A tervezett, 120 milliárd forintos beruházás leállítását is kilátásba helyzete a Master Good, amiért a kormány megszüntette a vendégmunkások engedélyét. A miniszterelnök szerint a magyar munkavállalóknak kellene magasabb fizetést kapniuk az egyik legnagyobb hazai baromfifeldolgozónál, s nem kellenének a vendégmunkások.
„Segélykiáltásként” emlegette Bárány László, a Master Good cégcsoport vezetője azt a korábbi bejelentését, hogy amennyiben a kormány nem szünteti meg a vendégmunkások foglalkoztatásának június 6-tól életbe lépett szigorítását, leállítja a kisvárdai központú cég a tervezett, 120 milliárd forintos beruházását. A Master Good az egyik legnagyobb magyarországi baromfifeldolgozó, közel 2500 alkalmazottat foglalkoztat, akik közül valamivel kevesebb, mint 600 fő a harmadik országból toborzott munkavállaló.
Magyar Péter a csütörtöki kormányzati tájékoztatón válaszolt a vállalat nyomásgyakorlására, amelyet visszautasított. A miniszterelnök felidézte, az elmúlt években százmilliós, egyes években több milliárdos állami támogatást kapott a cégcsoport. A jelenleg tervezett fejlesztéshez is megítélt az előző kormány egy jelentősebb állami támogatást, amelynek célja, hogy új munkahelyek jöjjenek létre.
Ezt is ajánljuk a témában
A külföldi munkaerő korlátozása miatt elmaradhat a Master Good 120 milliárd forintos beruházása. Ha a terv megvalósul, a Master Good kénytelen lesz csökkenteni a termelési volumenét, ami az árbevétel és a nyereség visszaesését vonja maga után.
Magyar Péter világosan fogalmazott: az új munkahelyekre szükség van, mivel a kelet-magyarországi térségben még mindig sok a munkanélküli. Ezeknek az új munkahelyeknek a létrejöttét nem azért támogatja az állam, hogy Fülöp-szigeteki vendégmunkások töltsék be a pozíciókat. A kormányfő arra is rámutatott,
tavaly több, mint 25,5 milliárd forint adózott eredményt ért el, ami azt jelenti, hogy bőven lenne forrás megduplázni a ma 200 ezer forintot kereső magyar dolgozók bérét, akik ráadásul a rossz munkakörülményekre is gyakran panaszkodnak.
Hogy pontosan mire alapozta ezeket az információkat a miniszterelnök, nem tudni, mindenesetre hozzátette: azért döntött a harmadik országból érkező munkavállalók foglalkoztatásának szigorításáról a kormány, hogy a magyarországi vállalkozások ne nyomják le a béreket az olcsó külföldi munkaerő toborzásával.
A Master Good szerint ugyanakkor nincs elegendő magyar munkaerő, ezért nélkülözhetetlen a külföldiek alkalmazása. Szerintük ezt a béremelés sem oldaná meg. A magyar tulajdonú nagyvállalat ezért már kezdeményezett egyeztetéseket a kormánnyal, ugyanakkor korábban jelezték, egyelőre nem találták meg azt a csatornát, amelyen keresztül érdemi párbeszédet kezdeményezhettek volna.
Ezt is ajánljuk a témában
A vállalat ügyvezető igazgatója szerint nincs már hazai munkaerő.
A Mandiner alaposan utánajárt, a kormánynak, vagy a munkaerőért kiáltó hazai cégeknek van-e igaza a vendégmunkások körül kialakult helyzetben.
Magyar Péter már a kampányban világossá tette: megszüntetik az előző kormány gyakorlatát, amely a Tisza Párt állítása szerint arra ösztönözte a cégeket, hogy külföldi munkaerőt toborozzanak, ez pedig már kedvezőtlen hatással volt a hazai bérek emelkedésére is az érintett ágazatokban, elsősorban az ipar területein.
