A történész úgy véli, a neoliberális rend gazdasági hatalma már összeomlott, most pedig a társadalmi és politikai elemnek is vége. Könyvbemutatón jártunk!
Bemutatták Békés Márton történész, a Kommentár főszerkesztőjének új könyvét, a Világrendszerváltást. A kötet bemutatója előtt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter szólalt fel. Mint a miniszter kiemelte, a kötet azért is fontos, mert jelenleg a világban „tektonikus folyamatok zajlanak”, majd bemutatta az elmúlt néhány száz év főbb eseményeit.
Amerika felfedezése volt a kezdet, azt követően Európa kifejtette az erejét, de az utolsó száz éve a hangsúly már az Atlanti-óceán túloldalára került át. Amerika belépett az első világháborúba, és azóta minden más, hiszen Európa elvérzett a második világháborúban. Ezt követően beléptünk a jaltai világegyensúly korszakába, ahol az egyik oldalon szabad világ, a NATO volt, míg a másik oldalon az ún. béketábor.
Ez a miniszter szerint stabilitást jelentett, mert két azonosnak tűnő erő fenntartotta az egyensúlyt, az időnként háborús retorikába is fajuló kölcsönös fenyegetés ellenére is.
Szalay-Bobrovniczky szerint a negyedik fázis volt, amikor Amerika vált „a világ unipolaritásának egyetlen pólusává”. Ezt követően újabb korszakhatár volt a Brexit, amikor megtörtént az elképzelhetetlen, nevezetesen, hogy egy nagy erő egyszer csak kilépjen az EU-ból. Mára multipolárissá vált a világ, az egyeduralkodó Amerikának komoly kihívói jelentek meg: Kína, főleg a gazdasági és egyre inkább katonai ereje, Oroszország, a Közel-Keleten is átrendeződések vannak, fontos Izrael és Szaúd-Arábia. Kialakul egy olyan világrend, amely megtalálta az új szerveződési formáit, gyengül az ENSZ, megjelenik a BRICS. Ebben a közegben egy cselekvő kormány a maga eszközeivel módosítani próbálja a felállást a magyar emberek érdekei szerint, de mindez feszültséggel és bizonytalansággal jár, mindenkinek újra kell gondolnia a helyét és pozícióit: gazdasági, demográfiai, diplomáciai és katonai erő kell.
A miniszter szerint határozottan kell az erőgyűjtésbe vágni ezen a területen is, hiszen „közép-európai középhatalom vagyunk”,
ki kell alakítanunk a viszonyunkat, össze kell gyűjtenünk az erőnket azokkal szemben, akik velünk szemben fellépnek. Szalay-Bobrovniczky szerint két út van: alkalmazkodás a nagyokhoz és erősekhez, vagy pedig merjük kialakítani a saját álláspontunkat, és a saját erőnket hozzá, és aztán azzal a bizonyossággal lépni a folyamatokba, hogy van nekünk ilyen. Ennek területe a honvédelem is, miután hadügyminiszter lennék”, és fontos megemlíteni, hogy ez az aspektus is megjelenik, mikor erről gondolkodunk. A miniszter szerint „semmiképpen sem szabad azt tennünk, amit javasolnak”, hogy fegyvert küldünk, és ha az elfogyott, akkor pénzt — ez az, amit „minden európai állam csinál”, de mi nem küldünk halált okozó eszközt.
Szalay-Bobrovniczky történelmi példákkal élve azt kérte, emlékezzünk a történelmi küzdelmeinkre: sokat vesztettünk a világháborúkban, melyekbe belesodródtunk, benne találtuk magunkat.
Az orosz-ukrán háborúbak stratégiailag már vége van, de nem bírják abbahagyni, így is naponta ezer ember hal meg mindkét oldalon, „miközben nem bíródik véget érni”. „Ezenközben olyan erők épültek fel, amelyek a magyar nemzetbiztonsági érdek szempontjából veszélyesek, naponta katonai fenyegetést kapunk Ukrajnából, hogy hogyan bánnának el a magyar honvédséggel”. A miniszter szerint ez nem szájhősködés, komolyan kell venni, hiszen nem ismerjük a szándékaikat.
Eközben egy „információs művelet részei, elszenvedői vagyunk”,
melynek jelenleg az a célja, hogy ne ez a kormány vezesse Magyarországot, helyette „alkalmazkodó” kormányt akarnak, mint amilyet Ukrajna látni akar. Maga az ukrán elnök is beszállt az „információs hadműveletbe”, amikor azt hazudta, hogy magyar drónok repültek Ukrajnába, ez könnyen cáfolható, meg is tették, de erre már senki sem figyelt. „Tehát igenis fontos az, hogy szárazon hagyjuk a puskaport”, folytassuk a haderőfejlesztést, de ezt nem most kezdtünk, hanem 2010 környékén. A magyar honvédség új eszközöket szerzett, új kiképzést vezettek be, a szolgálati kultúra terén sokat léptek előre. A miniszter leszögezte, hogy az EU egy jó dolog, de Brüsszellel van a baj, az európai elittel van a baj.
