Uniós szinten 2024-ben ezer lakosra 9,2 nem uniós bevándorló jutott, ugyanakkor az egyes tagállamok között jelentős eltérések láthatók.
Az Eurostat közlése szerint 2024-ben 4,2 millió bevándorló érkezett az Európai Unióba nem uniós országokból, emellett további 1,5 millióan költöztek egyik tagállamból a másikba. Az adatok egyes országok esetében nem tartalmazzák a menedékkérőket, illetve az ideiglenes védelemben részesülő ukrán menekülteket.
Uniós szinten 2024-ben ezer lakosra 9,2 nem uniós bevándorló jutott, ugyanakkor az egyes tagállamok között jelentős eltérések láthatók. A lakosságarányos bevándorlás tekintetében, az uniós és harmadik országbeli származási helyeket egyaránt figyelembe véve, Málta vezeti a rangsort, ahol ezer lakosra 60 bevándorló jutott. Cipruson 42, Luxemburgban pedig 38 volt ez az arány.
A lista másik végén Szlovákia áll, ahol ezer lakosra mindössze egy bevándorló jutott. Franciaország szintén az alacsony bevándorlási rátájú országok közé tartozik 6-os értékkel, míg Olaszország, Lettország, Bulgária és Lengyelország egyaránt 8-as mutatót regisztrált.
Magyarország hátulról a hetedik helyen szerepel 88 ezer bevándorlóval, ami ezer lakosonként 9,22 főt jelent.
Ez az eredmény annak fényében is figyelemre méltó, hogy a kormányzat évek óta nyíltan a bevándorlás ellenében politizál. A legtöbb tagállamban a harmadik országból érkezők száma meghaladta a más uniós országból áttelepülőkét. Kivételt mindössze két ország jelentett. Luxemburgban a bevándorlók 85,5 százaléka más uniós tagállamból érkezett, míg Romániában ez az arány 56 százalék volt.
Az Európai Unión kívülről érkezők aránya Csehországban volt a legmagasabb 87 százalékkal, ezt Olaszország követte 86,2 százalékkal, majd Spanyolország 84,5 százalékkal. Magyarország esetében közel azonos arányban érkeztek bevándorlók az unión kívülről és belülről, ugyanakkor az EU-n belüli országból érkezők aránya hazánkban volt a hatodik legmagasabb.
Nyitókép: JUSTIN TALLIS / AFP
***
Ezt is ajánljuk a témában
A Faktum szerint a kormánykritikus lapok nem veszik figyelembe, hogy az üzemanyag ára nem egyetlen hordóárból áll össze, hanem több egymásra rakódó költségtényező eredője.
Nem véletlenül próbálkoznak az ukrán drónok – mutattak rá az elemzők.
Tovább dagad a botrány a Jász Kolbásztöltő Fesztivál után: Jászberény polgármestere a nyitóbeszédében Orbán Viktort figurázta ki, mindezt azután, hogy a miniszterelnököt az ukránok életveszélyesen megfenyegették.
A magyar miniszterelnök leszögezte: „Jogunk van nemet mondani az ukrán háborús hitelre. Ezért ameddig Zelenszkij nem hagy fel az olajblokáddal, addig nem kapnak pénzt Brüsszelből.”
Az inflációról szóló közbeszéd hatásaira hívta fel a figyelmet Sebestyén Géza.
A Török Áramlat egyik kulcsfontosságú állomását ukrán dróntámadás érte.
Amíg Brüsszelnek fontosabb az ukrán háború finanszírozása, mint a tagállamok biztonsága, ellenállásra számíthat, nemcsak Orbán Viktor, de Robert Fico részéről is.
A csúcs szünetében Orbán Viktor elmondta, hogyan haladtak a tárgyalások.
Sztárjátékosok és egy igazi edzőlegenda jött volna Budapestre...
Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az iráni konfliktus kapcsán próbált okosakat mondani.
