Szerintük az a gazdag, aki sokat fizet rezsire – így manipulál a baloldal a magyar adatokkal

Bárki bármit is állít, az egy főre jutó fogyasztásnak semmi köze a szegénységhez. Mi, magyarok a biztonságra törekszünk, megtakarítunk, nem költekezünk. Míg például a románok hitelből fogyasztanak, addig az Európai Unión belül Magyarországon van a legtöbb családi megtakarítás.

Június van, és menetrendszerűen ismét megérkeztek a szegénységről szóló álhírek. A baloldali média már megint attól hangos, hogy a magyarok a legszegényebbek. Pedig ha a hivatalos adatokat nézzük, nem állunk rosszul: a középmezőnyben vagyunk. 

Több mint egymillió ember került ki a szegénység kockázatával élők köréből, és nálunk csökkent második legnagyobb mértékben a gyermekszegénység is. Bárki, aki mást állít, minimum téved.

Az Eurostat évente kétszer tesz közzé hírt a GDP-ből számított fogyasztási kiadások alakulásáról – júniusban és decemberben –, így történt ez most is. E mutatóban hazánk az uniós országok között a sor végén szerepel.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy Magyarországon az emberek szegényebbek lennének, mint az unió más országaiban. Csupán annyit jelent, hogy a többi uniós ország lakóihoz képest:

• jóval több dolgot kapunk természetbeni juttatásként (pl. Erzsébet-táborok, ingyenes tankönyv, étkezés, rezsicsökkentés, tűzifaprogramok, ország- és vármegyebérlet stb.),
• jóval nagyobb mértékben takarékoskodunk (a legfrissebb adatok szerint 2023-ban a háztartások bruttó megtakarítási rátája nálunk volt a legnagyobb az unióban),
• jóval többet beruházunk saját tulajdonú ingatlanjainkba, nem béreljük az autónkat, és
• kisebb mértékben élünk hitelekből (nem úgy, mint például a románok).

Erről a témáról már számos alkalommal írtam itt, a Mandineren is – például karácsony előtt, illetve a tavalyelőtti cikk itt olvasható, az azt megelőző pedig itt.

Akik nem riadnak vissza a hosszabb írásoktól, azoknak szeretettel ajánlom a Századvég Riport 2024-ben megjelent „A családok életkörülményei munkaalapú megközelítésben” című elemzésemet is.

Mit értelmez rosszul a baloldal?

A legutóbbi írásomban részletesen bemutattam, hogyan alakult ki a jelenleg használatos – sőt az unió országaiban kötelezően alkalmazott – módszer, amely a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők arányát méri.

Évtizedekkel ezelőtt, amikor a statisztikusok még nem tudtak ennyi adatot gyűjteni – a papíralapú adatszolgáltatások időszakában –, még nem létezett az a szofisztikált, komplex mutató, amelyet ma már általánosan és az unióban kötelezően használnak a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés mérésére. Erről részletesebben itt írtunk.

Kezdetben az egy főre jutó GDP növekedéséből próbáltak következtetni az ország lakóinak átlagos életszínvonalának változására, de hamar rájöttek, hogy ez túlságosan leegyszerűsítő megközelítés.

Később elkezdték használni a „háztartások tényleges fogyasztása” nevű mutatót, amely szintén a GDP-ből származik, de nem vizsgálja egyesével, külön a családok fogyasztását.

Mivel Magyarországon a lakosság jóval nagyobb arányban részesül a GDP kollektív fogyasztási részéből, ez a mutató is kellőképpen elnagyolt, ezért nem alkalmas a szegénység pontos vizsgálatára – ennél sokkal precízebb eszközök is rendelkezésre állnak.

Ha az Európai Unión belüli országokkal szeretnénk összehasonlítást készíteni, akkor a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők arányát érdemes használni.

Az elérhető legfrissebb adatokat az Eurostat nemrég tette közzé. Ezek a 2023-as referenciaévre vonatkoznak, és a mérések 2024-ben készültek. Eszerint 

Sőt, Magyarországon a szegénység aránya kisebb, mint az uniós átlag.

