Hallották? Azt zengi a média, hogy keveset költünk, amiből látszik, hogy szegény az ország. Pedig az egy főre jutó fogyasztásnak semmi köze a szegénységhez.
A baloldali sajtó azt állítja, hogy mostanra mi lettünk a legszegényebbek az Európai Unióban. Azt elfelejti hozzátenni, hogy a magyarországi lakosoknak sok mindenre nem kell annyit költeniük, mint másoknak, például: rezsi, lakbér, gyermeknevelés, egészségügyi ellátás, tömegközlekedés. Vajon ha megszűnne a rezsitámogatás, akkor jóval gazdagabbak lennénk?
Az Eurostat nemrég kiadott adatai szerint 2024 második felében a gáz és az áram ára például Csehországban több mint a háromszorosa volt a magyarországinak, Lengyelországban pedig több mint a kétszerese. Az EU-ban Magyarország volt az egyetlen tagállam, ahol 2024-ben alacsonyabbak voltak ezek az árak, mint 2010-ben – euróban számolva. Az uniós átlagár a gáz esetében a négyszerese, az áraméban pedig a háromszorosa a hazainak. Van egy kis különbség…
Félrevezető, ha pusztán a fogyasztás alapján próbáljuk megítélni egy társadalom jólétét. Magyarország esetében számos objektív adat cáfolja a borúlátó értelmezéseket.
A fogyasztási adat nem azt jelzi, kinek mennyi elkölthető jövedelme van, hanem azt, mennyit költ – akár úgy, hogy nem tesz félre vagy hitelből él.
Még a Balti országokat is előzzük.
2023-ban a magyar háztartások megtakarítási rátája elérte a 20 százalékot, ami az EU-tagállamok közül a legmagasabb érték. Ezzel szemben az uniós átlag 13,3 százalék volt. Szalai Piroska elemzése.
Mindenki maga dönt arról, hogy a megkeresett pénzét elkölti, azaz elfogyasztja vagy megtakarítja.
Ismét Oroszország került a középpontba.
Mi mind így együtt vagyunk most a Pride!
Ráadásul egyre többen gondolják, hogy Ukrajnának le kellene mondania bizonyos területekről a békéért. Mutatjuk a számokat!
