Magyarország nem kap a Barátságon olajat, Németország kap

„Gyakran éri a vád az Európai Uniót, hogy Igazi kettősmércével mér, amikor hazánkat bírálja, amiért nem vált le az orosz szénhidrogénekről és nem megbízható partnere az ukrán oknak. Mindeközben szemet huny nemcsak az ukrán inkorrektségeken, de afelett is, hogy a németországi schwedti finomító, amely a főváros és környéke olaj és gázellátásának 90 százalékát fedezi, orosz kőolajat használ. Papíron persze nem, papíron Kazah nyersanyag érkezik a részben orosz tulajdonú finomítóba. Azonban lengyel laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy a Barátság Kőolajvezetéken Németországba szállított, úgynevezett KEBCO kémiai összetétele közel 100%-ban megegyezik az orosz uráli típusú olajéval.

Az EU nem tagországát, inkább Ukrajnát képviseli

Friedrich Merz, német kancellár az EU csúcson nekiment Orbán Viktornak, aki nem szavazta meg az Ukrajnának nyújtandó 90 milliárd eurós támogatás folyósítását. »Aki decemberben igent mond, majd márciusban visszavonja a szavát, az az európai együttműködés alapelveit sérti meg« – fogalmazott Merz.

Mint ismert a magyar kormányfő a Barátság Kőolajvezeték újraindításához kötötte voksát.

»A képlet egyszerű: ha nincs olaj, nincs pénz. Amíg Ukrajna nem garantálja a Barátság vezeték zavartalan működését és a magyar energiaellátás biztonságát, addig Magyarország sem tud hozzájárulni az újabb ukrán hitelkerethez. Ez nem politika, ez fizika és matematika« – fogalmazott Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóján.

A német kancellár erre reagálva nevezte Orbán politikáját »merkantilis külpolitikának«, amely szerint a szolidaritás nem lehet adásvétel tárgya.

Érdekes, sem Merz, sem Brüsszel nem mutatott szolidaritást hazánk iránt, amikor 2023-ban Kijev a duplájára emelte a Druzsba-vezeték tranzitdíját. Az Európai Bizottság többször kijelentette, hogy a tranzitdíjak mértékének meghatározása alapvetően a felek közötti kereskedelmi megállapodás része. Mivel Ukrajna nem tagja az EU-nak, a közös piaci versenyszabályok és az uniós árszabályozási normák közvetlenül nem vonatkoztathatóak rá. Az unió tehát ebben az esetben is a tagország helyett Ukrajna mellé állt. Ráadásnak a Bizottság emlékeztette Magyarországot, hogy az orosz vezetékes olajimportra kapott mentesség ideiglenes. Így üzent burkoltan Brüsszel: a magasabb tranzitdíj egyfajta piaci ösztönző a leválásra.

Kevésbé burkoltan fenyegetett a márciusi EU csúcson Friedrich Merz, aki egyértelművé tette, a magyar blokád nem marad következmények nélkül. Kijelentette: ezeket a »rosszhiszemű lépéseket« a következő uniós költségvetési tárgyalások során »alapjaiban és mélységében« fogják értékelni.

Hazánk nem, Németország kaphat olajat

Zelenszkij állítása szerint egy orosz dróntámadás megrongálta a Druzsba déli ágáért felelős szivattyúkat és elektromos alállomásokat. Ukrajna a folyamatos harci cselekményekre és a légiveszélyre hivatkozva nem tudja garantálni a szakemberek biztonságát a gyors helyreállításhoz. Ugyanakkor a Brodi csomópont – ahol a vezetékrendszer kettéválik a lengyel-német, illetve a magyar-szlovák-cseh irányba – északi ágán semmilyen műszaki akadály nem hátráltatja a forgalmat. Az olaj eljut Németországba, a schwedti finomítóba.

A finomító, hivatalos nevén PCK Raffinerie GmbH jelentősége stratégiai, tudniillik Berlin, Brandenburg és a berlini nemzetközi repülőtér benzin-, kerozin- és fűtőolaj-szükségletének mintegy kilencven százalékát fedezi. Ha a finomító leállna, az logisztikai rémálmot okozna, amennyiben több ezer üzemanyagszállító kamionnak kellene éjjel-nappal ingáznia az ország távolabbi pontjaiból, hogy a német főváros ne bénuljon meg.

