Itt a bizonyíték: Rónai Egon fake news-ra alapozta állítását, amellyel Orbán Viktort próbálta sarokba szorítani

Szalai Piroska közösségi oldalán reagált arra a kijelentésre, amely Orbán Viktor ATV-s interjújában hangzott el a gyermekszegénységi mutatókról. A bejegyzés szerint a riporter téves adatokat közölt, és az elhangzott állítások „teljes mértékben álhírek”.

A miniszterelnöki főtanácsadó megjegyezte a KSH adatai alapján 2023-ban a 18 év alatti gyermekek 22,9 százaléka élt szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával, miközben az uniós átlag 24,2 százalék. A 2024-es adat ugyanennyi maradt, 

A szakértő kiemelte: a KSH valóban elvégzett egy adatrevíziót a 2018–2023 közötti évekre, de ennek célja a 2022-es népszámlálás alapján végzett átsúlyozás volt, nem pedig a mutatók megváltoztatása. A korábbi adat 21,1 százalékos volt, de a változás után is az uniós átlag alatt maradtunk.

Szalai emlékeztetett: 2010-ben még 40,4 százalék volt ez az arány, vagyis 17,5 százalékpontos javulás történt, ami a második legjobb eredmény az uniós tagállamok között, Lettország után. A súlyos nélkülözésben élő gyermekek aránya 2010-ben 30,4 százalék volt, 2024-re 10,5 százalékra csökkent.

A szakértő hangsúlyozta: az eredmények a magyar családtámogatási rendszernek, a női foglalkoztatás bővülésének, valamint a reálkeresetek növekedésének köszönhetők.

„A műsorvezető akkor is tévedett, amikor azt mondta, hogy minden ötödik gyermek mélyszegénységben él” – írta Szalai, hozzátéve, hogy az Európai Unió nem is mér „mélyszegénységi” mutatót, mert az nem összehasonlítható, kutatókként másképp definiált fogalom. Ezért használja az unió a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők arányát mutató indikátort.

Szalai Piroska bejegyzését így zárta: „Hazánkban kisebb az uniós átlagnál a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával élő gyermekek aránya. Nem kirívóan rossz, hanem kiváló a magyar javulás – minden más álhír.”

Nyitókép: Képmetszet