A munkáltatók és a HR-szakma a tervezett júniusi szigorítás előtt már megkongatta a vészharangot, véleményük szerint a vendégmunkások kitiltása a mezőgazdaság és a turizmus területén is súlyos válságot eredményezne, végső soron a gazdaság visszaeséséhez vezetne.
A harmadik országból érkező munkavállalókra vonatkozó szigorítás június 6-án lépett életbe.
A Magyar Közlönyben megjelent szigorítás részleteitől sok hazai munkáltató fellélegezhetett. Azok a foglalkoztatók, amelyek június 5-éig már alkalmaztak vendégmunkásokat, vagy kezdeményezték toborzásukat, nem kell, hogy megváljanak tőlük.
Ezt is ajánljuk a témában
Kiderült, a kormány a szakmai érdekképviseleti szervezetekkel történő előzetes egyeztetés nélkül hozta meg döntését egyes külföldi munkavállalók foglalkoztatásának megszünéséről.
Az érintettek tartózkodása a korábbi szabályok szerint meghosszabbítható, vagyis hosszú távon, még évekig maradhatnak azok, akikkel már szerződött az adott vállalkozás.
Megtévesztő elnevezés okoz félreértést. A kormány a döntésével az új vendégmunkás tartózkodási engedélyek kiadását szüntette meg a június 6-tól. Ez az engedély-típus a számos munkavállalási célú engedély közül az egyik kategória, elnevezése azonban sokakat megtéveszthet, mivel azt sugalmazza, hogy összességében érinti a harmadik országból érkezőket.
A felfüggesztett engedélyekre vonatkozó szabályok 2025-től léptek életbe és lehetővé tették a cégeknek, hogy egyszerűen és gyorsan toborozzanak nagy számban külföldi munkavállalókat. Azoknak a vállalkozásoknak volt lehetőségük erre, amelyek stratégiai együttműködést kötöttek az előző kormánnyal, vagy ebből a célból működő, államilag minősített munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül toboroztak.
A többi munkavállalási célú tartózkodási engedély szabályait nem módosította a Tisza-kormány, vagyis a Master Good nyomásgyakorlása mögött az állhat, hogy az egyszerű és gyors toborzás helyett egy hosszadalmasabb és magasabb adminisztrációs teherrel járó eljárással kellene harmadik ország-bélieket felvennie.
Megmaradt ugyanis a foglalkoztatási célú – klasszikus – munkavállalási engedély, amely három országból nyújt lehetőséget a toborzásra: Georgiából, Örményországból és a Fülöp-szigetekről, vagyis a filippínó dolgozók továbbra is dolgozhatnak Magyarországon.
A magyarországi foglalkoztatók tehát nem említették, szó sincs arról, hogy új harmadik országból érkezőt nem vehetnek fel.
Mindössze arról van szó, hogy a könnyített eljárásban, nagy számban, munkaerő-közvetítőn keresztül bevett toborzás helyett egy korábbi gyakorlat szerint tudnak a jövőben új vendégmunkásokat szerződtetni.
Ez növeli a toborzással kapcsolatos teendőket és egy hosszabb – 21 nap helyett 70 napos – eljárást kell lefolytatniuk. Fontos, hogy a foglalkoztatási célú engedély azok számára nyújt magyarországi munkavállalási célú tartózkodást, akik alacsonyan képzettek és elsősorban fizikai munkára érkeznek. Esetükben az állam nem nyújt kedvezményeket.
Többféle, más típusú engedélyt is kiadhatnak a magyar hatóságok, ha valaki az országban szeretne élni azért, hogy itt dolgozhasson. A magasan képzett munkavállalókra, az uniós országokból érkezőkre és a vállalkozókra más szabályok vonatkoznak.
A fejlett gazdaságokban, már nem csak Nyugat-Európában, de térségünkben is súlyos gondot okoz a munkaerőhiány még azokban az országokban is, ahol a munkanélküliség is jelen van. Ez két fő okra vezethető vissza: a demográfiai változások, vagyis a népességcsökkenés miatt egyre kevesebb a potenciális munkaerő, emellett a helyiek bizonyos alacsony fizetésű fizikai és nagy felelősséggel járó munkakört nem akarnak betölteni.
