Hat pontban cáfolták Magyar Péter félrevezető állításait: „A számaink sokkal jobbak, mint korábban bármikor”

A számaink sokkal jobbak, mint korábban bármikor, a szegénység kisebb, a keresetek nagyobbak, több embernek van munkája, mint azt bárki gondolta volna még pár éve – írta Szalai Piroska, fideszes országgyűlési képviselő, aki felhívta a figyelmet, miszerint Magyar Péter a Karmelitában történt kirándulásán ismét ugyanazokat a tévedéseket vagy inkább félrevezetéseket sulykolta, amiket a hét eleji videójában is. A közgazdász hangsúlyozta,

„Tévesen állítja, hogy ezek a KSH vagy az Eurostat számai lennének, mert nem ezek a hivatalos adataink.”

 Létminimum alatt élők

Arra, hogy Magyar Péter szerint hazánk a legszegényebb ország, Szalai Piroska tudatta, ezzel szemben 

 Ez az arány nálunk 19,5 százalék. Magyar Péter szerint hárommillió honfitársunk él a létminimum alatt, ezzel szemben 1,8 millió honfitársunk élt a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával hazánkban a legfrissebb, 2024-es referenciaévre vonatkozó adatok szerint. 2010-ben még ez a szám 3,1 millió volt, azóta drámai javulás következett be. Míg 2010-ben a teljes népesség harmada élt a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával, 2024-re számuk közel 1,3 millió fővel csökkent. Ez azt jelenti, hogy ennyi honfitársunk – köztük 700 ezer gyermekes családban élő és közülük több mint 300 ezer gyermek – tudott kitörni a szegénységből és csatlakozni a középosztályhoz.

Nyugdíjasok helyzete

A közgazdász úgy folytatta, Magyar Péter szerint egymillió nyugdíjas él a létminimum alatt, ami megint tévedés, mivel a nyugdíjasok esetében az Eurostat számai szerint 380 ezer a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával élő 65 év felettiek száma. A nyugdíjasok aránya a KSH-ban 19,4 százalék, azaz szinte megegyezik a teljes társadalomban mért értékkel. 

Magyar Péter itt is jelentősen túloz, a többszörösükről beszél. 

Gyermekek mélyszegénységben

Magyar Péter szerint négyszázezer magyar gyermek él mélyszegénységben, ezzel szemben maximum 33 ezer. Az Eurostat adatai szerint hazánkban 381 ezer 18 év alatti gyermek élt 2024. referenciaévben szegénység vagy társadalmi kirekesztés kockázatával. 

Az előző évtized elején még 755 ezer gyermek élt a szegénység fenyegetettségével. Soha nem látott mértékű javulást értünk el, jó példaként hivatkoznak ránk uniószerte. Persze lehet még tovább is javulni, ezért fontos a reálkereset növekedés a gyermeket nevelők esetében, például ezért is jó, ha bővül az anyák adómentességének a köre.

Külföldre menekülő magyarok

Szalai Piroska közölte, Magyar Péter szerint 700-800 ezer honfitársunk kényszerült külföldön munkát vállalni, költözni azért, hogy el tudja tartani a családját. – Ezzel szemben ennek töredéke sincs, s mindig többen jöttek hozzánk, mint ahányan elköltöztek végleg vagy időlegesen. Az ENSZ legfrissebb adatai szerint 2024-ben összesen a világban 539 ezer olyan ember él, aki hazánkban született, s Magyarországon 690 ezer olyan ember él, aki nem Magyarországon született. 2010-ben a külföldön élők száma 378 ezer volt. Ebben benne vannak a gyermekek és az idős korú honfitársaink is, tehát nincsenek ennyien a foglalkoztatottak.

Az Eurostat adatai szerint 1995 óta egyetlen olyan sem volt, amikor többen költöztek volna el tőlünk, mint ahányan jöttek hozzánk. 

– fogalmazott, hozzátéve, Magyar Péter is az egyik évben kivándorolt Brüsszelbe dolgozni, pár év múlva pedig visszaköltözött a teljes családjával, a feleségével és 3 gyermekével. – A beszédeiben azonban azt sugallja, hogy a kivándorlás hatalmas, és végleges döntése a honfitársainknak. Ez azonban egy torz kép. 2025-ben 41,8 ezer magyar állampolgár költözött be hozzánk, ebből 31,7 ezer fő visszaköltöző volt, s 10,1 ezer a külföldön született, akik nagyrészt a gyermekeik voltak, s 39,7 ezer magyar állampolgár költözött külföldre, ezek között találjuk a külföldön tanulni kezdő diákokat, a kiküldetésben dolgozó felnőtteket a családjukkal is. Magyar Péter itt is túlzóan és egyoldalúan beszél a nemzetközi vándorlási helyzetünkről, ahogy ezt korábban a baloldali politikusoktól megszoktuk – tudatta.

Volt gazdasági növekedés

Szalai Piroska szerint Magyar Péter akkor is tévedett, amikor azt mondta, négy évig szinte nem volt Magyarországon gazdasági növekedés. – Volt növekedés, csak az utolsó 3 évben alacsony, de az idén az első negyedévben már a 2. legnagyobb az egész unióban. 2022-2025 közti négy évben hazánkban a GDP 65.950 milliárd forintról 87.046 milliárd forintra nőtt, azaz folyóáron 32 százalékkal emelkedett. Ebből az inflációt kivéve is 7,5 százalékos reálérték növekedést jelentett – sorolta. A politikus szerint

– Nincs olyan szakértője, aki tudna segíteni neki? Hogyan lesz így jobb minden, ha a diagnózis sem stimmel? – zárta sorait Szalai Piroska.

Nyitókép: MTI/Lakatos Péter