Ez még csak a megszorítások kezdete – óriási pofont kaptak a bezzegromániázók Erdélyből!

Emlékezetes,  januártól újabb megszorítások léptek életbe Romániában. Az EU-párti bukaresti kormányzat már 2025-ben döntött a több mint 8 százalékos költségvetési hiány miatt arról, hogy jelentősen visszafogja a kiadásokat és növeli a bevételeket.

Az augusztus óta egyre rosszabb fogyasztási adatokról nemrég egy román blogger, Radu Georgescu írt egy kétségbeesett posztjában, ahol jelezte: ekkora fogyasztáscsökkenés csak a 2009-es világválság előtt volt Romániában.

„Akármi is lesz, Ilie Bolojan miniszterelnök véghez viszi, amit Brüsszelben követeltek tőle” – fogalmaz lapunknak Pászkán Zsolt erdélyi politikaelemző, aki kiemeli: „ez még csak az eleje a lejtmenetnek és a megszorításnak”. A decemberi bruttó adatok már 4,6 százalékos fogyasztáscsökkenést mutatnak az előző évhez képest, ami igan jelentős – fejti ki. Ráadásul tartalék sem feltétlenül van már a román családoknál, ugyanis 

Miközben 

• az árak az új vagy megemelt adók miatt növekednek, 
• a bevételek csökkennek, főleg a közalkalmazottaknál és a nyugdíjaknál,

ami a kimutatásoknál is durvább lehet, hiszen a korábbi bevételnövekedés egy részét eleve pótlékokként, bónuszokként kapták ebben a szektorban, vagyis egy tollvonással el lehetett tőlük venni – mutat rá a szakértő.

Pászkán kiemeli: a fogyasztást értelemszerűen költésben mérik, vagyis az, hogy megszűnt az energetikai ársapka, tehát 

vagyis a fogyasztáson belül megnőtt a súlya, azt is jelenti, hogy így még kevesebb pénz jutott például bevásárlásra, szolgáltatásokra. 

Bezzegrománia pellengéren

Nagyon visszafogták a költéseket a turizmus-vendéglátásban is, „aki eddig hetente járt vendéglőbe, most havonta teszi, aki minden nap ételt rendelt, már ritkábban tesz így” – példálózik a szakértő, aki a mindenkori román kormányok elhibázott politikáját látja a probléma fő okának. 

Ráadásul a komoly megszorítások, a különösen érzékeny csoportok terhelése – köztük olyanokkal, mint a tanulói ösztöndíjak megszűntetése, gyesen lévő anyukák biztosításának megszüntetése – azzal párhuzamosan, hogy mindezzel csak 0,7 százalékos hiánycsökkenést sikerült elérni, könnyen elinflálhatja a megszorításokhoz amúgy sem szokott országban a kormány hitelességét. „A koalíció maga alatt vágja a fát” – mondja a szakértő, aki szerint nagyon nagy gondot okozhat majd, hogy ilyen lépésekkel felélik a lakosság türelmi tartalékát, miközben az igazán hatékony és fájdalmas lépéseket már nem fogja eltűrni az addigra túlingerelt társadalom. Az ingatlanadó csaknem duplájára emelése ugyancsak keményen sújthatja az egyébként 95 százalékban saját tulajdonban lakó románokat.

A szakértő szerint beszédes a 3-4 százalékos visszaesés az üzemanyagnál is „egy olyan országban, ahol szinte mindenki autóval jár”, de az is, hogy az ital- és dohánytermékeknél ennél is magasabb volt a visszaesés. 

Mindeközben a lakosság roppant dühös a kormányra azért is, mert az nem mer hozzányúlni azokhoz az elképesztő méretű kifizetőhelyekhez, amiket az állami szektor mindenféle pártok embereinek dotálására fenntart.

