Ha az Egyesült Államok katonai akciót hajtana végre egy másik NATO-tagállammal szemben, az a NATO végét jelentené

„1. Az USA abszolút megengedheti magának, hogy »ne szerezze meg Grönlandot«. Katonai bázisokat így is fent tud tartani, nincs komolyan vehető kínai vagy orosz veszély – ha valamiben túlnyomó az amerikai fölény, az az erőprojekció. Ásványkincsek? Biztos sok van, de mennyi a gazdaságosan kitermelhető? Nem tudjuk. Hajózási utak – fontos, de ld. fent, az USA flotta, légierő annyi bázist épít dán jóváhagyással is, amennyit akar.

2. »Nincs semmi ami megakadályozza«. Dehogy nincs – az USA-n belüli nagyon markáns ellenállás. A Pentagonban is, a CIA-ban is, a Kongresszusban is. Az elnök nem egyeduralkodó, és Trump egy ekkora koalícióval azért nem gondolom, hogy szembe menne. Még Venezuela ügyében is hezitált, a Rubio-frakció győzte meg. Egy dolog valamit mondani, másik a tett. Az amerikai kormányzat kevés dologban egységes, de Grönlandot a legtöbben nem akarják. (Katonailag egyébként tényleg nincs akadály.)

3. Ha a jogilag járható úton menne a dolog, a NATO nem sérülne  – függetlenség, és utána ha a grönlandi nép úgy dönt, társulás az USA-val. Trump bekerülne a történelembe – egy nagy siker fűződne a nevéhez.

De ha az USA katonai akciót hajtana végre egy másik NATO tagállammal szemben, az a NATO végét jelentené, mert Dánia biztosan legalább jelképesen ellenállna, és a grönlandi lakosság egy része is. Valamennyi vér biztosan folyna.  De bizalom teljesen megszűnne akkor is, ha nem lenne harc, és bizalom nélkül nincs NATO. Melyik NATO tagállam szakítana az USA-val? Franciaország, Spanyolország, de lehet Németország is. Megtehetnék, mert azért nincs a nyakukon az orosz kés, bármit is kommunikálnak. A baltiak és a lengyelek persze mindent lenyelnének, de az már nem a NATO lenne.

Trump bekerülne a történelembe – egy nagy kudarc fűződne a nevéhez. Ezzel pontosan tisztában van, ezért nem gondolom, hogy katonai megoldás lenne.”

Nyitóképen: dán hadihajók Grönland partjainál (Odd ANDERSEN / AFP)