A munkáltatóknak a magasabb fizetésekkel lenne elsősorban lehetőségük ösztönözni a még rendelkezésre álló helyi munkaerőt, ám ezt a profitjuk terhére kellene megtenniük. A nagyvállalatok eredményei azt mutatják, lenne még mozgástér, először a tisztességes bérekkel és a munkakörülmények javításával kellene a cégeknek elsősorban a hazai munkaerőt mobilizálniuk. Magyar Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy
az Orbán-kormányok azért adtak jelentős, sokszor milliárdos nagyságrendű állami támogatást az ideérkező külföldi cégeknek, hogy munkahelyeket teremtsenek, de a magyarok számára.
Azt ugyanakkor a meghirdetett gazdaságpolitikai fordulat keretében nem kívánják tovább ösztönözni, hogy alacsony hozzáadott értékű, „összeszerelő üzemekként” emlegetett gyártóegységek épüljenek Magyarországon, amelyek munkaerőigénye nagy, ellenben alacsony fizetést és nehéz fizikai munkavégzést várnak el.
A kormány célja, hogy a külföldi működőtőke a magas hozzáadott értékű munkahelyteremtésben legyen érdekelt. Az már más kérdés, hogy jól képzett munkavállalóból is hiány van, ezért a szakértők arra figyelmeztetik a Tisza-kormányt, hogy több más európai országhoz hasonlóan vezessen be új ösztönzőket, ezzel vonzóvá téve az országot a képzett munkaerő és az innovatív vállalkozások számára.
Az adatok azt mutatják, hogy a magyar munkavállalók uniós összevetésben is magasan képzettek, ugyanakkor a vállalkozások nem tesznek eleget a termelékenység és a hatékonyság javításáért. Ezt a folyamatot pedig érdemben a munkaerőhiány képes ösztönözni, mivel elérhető munkáskezek híján a technológiai fejlesztésekre kell összpontosítaniuk a gazdasági szereplőknek.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila
Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!
A szociális dolgozó, aki két helyen dolgozva nettó 500-at visz haza, hogy ebből fizesse a 200 ezres lakbért, és nevelje egyedül a két gyerekét, nem gonoszságból kér, hanem kétségbeesésből, és azért, mert ő azt várta az Orbán-rendszer leváltásától, hogy nem kell nyomorognia.
„Amit a bizottság részéről teszünk és tehetünk, az az, hogy szorosan és nagyon konstruktívan egyeztetünk a magyar hatóságokkal az ügyben” – fogalmazott a bizottsági szóvivő.
A párt egyik automatikus válaszlevele szerint az összeg nem közvetlenül az állampolgároknak járó pénz, hanem a blokkolt uniós források egy főre vetített értéke.
Balhé lett Magyar Péter mohácsi beszédének közvetítséből, a miniszterelnöknek ugyanis meggyőződése, hogy az M5 stábja szándékosan vágott be olyan kameraképeket a mohácsi beszédéről, amelyeken látszottak az üres széksorok – állítja Németh Balázs a közmédiánál dolgozó forrásaira hivatkozva.
Én a mai kormányszóvivői tájékoztató után sem kapizsgálom.
A kormányfő az egészségügy, a hulladékgazdálkodás és a gyermekvédelem területén is jelentős változásokat jelentett be.
A Mandiner tulajdonosa az MCC augusztus 31-i megszűnése után a Pénzügyminisztérium lett.
„Maga a rendezvény – ha minden igaz – megszegi, az pedig egészen biztos, hogy teljesen semmibe veszi a jelenleg is hatályban lévő, 2021-ben elfogadott gyermekvédelmi („propaganda”) törvényt, amelyet egy 2022-es – a baloldal által megpuccsolt – népszavazáson 3 millió 800 ezren támogattak érvényes szavazatukkal.”