Németország az ukrajnai háború miatt elvileg leállt az orosz olaj importjával, ám a technológiai kényszer erősebb a politikai szándéknál. A schwedti üzemet ugyanis az elmúlt hat évtizedben a szibériai nyersolajra, az úgynevezett uráli típusra optimalizálták, amely egy 4000 kilométer hosszú vezetéken keresztül érkezett a finomítóba. Jelenleg PCK Raffinerie 80 százalékos kapacitással üzemel.

Októberben Washington váratlanul szankciókat vetett ki a Rosznyeftyre és annak európai érdekeltségeire, ezzel a csőd szélére sodorta az 54 %-ban orosz tulajdonú német üzemet. A bankok leállították a tranzakciókat, még a bérkifizetéseket sem dolgozták fel. Berlin végül egy hathónapos haladékot alkudott ki az amerikaiaktól, illetve jelenleg is folynak a tárgyalások a 2026. április 29-én lejáró mentesség meghosszabbításáról.

Az háború kitörését követően a német kormány nem sajátította ki a finomítót, tartva a Kreml válaszlépésétől, az Oroszországban maradt német üzletek, például a Metro áruházlánc államosításától, azonban vagyonkezelői felügyelet alá vonta. Ezt a felügyeletet aztán 2024-ben és 2025-ben többször prolongálták. Berlin jelenleg is lázas tárgyalásokat folytat arról, hogy a Rosznyefty adja el részesedését katari befektetőknek vagy a lengyel Orlennek.

Kazah olaj orosz molekulákból

Adódik a kérdés, amennyiben Németország nem vásárol orosz olajat, mi folyik a Barátság vezeték felső szakaszán Schwedt felé? A választ a nemzetközi energetika egyik álságos megoldása adja meg. Papíron a németek kazah kőolajat, úgynevezett KEBCO-t vásárolnak. Amikor a kazah nyersolajat betáplálják az orosz hálózatba, az fizikailag elkerülhetetlenül összekeveredik az orosz uráli (REBCO) típusú olajjal. Hogy a szankciókat elkerüljék, 2022-ben létrehozták a KEBCO (Kazakh Export Blend Crude Oil ‒ Kazah Export Keverék Nyersolaj) márkanevet, megkülönböztetve a nyersanyagot a szankcionált orosz REBCO-tól, azaz a Russian Export Blend Crude Oil, az Orosz Export Keverék Nyersolajtól.

Amíg Kazahsztán igazolni tudja, hogy a kitermelt mennyisége megegyezik az exportált mennyiséggel, addig az olaj jogilag kazahnak minősül, akkor is, ha a vezetékben a tranzit során orosz molekulákra cserélődik. Ezt a módszert »swap« (csere) ügyletnek hívják: Kazahsztán betáplál X mennyiséget keleten, a németek pedig kivesznek X mennyiséget nyugaton.

A lengyel laboratóriumi vizsgálatok azonban kimutatták, hogy a Schwedtbe érkező olaj kémiai összetétele szinte 100 százalékban megegyezik az orosz uráli olajéval. Emiatt sokan nyíltan »átcímkézett orosz olajként« hivatkoznak a szállítmányokra. További árnyoldal, hogy a kazah mezőkben – például a Karacsaganak vagy a Tengiz– az orosz Lukoil társtulajdonos, így a profit egy része továbbra is mindenféleképpen Moszkvába áramlik. Ráadásul Németországnak tranzitdíjat kell fizetnie az orosz Transznyeftynek, amelynek engedélye nélkül a »kazah« olaj el sem indulhat a vezetéken, ez pedig közvetlen bevételt jelent az orosz államnak.

Napnál világosabb a kettősmérce: Magyarországot büntetni szándékszik az unió, amiért a Barátság Kőolajvezeték újraindításáig nem járul hozzá Ukrajna 90 milliárdos támogatásához, Németország ellenben a nemzetközi szankciók dacára, kap olajat ugyanazon a vezetéken keresztül. Ameddig hazánknak alternatív beszerzéseket kell eszközölnie Horvátország irányából, addig a németek importálhatnak átcímkézett urali típusú kőolajat.”

Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán