Faktum: Nem csak a hordóár számít – hol csúszik félre a „nem lesz 1000 forintos benzin” érvelés?

A kormányinfón a HVG munkatársa, Lengyel Tibor a benzinárakról kérdezte Gulyás Gergelyt, és abból indult ki, hogy a Brent és az Uráli olaj közti 13 dolláros különbség literenként legfeljebb 30-40 forintos eltérést jelenthet. Ebből arra következtetett, hogy pusztán Brent típusú olaj használata mellett nem reális az 1000 forintos benzinár. A számítás ugyan logikusnak tűnik, ugyanakkor egy leegyszerűsített modellre épül, amely nem veszi figyelembe az ellátási lánc egészét – olvasható a Faktum legújabb elemzésében.

Ugyanis az üzemanyag ára nem egyetlen hordóárból áll össze, hanem több egymásra rakódó költségtényező eredője. Az Uráli olaj csővezetéken érkezik, ami viszonylag olcsó és kiszámítható, míg a Brent esetében tengeri szállítással, kikötői díjakkal, biztosítással és többlépcsős logisztikával kell számolni. Emellett a magyar finomítók nem képesek korlátlanul, teljes egészében Brent olajat feldolgozni, így reális lehet a finomított üzemanyag importja is, amely magasabb árszinten mozog.

A vita végén az újságíró úgy fogalmazott, hogy: „akkor nem az a kérdés, hogy lesz-e benzin, hanem hogy egyáltalán nem lesz”, ami nem következik az addigi érvelésből, hiszen a teljes ellátási lánc megszűnéséről nem volt szó. Hasonló leegyszerűsítés jelenik meg a Népszava cikkébe, amely szerint „Csak a Fidesz-propaganda blöffje az 1000 forintos magyarországi benzin, ráadásul az orosz alapú üzemanyag nem is olcsóbb”. A Faktum szerint a vita tanulsága, hogy az üzemanyagár alakulása nem vezethető le egyetlen szám elosztásából, mert a nyersolaj típusa, a szállítás módja, a finomítói korlátok és a piaci alkalmazkodás költségei együtt határozzák meg a végső árat.

Nyitókép forrása: faktumprojekt.hu

***