Óriási rezsiválságra készül Brüsszel: nyáron jöhet az öko-vezetés, a langyos légkondi, meg a biciklik

Kiszivárgott a Bizottság tervezete.


Kiszivárgott a Bizottság tervezete.


Brutális rezsiár-emelkedés, fizetéscsökkentések és csempészáru-dömping. Valóság nagybátyánk bekopogtatott a példaképként emlegetett keleti szomszéd ajtaján. Romániai magyar érintettek beszéltek a Mandinernek!


Pénteken fél tíz előtt új történelmi csúcsra emelkedett Magyarország áramfogyasztása.


Magyar Péter tízezredszerre beleszuggerálta a kamerába, hogy „az EU legszegényebb országa” – aztán befutottak az utolsó helyre a lettek, és lezárkóztak a bezzegésztek is. Francesca Rivafinoli írása.


A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kiemelte, hogy a magyar infláció szempontjából meghatározó kérdés a forintárfolyam.


Az is kiderült, hogy egy újabb kormány csak tetézné a bajt.


A most közöltnél nagyobb csökkenést csak a koronavírus idején regisztráltak a gyárak.


Korántsem arról van szó, hogy a magyaroknak nincs mit elfogyasztaniuk. Sőt!


Hallották? Azt zengi a média, hogy keveset költünk, amiből látszik, hogy szegény az ország. Pedig az egy főre jutó fogyasztásnak semmi köze a szegénységhez. Szalai Piroska írása.


A fogyasztási adat nem azt jelzi, kinek mennyi elkölthető jövedelme van, hanem azt, mennyit költ – akár úgy, hogy nem tesz félre vagy hitelből él.


Mindenki maga dönt arról, hogy a megkeresett pénzét elkölti, azaz elfogyasztja vagy megtakarítja.


Közzétette a legfrissebb kiskereskedelmi számokat a KSH.


Az is kiderült, hogy mi segítheti a kedvező folyamatokat.


Tovább nőtt a fogyasztásra fordítható pénzmennyiség, a motor az élelmiszervásárlás lehet.


Mi magyarok valóban sokkal kevesebbet „fogyasztunk”, de nem azért, mert az átlag magyar az utcán alszik.


Éves alapon mérséklődött a költségvetési hiány 2024 harmadik negyedévében is. A negyedéves eredményszemléletű hiány a GDP 3 százalékát tette ki, míg az első 9 havi halmozott deficit 3,5 százalék volt, 1,8 százalékponttal kedvezőbb, mint 2023 azonos időszakában.


A kormány ígérete szerint 2025-től új időszámítás kezdődik, mivel az új gazdaságpolitika célja a jövedelmek emelése és a lakhatási költségek csökkentése.


Nem, a GDP-ből képzett fogyasztási mutató NEM a szegénységet méri! Szalai Piroska elemzése.


A németek a fizetésük 11 százalékát rakták befőttesüvegbe az első félévben, pedig az infláció rendben van, a reálbérek pedig folyamatosan növekednek. A csökkenés 34 milliárd eurós kiesést okoz a gazdaságban.


A fejlett gazdaságokban mind nehezebbé válik a közszolgáltatások finanszírozása. A gazdaságpolitikának egyszerre kell az állami bevételeket növelnie és ügyelnie arra, hogy az adók ne veszélyeztessék a vállalkozói és munkavállalói kedvet. A skandináv modell lehet a követendő példa?
