Megérkezett a friss Eurostat-adat: Spanyolország, Németország, sőt még Ausztria és Dánia is csak irigykedve lesi a hátunkat

Ráadásul éppen egy olyan mutatóban, amely mindenkit érint Magyarországon.


Ráadásul éppen egy olyan mutatóban, amely mindenkit érint Magyarországon.


Magyarországon csökkent 2010 óta az egyik legnagyobb mértékben a szegénységnek kitett emberek aránya.


A jelenség hátterében az ukrán kormány augusztusi döntése állhat.


A brüsszeli közlemény szerint a tavaly feljegyezett 443 milliárd utaskilométer az eddigi legmagasabb szám a vonatkozó adatgyűjtés 2004-es kezdete óta.


Pedig az Eurostat adatai nem hazudnak.


A hazánkban felhasznált villamos-energia negyede importból származott 2024-ben.


„Magyarország az Európai Unió élére került!” – szögezte le a hír kapcsán Kovács András, a Mandiner újságírója.


Utánunk kullog többek között Németország, Franciaország, vagy éppen a svédek.


A Magyar Péter által is sokat hangoztatott mantrát nem igazolják vissza az Eurostat adatai.


A helyzet tehát úgy áll, hogy Európa sajnos sem társadalmi, sem gazdasági, innovációs, vagy energetikai oldalról nem ütőképes.


Visszafordíthatatlannak tűnik ez a folyamat.


Úgy tűnik, Magyarország mégsem az az elmaradott és elszigetelt ország, mint ahogy azt a liberálisok elképzelik.


Augusztus 20. alkalmából egy különleges infografikával jelentkeztek.


Hazánk minden régiójában nőtt a foglalkoztatási ráta 2019 és 2024 között.


Sebestyén Géza az Eurostat adatai alapján elemezte, hogy az egyes régiók lakosságának mekkora hányada nem képes fedezni egy váratlan pénzügyi kiadást.


Végre rámutatottak a legfontosabb összefüggésekre.


„Nem az Eurostat adatsorával, hanem annak értelmezésével van a gond” – mutatott rá Szalai Piroska.


Még az Eurostat sajtóközleménye is kiemeli: Magyarországon volt a harmadik legnagyobb foglalkoztatási ráta-növekedés az idei első negyedévben, a tavalyi negyedik negyedévhez viszonyítva. Szalai Piroska elemzése.


Hallották? Azt zengi a média, hogy keveset költünk, amiből látszik, hogy szegény az ország. Pedig az egy főre jutó fogyasztásnak semmi köze a szegénységhez. Szalai Piroska írása.


A fogyasztási adat nem azt jelzi, kinek mennyi elkölthető jövedelme van, hanem azt, mennyit költ – akár úgy, hogy nem tesz félre vagy hitelből él.
