Feszty Masa egész életében jó szívvel gondolt nagypapájára, később pedig nagyon fájlalta, hogy elszakították tőle.
Jókai Mór rajongott az unokájáért, nevelt lánya, Jókai Róza és a híres festőművész, Feszty Árpád gyermekéért, ám aztán minden összeomlott. Jókai Mór elvette Nagy Bellát feleségül, a családi viszály pedig Feszty Masát is elszakította nagypapájától. Már idős korában Masa így emlékezett Jókai Mórra: „Négyéves lehettem akkor. Minden reggel hét órakor megreggeliztettek, felöltöztettek, mert sétára indultam a nagypapával. Végigjártuk kettesben a kertet. Ő minden bokrot, rózsatövet, madárfészket megnézett. Imádta a természetet! (…)
Ha valaki azt mondta, hogy rossz regényt írt, arra nem haragudott meg annyira, mint aki a saját termésű borát szidta.”
A Tolnai Világlapja azt is megírta, hogy Jókai Mór számára az unokája és a kerti virágjai jelentették a legtöbbet öregkorában: „A kertjét telehintette virággal, hogy az ő kisunokájának legyen mit szednie. Mert a kisleány minden reggel egy-egy csokor virágot szedett, és azzal kedveskedett neki.”
Masa azt is elmesélte, hogy a sváb-hegyi villában az ő feladata volt Jókai tengerimalacainak megetetése. Egy alkalommal azonba elfelejtette, amiért lelkiismeretfurdalása volt. Kapcsolatukat jól jellemzi, hogy Masa egy alkalommal azt is kijelentette,
kicsiként azt hitte, a nagypapát is karácsonyra kapta a többi ajándékkal együtt.
Az idill aztán véget ért, Jókai nem találkozott a kis Masával, a lányt pedig a következő csapás akkor érte, amikor 1914-ben, csupán 57 évesen meghalt az édesapja, Feszty Árpád. „Tizennyolc éves voltam, amikor meghalt. Ma is úgy emlékszem a Bajza utcai otthonunkra, mintha tegnap hagytuk volna el” – emlékezett Masa már idősebb korában.
JÓKAI, A LEGMAGYARABB ÍRÓ | Jókai és a divat
Jókai, a legmagyarabb író. Ő mesélt a legszebben hazáról, szerelemről, szabadságról, hitről – mindenről, amiről az emberi élet valójában szól. Regényei és írásai szórakoztattak, építették a nemzeti öntudatot, erősítették a hazaszeretetet. A Kertész Imre Intézet Jókai, a legmagyarabb író címmel indított videósorozatában elképesztő életműve és mesébe illő életútja mentén indul filmes sétára, a kétszáz éve született írófejedelem előtt tisztelegve. Jókai és a divat című epizódból egyebek között kiderül, hogy Jókait érdekelte-e a divat, valamint, hogy milyen öltözködési mozgalmat indított el egy sétája alkalmával.
Feszty Masa tudta, látta, hogy az apja szenved az anyagi nehézségektől. Erről 1923-ban mesélt egy újságírónak: „Szegény jó édesapámat egyébként úgy látom, mint egy tragikus hőst. Kevés ember fölött ragyogott úgy a nap az élete hajnalán, delén, és kevés ember fölé borult olyan sötét éjszaka az élete alkonyán.” Feszty Árpád már nem élhette meg, hogy a lánya művészetét elismerjék. Halála után négy évvel, 1919-ben az Új Időkben jelent meg Masa festményeiről egy hízelgő kritika:
„Képein nem látunk eltanult rutint, hanem zamatos jegyeit a tehetségnek és komoly akaratnak.”
Jókai Róza és gyermeke kevéske pénzből élt. Az Újság 1921-ben drámai beszámolót írt anyáról és lányáról: „Ők ketten nem járhatnak sehová emberek közé, mert ruhájuk nincsen, de azért nem panaszkodnak. Büszkék, nyakasak, úri lelkek.”
