Figyelmeztet az alkotmányjogász: súlyos aggályokat vet fel Magyar Péterék Sulyok Tamás ellen irányuló alaptörvény-módosítása

Magyar Péter az alaptörvény módosításával teremtene lehetőséget Sulyok Tamás köztársasági elnök leváltására. Ifj. Lomici Zoltán alkotmányjogász szerint ezt az alkotmányos garanciák megkerüléseként is értelmezhetjük – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek.

Mint ismert, május 31-én, vasárnap lejárt a határidő, amit Magyar Péter szabott a közjogi méltóságok, köztük Sulyok Tamás távozására. Miután Sulyok nem mondott le, Magyar Péter bejelentette: megkezdik a szükséges eljárásokat az államfő eltávolítása érdekében. A kormányfő szerint erre több alkotmányos lehetőség is rendelkezésre áll, ugyanakkor jelezte, hogy nem a megfosztási eljárást választanák, hanem az alaptörvény módosítását.

Az alkotmányjogász szerint önmagában az alaptörvény módosítása jogilag lehetséges, hiszen azt az Országgyűlés kétharmados többséggel megváltoztathatja. Ugyanakkor 

Ifj. Lomnici Zoltán emlékeztetett arra, hogy a jogállamiság és a jogbiztonság elvéből az következik, hogy az alkotmányos szabályoknak általános és absztrakt jellegűeknek kell lenniük, nem pedig egyetlen személyre szabottan készülhetnek. Felidézte az Alkotmánybíróság egyik korábbi határozatát is, amely szerint a jogbiztonság a jogállamiság elengedhetetlen eleme.

Uniós jogállamisági aggályokat is felvethet Magyar Péterék lépése

A Századvég tudományos igazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy nehezen egyeztethető össze a jogállamiság követelményével, ha egy közjogi tisztségviselő megbízatásának feltételeit a mandátuma ideje alatt úgy módosítják, hogy az közvetlenül a hivatalban lévő személyt érintse.

Majd arra is rámutatott, hogy a köztársasági elnök jogállását és megbízatásának megszűnését az alaptörvény részletesen szabályozza.

– húzta alá.

Ifj. Lomnici szerint 

A szakértő emlékeztetett arra is, hogy az Európai Unióról szóló szerződés a jogállamiságot az unió egyik alapértékeként rögzíti, és egy ilyen lépés akár az uniós eljárások szempontjából is vizsgálat tárgyává válhat.

Meglévő garanciákat kerülnének meg

Ifj. Lomnici a Magyar Nemzetnek hangsúlyozta, hogy az alaptörvény jelenleg is tartalmaz egy pontosan meghatározott eljárást arra az esetre, ha a köztársasági elnököt meg kell fosztani tisztségétől. Ehhez kétharmados parlamenti döntés és az alkotmánybíróság eljárása szükséges.

Véleménye szerint, 

Példaként az örményországi alkotmánymódosításokat említette, amelyek nyomán több alkotmánybíró megbízatása idő előtt megszűnt. A Velencei Bizottság akkor hangsúlyozta, hogy a megbízatás biztonsága a független intézmények egyik alapvető garanciája, és elfogadhatatlan lenne, ha minden új politikai többség lecserélhetné a hivatalban lévő tisztségviselőket a saját jelöltjeire.

Nem véletlen, hogy ezt az utat akarja járni a Tisza-kormány

Az alkotmányjogász arra is kitért, hogy az alaptörvény pontosan meghatározza, milyen esetekben lehet megfosztani tisztségétől a köztársasági elnököt.

Erre kizárólag akkor van lehetőség, 

Az eljárás megindításához az országgyűlési képviselők egyötödének kezdeményezése, majd az Országgyűlés kétharmados, titkos szavazással meghozott döntése szükséges, míg a közjogi felelősség megállapítása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik – sorolta.

Ifj. Lomnici Zoltán gondolatait azzal zárta, abból, hogy a kormány nem ezt az utat kívánja választani, arra lehet következtetni, hogy nem állnak fenn azok az alkotmányos feltételek, amelyek a megfosztási eljárás sikeres lefolytatásához szükségesek.

Nyitókép: Sulyok Tamás Facebook-oldala