Éves alapon mérséklődött a költségvetési hiány 2024 harmadik negyedévében is. A negyedéves eredményszemléletű hiány a GDP 3 százalékát tette ki, míg az első 9 havi halmozott deficit 3,5 százalék volt, 1,8 százalékponttal kedvezőbb, mint 2023 azonos időszakában.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzőjének kommentárja
A bevételek az első 3 negyedév során összesen 8 százalékkal nőttek, ebben elsősorban a bérek növekedése játszotta a legnagyobb szerepet, az erőteljes bérdinamika nyomán a jövedelemadókból befolyt összegek 15, míg a társadalombiztosítási hozzájárulásokból befolytak13,8 százalékkal emelkedtek.
Bővültek, de ennél csak lassabb ütemben a termelési és import adók 6,3 százalékkal, amelyen belül
az áfabevételek 7 százalékos növekedést mutattak. Utóbbi jelzi a fogyasztás fokozatos helyreállását az infláció lassulása mellett.
A hiány csökkenésében leginkább az játszott szerepet, hogy a kiadások szeptemberig csak 4 százalékkal növekedtek. A kiadási oldalt egyrészről az állami szférában végrehajtott béremelések (pl. a pedagógusoké, az egészségügyi szakdolgozóké) húzták felfelé, amely nyomán
a költségvetés munkavállalói jövedelmekre 15,3 százalékkal fordított többet, mint egy évvel korábban.
Jelentős emelkedést mutatnak a kamatkiadások (11 százalék), illetve a pénzbeni társadalmi juttatások (10,9 százalék) is, utóbbi kapcsán a nyugdíjemelést érdemes kiemelni. Más területeken ugyanakkor érződik a kormányzati szigor. A költségvetés folyó termelő-felhasználására 1,2, a beruházásokra fordított összegek 10,3, míg az egyéb kiadások 7,9 százalékkal csökkentek egy év alatt.
A 3 negyedéves költségvetési hiány adata bizakodásra ad okot, azaz hogy 2024 egészében a költségvetési hiány a kormányzati cél 4,5 százalék közelébe mérséklődhetett. Az éves hiányadat kapcsán a legfontosabb kérdés az utolsó negyedéves gazdasági teljesítmény lesz, ha a gazdaság megkezdte a kilábalást, és negyedéves alapon érdemi bővülés következett be, akkor várhatóan a hiánycél is teljesülhetett.
Az idei hiány kapcsán is a gazdasági növekedés mértéke lesz a szűk keresztmetszet, amelyet pedig jelentős mértékben a külső kereslet alakulása fog befolyásolni. Amennyiben rendeződik a külső környezet, és a fogyasztás mellett a beruházások is növekedésnek indulnak, akkor elérhető a 3 százalék feletti gazdasági bővülés, amely továbbra is fegyelmezett költségvetési politikával a kormányzati célnak megfelelő, 3,7 százalékos eredményszemléletű hiányt eredményezhet.
A termék-külkereskedelmi mérleg érdemben romlott 2024 novemberében, azonban annak jelentős többlete – 742 millió euró – így is fennmaradt. A kivitel értéke forintban számolva 4,3, míg a behozatalé 10,5 százalékkal nőtt.
Amíg az export euróban számított értéke 3,5 százalékkal elmaradt a megelőző évi szintjétől, addig az import 2,3 százalékkal meghaladta azt. Előbbi kedvezőtlen teljesítménye rossz előjel a novemberi ipar alakulására vonatkozóan, és továbbra is jelzi, hogy a magyar gazdaság jelenlegi egyik legnagyobb problémája a gyenge külső kereslet alakulása, amely erőteljesen érinti az exportorientált feldolgozóipari termelést.
Figyelembe véve, hogy az export és a beruházások is jelentős importigényt támasztanak a gazdaságban, várható volt, hogy a gazdasági fellendülés elsőként a külkereskedelmi mérleg romlásával jár majd.
A külkereskedelmi mérleg 2025 során várhatóan nem tudja támogatni a gazdasági növekedést. A fogyasztásnak, a beruházásoknak, illetve az exportnak az importigénye összességében ellensúlyozhatja a külső kereslet rendeződésének, valamint a belépő nagyberuházásoknak (BMW, CATL, BYD) az exportra gyakorolt hatását. Ugyanakkor még ezzel együtt is fennmaradhat a folyó fizetési mérleg többlete az idei év során.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Faludi Imre
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A büdzsére csak a Fidesz-KDNP frakció mondott nemet, véleményük szerint megkérdőjelezhető annak megalapozottsága.
A Fővárosi Közgyűlésben éles politikai vita kísérte a költségvetés tárgyalását.
A költségvetési számokkal történő utólagos „okoskodás” válaszokat kíván a Fővárosi Közgyűlésen.
Még Houdini is csak csettinteni tudna ezt látva.
Orbán Viktor és Donald Trump megállapodásáról is nyilatkoztak.
„Rég láttam ilyen hazug bábszínházat” – reagált az új költségvetési javaslatra Dömötör Csaba.
2025 elején nem utcai tüntetések, hanem üres bevásárlókocsik jelezték, hogy gond van. A háztartások egy része tudatosan nem vásárolt, tiltakozásként a magas élelmiszerárak ellen. Néhány héttel később egy technikai jellegűnek tűnő kormányzati döntés született, amely végül az év legfontosabb gazdaságpolitikai beavatkozásává vált. Ez a cikk azt mutatja meg, hogy hogyan lett az árrésstop 2025 kulcsfogalma.
Nemzeti ünnep, ukrajnai háború és a mindent letaroló Hunyadi-sorozat mögött rejlő igazság – mutatjuk az idei év márciusának legnépszerűbb írásait a Mandineren! Cikkeinkre egyenként több mint 150 ezer ember volt kíváncsi!