1925-ben Feszty Masát a műteremlakásában, ott is a fürdőszobában érte csaknem végzetes baleset. Belobbant a spiritusz, a tűz átterjedt a hajára és a ruhájára. Még szerencse, hogy tele volt vízzel a kád, abba ugrott bele, így megúszta könnyebb sérülésekkel az esetet.
Hátborzongató belegondolni, hogy 11 évvel később, szintén a fürdőszobában és szintén tűzeset miatt halt meg az édesanyja.
1936-ban történt a tragédia. Jókai Róza a fürdőszobába ment, a kályhánál kívánt kicsit melegedni, amikor egy parázs miatt lángra kapott a pongyolája. Masa sietett a segítségére, ám Róza olyan súlyos égési sérüléseket szenvedett, hogy nem sokkal később meghalt. Feszty Masa összeomlott, hosszú hónapokot töltött szanatóriumban idegkimerültség miatt. Visszatért és egyre inkább a vallás felé fordult, mindez pedig a művészetében is megjelent, számos oltárképet alkotott.
Rendszeresen igyekezett segíteni a nincstelen, szegény gyerekeken, a műteremlakásába pedig kóbor kutyákat és macskákat fogadott be. Megesett, hogy nyolc-tíz kutya és macska szaladgált a műteremben. A jótékonykodásban odáig ment, hogy nemegyszer Jókai kézirataiból is elajándékozott több oldalt, megesett, hogy az őt meglátogató újságírót is meglepte egy Jókai-regény eredeti kéziratával. Mikor az önzetlenségről, jótékonykodásról kérdezték, a következőt válaszolta:
„Olyasmi ez, mintha a kleptománia ellentétében szenvednék. Van, akinek muszáj lopni. Nekem adni muszáj, kell, hogy adjak.”
Feszty Masának hosszú életet adott a sors, 85 évesen aludt el örökre. Már idősen azt is elmesélte egy újságírónak, hogy a Bajza utcai lakásból megőrzött egy karosszéket és egy szép csillárt. Az is kiderült, három Jókai-írás különösen lenyűgözte, a Szabadság a hó alatt, A kőszívű ember fiai és az És mégis mozog a föld.
Jókai emlékét egész életében ápolta,
bár többször hangsúlyozta, nagy törés volt a lelkének gyerekként, hogy elszakadt a nagypapájától. 1938-ban elment Komáromba Jókai Mór szobrához és elmesélte, mi történt, mikor megsimogatta a szobor kezét. „A kéz puha, meleg volt. Lüktetett benne a vér.”
Nyitókép: Feszty Masa a festőállvány mellett. Fotó: MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye
Következik: Jókai Mór a jós
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Jókai Mór regényeiben nem egyszer saját édesanyjáról formázta a hősnőket, és egész életében nagy tisztelettel beszélt a tartást adó asszonyról.
Jókai szenvedélyes kártyás volt, a tarokk volt a kedvence. Szerette a játékot, ugyanakkor sokszor figyelmeztette olvasóit, senki se kártyázzon nagy pénzben, főleg, ha nem tud…
Jókai Mór csupán 13 éves volt, mikor váratlanul elhunyt az édesapja, akitől Eötvös Károly szerint kivételes tehetségét örökölte.
Naponta gyermeki lelkesedéssel kémlelte az eget távcsövével, és abban reménykedett, a Földnél tökéletesebb helyen születhet újjá.
„Segélyül hívtam az ismeretet, a hitet és a képzelmet” – mondta Jókai Mór, aki A jövő század regényében megjósolta a világháborút, és hogy hamarosan feltalálják a repülőgépet.
A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta, hogy a Bizottság ezzel a lépésével egy olyan háborút kíván finanszírozni, amelyet nem is az EU területén belül vívnak.
Csak erre koncentrált.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
