Tovább nőtt a hazai átlagbér és közelít az újabb álomhatár felé
A fizetések vásárlóereje is tovább növekedett, mivel másfél éve emelkednek a reálbérek.

Pontról pontra cáfolta az az újdonsült miniszterelnök állításait.

Szalai Piroska a Fidesz országgyűlési képviselője a Facebookon reagált Magyar Péter parlamenti beszédében elhangzottakra. A politikus pontokba szedte az újdonsült miniszterelnök az elmúlt kormány munkáját ért vádjait, és statisztikákkal cáfolta.
Azt írta, „Magyar Péter szerint 3 millió ember él szegénységben” – ezzel szemben Szalai az Eurostatra hivatkozva arról írt, hogy „2010-ben volt hazánkban 3,1 millió szegénység vagy társadalmi kirekesztettségben élő honfitársunk. Azóta közel 1,3 millióan kitörtek a szegénységből és átléptek a középosztályba. Az Eurostat hivatalos mérései szerint 2017 óta Magyarország ezen a téren jobbanteljesít az uniós átlagnál. Míg az EU-ban a javulás alig 3,5%, nálunk 12,2 százalékpontos volt a pozitív elmozdulás, ami a legjobbak egyike.”

Magyar Péter azt is állította, hogy 800 ezer nyugdíjas létminimum alatt. Szalai szerint a létminimum számításra nincs egységes elfogadott eljárás, a szakma „elavultnak” tekinti. „Ha mondjuk a 180 ezer Ft alatti nyugdíjasok számát kereste, akkor a KSH adatai szerint 2026. januárban 725 ezer saját jogú nyugdíjas és nyugdíszerű ellátásban részesülő volt. Köztük 52 ezer főnek külföldre utalnak résznyugdíjat, s 238 ezren voltak a megváltozott munkaképességűek. Tehát a 2 millió 16 ezer saját jogú öregségi nyugdíjasból közel 435 ezer főnek volt 180 ezer Ft alatti havi nyugdíja, de ők is megkapták a 13. és a 14. havi nyugdíjat. Köztük vannak azok is, akik KATA vagy egyéb más különösen kedvezményes adózók voltak a nyugdíj előtt.”
Magyar szerint 400 ezer gyermek nő fel nélkülözésben és társadalmi kirekesztettségben, ám a Fidesz politikusa elmondta, hogy valójában közel megfeleződött, Magyarországon csökkent az egyik legnagyobb mértékben a gyermekszegénység kockázata az egész unióban. Az előző évtized elején még 755 ezer gyermek élt a szegénység fenyegetettségével, mára 381 ezerre csökkent a számuk.
Az újdonsült miniszterelnök másik állítása az volt, hogy a felnőtt magyarok fele 300 ezer forintnál kevesebből kísérel meg megélni. Ezzel szemben Szalai szerint a tény az, hogy „idén februárban a medián kereset nettó értéke 417 ezer Ft volt, tehát a foglalkoztatottak fele alatta, fele felette keresett. 13,5 %-kal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva, amiből az inflációt kivéve is 11,9 százalékos reálkereset emelkedés marad.
A kétszámjegyű reálkereset emelkedés nagyon ritka mind az unióban, mind az OECD országokban. A magyar reálkereset növekedés 2010 után indult meg, s még az utóbbi években is mind az unióban, mind az OECD-nél dobogósak voltunk.”
Ezt is ajánljuk a témában
A fizetések vásárlóereje is tovább növekedett, mivel másfél éve emelkednek a reálbérek.

Magyar Péter azt mondta, hogy a pénzünk az értékének közel a felét elveszítette, holott az áprilisi adatok szerint a magyar lakosság fogyasztói kosarára számolt infláció kisebb volt, mint az euroövezet bármely országáé. „Már hónapok óta az uniós átlagnál jobbak vagyunk” – fogalmazott a fideszes politikus majd hozzátette, hogy mindez „köszönhető a gyors és összehangolt intézkedéseknek, pl. árfigyelő, árrésstopp, védett ár, stb.”
A Tisza Párt elnöke szerint a lakhatás fiatal családok százezrei számára vált elérhetetlen luxussá. Szalai rámutatott: Magyarországon a lakosság több mint 90%-a SAJÁT ingatlanban él. Ez a 3. legmagasabb arány az EU-ban, majd felemlegette a CSOK-ot, a CSOK+-s a falusi CSOK-ot, de a babaváró kölcsönt, az egyéb családtámogatásokat, s tavaly már bárki számára igénybevehető 3%-os fix lakáskölcsönt.
A teljes írás:
Fotó: MTI/Illyés Tibor