Szalay-Bobrovniczky után maga Békés Márton vett részt egy kerekasztal-beszélgetésen. A történész kifejtette, hogy
a nemzetközi neoliberális régi rend még vissza tudott vágni,
ez volt a Biden-adminisztráció és az első Von der Leyen-ciklus, 2024-2025-ben viszont már a kripta ajtaját is rájuk vágták. Jelenleg egyetlen olyan kontinens van, ami nem reagál az új kihívásokra, és ez Európa. A könyv ilyen értelemben nem utópisztikus, de idealista, egy pozitív könyv, mert ezt a robbanást, ami szellemi értelemben zajlik, meg lehet előzni. Békés szerint igenis jöhet egy „mellérendelő világrend”, ami ugyan nem tudja a háborúkat megakadályozni – mert azok az emberi természetből fakadnak sajnos –, de ezeket lehet lokalizálni, mérsékelni, megállítani.
A történész kiemelte, hogy
bár 2025-ben felgyorsult a világrendszerváltás folyamata, de lehet az origo 2008 vagy 2010 is — hiszen a gazdasági válság már jelezte, hogy a globális liberális hegemónia gazdasági része odavan,
most pedig már a politikai és a társadalmi-kulturális része is odavan a nemzetközi téren, „ötödik elem meg nincs, vége van az egész komplexumnak”. Magyarországon már 2006-ban megjelent egy új gondolat, amely szerint a liberalizmus nem hegemón erő, és ez 2010-ben a választáson is érvényesült. Van 16 év előnyünk a világgal szemben Orbán Viktor miatt – szögezte le Békés. A korszellem szintjén történt meg a változás, ebben Magyarország élen jár.
A könyv szerzője szerint jelenleg a legfontosabb kimaradni a háborúból.
A két világháborúban, ha csak a katonai áldozatokat nézzük, majdnem egymillió főt vesztettünk. Gondoljunk bele – hívta fel a figyelmet -, hogy egy nemzedék alatt egymillió magyar férfi halt meg, ha ez nem történik meg, ma tízmillió fő felett lennénk. Hogy lehet a háborút elkerülni? Az első világháborúban hazánk egy birodalom része volt, az akkori birodalmak között viszont ez volt a legjobb birodalom, hiszen volt egyetemre járási joga a nőknek, nem voltak gyarmatai, klasszikus, hagyományos monarchia volt, nem olyan, mint a „világrabló” Nagy-Britannia.
Békés szerint 1914-ben a bécsi udvar sem akart háborút, de a német hegemónia lenyomta a torkán.
Ha a második világháborúra tekintünk, akkor láthatjuk, hogy 1 év 10 hónapot megúsztunk, de utána bizonyos kormányzati pozícióban lévő németbarát körök erőltették a belépésünket. Akkor más volt a helyzet, körbe voltunk véve a németbarát kisantanttal, de ma a hét szomszéd többségével jóban vagyunk. Ma a német kancellár Oroszországgal szembeni háborúba hív, és azt is mondta, hogy áprilisban kormányváltásra számít Magyarországon. Ha hazánk megszűnik „a küllők között bot” lenni, akkor megkezdhetik Ukrajna felfegyverzését és a belépést a háborúba.
Végül Békés beszélt a „nagyterek” fogalmáról. A kötet szerint a nagyterek szintje jön, ez az állam és a birodalom közötti fogalom. Trump például Grönlandtól a Panama-csatornáig integrálja az amerikai érdekszférát, a nagyhatalmak maguk köré civilizációs nagytereket szerveznek, az EU az egyetlen olyan entitás, ami a civilizációját megtagadta. Ma az EU vezetése gyakorlatilag német, a kontinens értékeit nem képviseli, civilizációjának erényeitől idegen, helyette egy szűk nyugati klubot akarnak. Most már háborúban állnak Oroszországgal, amellyel pedig meg kellene egyezni, Kínával is a kapcsolatok negatívak, és most már az USA-val is. Békés szerint a kulcs a civilizáció, a civilizációs erények, elvek képviselete.
Fotó: Kommentár Facebook-oldal
A fogyasztók terheinek mérséklése érdekében az előző kormány március 9-én védett üzemanyagárakat vezetett be, így a lakosság a benzin literjét 595 forintért, a dízel literjét pedig 615 forintért tankolhatja.
A pénz nem minden, pedig a történelme során először fizet állampolgárainak a háborús részvételért az orosz állam.
Történelmi jelentőségű előrelépésről beszélnek.
A TISZA nem engedné, hogy a magyar magzati korú gyermekek üzenhessenek az édesanyjuknak – legalább egyszer – mielőtt döntenie kell egy krízishelyzetben életről, halálról.
Most minden azon múlik, mennyire lesz tartós az iráni-amerikai megállapodás. Ha tényleg vége a háborúnak, az a magyar gazdaságra, így a forintra nézve is nagyon jó hatással lehet, de más területeken is megérezhetjük a döntés következményeit, így például az üzemanyagáraknál.
A 80 dolláros határt feszegeti, ám a bizonytalanság most nagyobb, mint a háború előtt – mondta a Mandinernek Sebestyén Géza.
Akiknek az lett volna a dolga, hogy biztosítsák a stabil működést az ellenzéki időkben is, azok most vagy átzsilipeltek az ellenfélhez, vagy csak lapítanak, mint szar a fűben?
Az a tevékenység, amelyet az elmúlt 16 évben hírszolgáltatás címén végeztek, nem folytatható.