2010-ben még a sereghajtók között voltunk Romániával és Bulgáriával együtt. Akkor több mint 3 millió ember élt a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával. 2023-ra több mint egymillióan – köztük közel 350 ezer gyermek – tudtak kilépni ebből a fenyegetettségből, és bekerülni a középosztályba.
A gyermekek helyzetéről itt található egy részletes írásom.

2010 és 2023 között 4,6 millióval csökkent azoknak a honfitársainknak a száma, akik nem tudtak fedezni egy váratlan kiadást – például egy csőtörés javításának költségeit, amelyet önállóan nem tudtak volna megoldani. Ugyanebben az időszakban több mint másfél millióan menekültek ki a rezsi- vagy hiteltörlesztési hátralékosok köréből.

Egy országban a háztartások anyagi helyzetének megítéléséhez a fogyasztás önmagában nem elegendő – érdemes figyelmet fordítani a megtakarításokra és a vagyonra is. Nézzük meg mindegyiket alaposabban!

A valós fogyasztás

Ahogy korábban részleteztük, az Eurostat évente kétszer adja ki a GDP-ből levezetett fogyasztási adatokat. Ezek azonban csak elnagyolt képet nyújtanak a valós helyzetről. Ötévente az Eurostat közzéteszi a háztartási kiadási naplókon alapuló mérések eredményeit is – ezek a mintában szereplő háztartások tényleges áru- és szolgáltatásvásárlásán alapulnak, így pontosabb képet adnak a fogyasztásról.

A legutóbbi ilyen adat 2020-ra vonatkozik, amikor hazánk a középmezőnyben, a 16. helyen szerepelt – mögöttünk tíz uniós tagállam található. A 2015-ös méréshez képest Magyarország érte el a legnagyobb javulást: 23 százalékpontos növekedéssel hat országot előztünk meg.

Vagyon

A legutóbbi elérhető adat szintén a 2020-as évre vonatkozik, mivel ez a felmérés is ötévente készül. Az Eurostat kísérleti statisztikaként teszi közzé, és csupán 21 ország vesz részt benne. Hazánk az egy háztartásra jutó nettó vagyon vásárlóerő-paritáson számolt értéke alapján a 14. helyen áll – ez a középmezőnyt jelenti. 

Magyarországon 8,6 millió ember – a lakosság 90,1 százaléka – saját tulajdonú ingatlanban él. A devizahitelezés terhétől megszabadulva ma már jóval kevesebbeknek van jelzáloghitele, mint korábban.

Megtakarítások

A háztartások bruttó megtakarítási rátája azt mutatja meg, hogy egy adott időszakban a háztartások rendelkezésre álló jövedelmük hány százalékát halmozzák fel későbbi szükségleteik kielégítésére – pénzügyi eszközökben vagy tőkejavakban. Ez tehát az a rész, amit nem az adott időszak költségeire fordítanak. Ezt a mutatót szintén a GDP-ből számítják, így a 2023-as évre vonatkozó adat is ismert.

Magyarországon a háztartások megtakarítási rátája 1995 és 2012 között folyamatosan csökkent, majd 2013-tól javulásnak indult. Érdemi, jelentős növekedés 2017 és 2021 között következett be. 

2023-ban a magyar háztartások megtakarítási rátája elérte a 20 százalékot, ami az EU-tagállamok közül a legmagasabb érték. Ezzel szemben az uniós átlag 13,3 százalék volt.

Görögország és Románia negatív értékei arra utalnak, hogy ott a háztartások felélték megtakarításaikat, illetve fogyasztásukat hitelekből fedezték.

Mi, magyarok a biztonságra törekszünk: megtakarítunk, nem költekezünk feleslegesen. Míg például a románok jellemzően hitelből fogyasztanak, addig Magyarországon – az Európai Unión belül – a legmagasabb a családok megtakarítási szintje.

Sajnos hozzá kell szoknunk ahhoz is, hogy egyes baloldali szereplők a rendelkezésre álló mutatók közül rendszerint azokat emelik ki, amelyekkel kedvezőtlenebb színben tudják feltüntetni a magyar állapotokat.

A szerző miniszterelnöki főtanácsadó, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa

Nyitókép: AI