A bérek, a foglalkoztatás és a szegénységi adatok alapján a 2010 utáni gazdasági pálya jóval összetettebb annál, mint amit a „kifulladt modellről” szóló kritikák sugallnak.
A 2015-ös nagy migrációs hullám alapjaiban formálta át Nyugat-Európa nagyvárosainak társadalmi és kulturális arculatát.
A Tisza Párt elnöke teljes tiltást helyezett kilátásba az EU-n kívüli vendégmunkásokkal szemben.
A szuverenitás itt nem az erkölcsi állásfoglalások automatizmusát, hanem a józan politikai realitás mérlegelésének jogát jelenti.
Még a magyar közéletben is abszurdnak minősülő fejlemény tanúi lehettünk a mai napon: újságírók szakmai szervezete alapvetően támogatóan viszonyul ahhoz, hogy a bíróság egy lap különszámának terjesztését megtiltja.
A kérdés Európa számára nem az, hogy tetszik-e ez az erőviszony, hanem az, hogy mit kezd vele.
Mindezek fényében érdemes külön megvizsgálni, mit hagy ki Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a Facebook-bejegyzéséből, amikor az uniós döntés következményeiről ír.
Kockázatot nem lehet egyszerűen félresöpörni.
A Fővárosi Ítélőtábla a napokban határozatot hozott a Tisza Párt és az Index között zajló helyreigazítási perrel kapcsolatban, új eljárásra utasítva az elsőfokú bíróságot.
Két főváros, Varsó és Párizs példáján néztük meg, milyen mintázatok vannak Európában jellemzően hatalmas bevételeket produkáló nagyvárosok szolidaritási befizetései kapcsán.
Megnéztük, mire alapozza állítását a portál, és mennyiben állja meg a helyét az ok-okozati következtetés.
A vezető európai államok folyamatosan sürgetik, Japánt és az Egyesült Államokat, hogy „az európai példát követve” használják a lefoglalt orosz vagyont Ukrajna megsegítésére.
A magyar egészségügy egy nehéz örökségből indulva is jelentős fejlődésen ment keresztül.
A spekulációs valutatámadások mindig egyszerre szólnak gazdaságról és politikáról: a szuverenitás, a hitelesség és a felkészültség tükrei is egyben.
A magyar kisvállalkozók életében ritkán jön el az a pillanat, amikor egy kormányzati bejelentés tényleges, forintban mérhető könnyebbséget ígér, nem csak szlogeneket.
Magyar Péter a Financial Timesnak adott interjúban jelezte: szándéka szerint Magyarország csatlakozna az euróövezethez, bár konkrét céldátumot nem mondott, minden jel szerint csak a brüsszeli bürokraták felé akart pozitív jelzést adni.
Elemzésünkben megvizsgáljuk, hogy az LNG-gázzal és az atomenergiával kapcsolatos megállapodások milyen célokat szolgálhatnak a magyar gazdaságban.
Erre senki sem számított.
Megnéztük, mi történt az évezredfordulón és milyen tanulságai vannak mindennek.
A Faktum elemzése szerint az október 13-i palesztin-izraeli tűzszünet csak részleges megoldás, a béke jövője továbbra is a palesztin kérdés és a geopolitikai érdekek összetett hálójától függ.