Szinte duplázódó rezsi

A nagyváradi Örs nem a közszférában dolgozik, az ő jövedelmét egyelőre nem érintette az állami költségvisszavágás, ugyanakkor a rezsiár-emelkedés nagyon is: „liberalizálták a villamosáramnak az árát, ahol én lakok, itt például nincsen gáz, amin legalább március végéig még van ársapka; nos, ez azzal járt, hogy hirtelen megduplázódtak az árak”. 

és csak azért nem magasabbra, mert menet közben szolgáltatót váltott. Ő áremelkedést nem tapasztalt, igaz, „ügyesen” vásárol; a szomszéd cipőbolt tulajdonosa viszont például csak úgy tudta megtölteni vevőkkel az üzletét, hogy karácsony előtt féláron adta a cipőket. Örs inkább ott látja a fogyasztás visszafogását, hogy, bár a nagybevásárlásoknál most is „alig kapni kosarat” az üzleteknél, elektronikai cikkeket alig lát a többi vevőnél, és volt, hogy huzamosabb ideig várt egy rendelésére egy elektronikai boltban, és ezalatt rajta kívül egyetlen vevő sem jött be. Örs szerint tökéletesen tükrözi a hangulatot, hogy az inflációtól való félelem – a Romania Insideren közölt felmérés szerint – az egyik fő aggódnivalójuk a románoknak. Egy ismerőse a szelektív hulladékgyűjtésért felelős cégnél dolgozik, és az is beszédes, hogy roppantmód csökkent a műanyag szemét mennyisége, ami ugyebár az élelmiszerek fő csomagolóanyaga is – ezek az indirekt jelek ugyancsak a fogyasztás visszaesését támasztják alá.

Inkább amiatt van egyébként növekvő feszültség az emberekben, hogy úgy érzik, az elitet kihagyja a kormány a megszorításokból. „A parajdi sóbányának az elárasztását megakadályozni képtelen állami cég vezetői például kaptak fizetésemelést, míg a közalkalmazottak jövedelmét alaposan megvágták” – mutat rá az ellentmondásra. Mint fogalmaz, az ehhez hasonló állami kifizetőhelyeken minden pártfunkcionárius rokonát felveszik zsíros pozíciókba, sőt gyártanak nekik menedzseri meg aligazgatói helyeket, ahol látszatmunkára fizetik őket bőven átlag felett. 

Ezzel az aradi Attila – szintén tanár – is egyetért; kiemeli, a fogyasztás csökkenése egyértelmű, „és minél lejjebb vagy a társadalmi piramison annál egyértelműbb”, és valóban növelte a feszültséget az, hogy 

Vidéken, és ha jó csillagzata van az embernek, azért kicsit árnyaltabb a kép. Erzsébet, kalotaszentkirályi szakiskolai tanárnő arról beszél lapunknak, hogy ők egyelőre megúszták a rezsiár-növekedést, mert egy korábbi pályázatból sikerült több falubelijükkel együtt napelemeket felszerelni a házukra, ezáltal jelentős részben védve vannak az áramár-emeléstől. Emellett szerencse a szerencsétlenségben, hogy a házba még nem sikerült bevezetni a gázt, így a központi fűtési rendszerük tisztán tűzifával működik, azt pedig tavasszal meg szokták venni egész évre, vagyis még a brutális áremelések előtt beszerezték. 

„Nagyon oda kell figyelnünk, hogy mit veszünk le a polcról, vagy arra, hogy mennyi benzint használunk” – mondja lapunknak. Jelenleg a család két autójára és a házukra is jóval nagyobb adót kell fizetniük, mint korábban, az ingatlanadójuk önmagában csaknem 400 ezer forintnak megfelelő lejnyire nőtt évente. Az élelmiszerár-növekedést már megszokták az elmúlt hónapokban, inkább attól tartanak, hogy a belengetett új adók miatt jövőre is szűkebbre kell húzni a nadrágszíjat.

A nyitókép illusztráció. Fotó: Daniel MIHAILESCU / AFP