Klebelsberg csábította haza, Hitler személyesen adott parancsot az elfogására, Sigmund Freudot előzte be a Nobel-díjnál, imádta a nőket és a sportot – mutatjuk egy csodálatos életút állomásait.
Napra pontosan 80 éve, 1941. június 13-án Szent-Györgyi Albert (1893-1986) bejelentette találmányát a jól eltartható, nagy C-vitamin tartalmú készítmények előállítására – ennek kapcsán emlékezünk a valaha volt egyik legnagyobb magyar tudósra, akinek
a népszerűsége popsztárokéhoz volt mérhető,
és Semmelweis Ignáccal együtt az egyetemes orvostudomány történetének legfontosabb alakjai közé tartoznak – mindkettő magyar a Föld nevű golyóbis egészét befolyásolta munkásságával, minden egyes ember üdvét szolgálva.
Sokatmondó tény, hogy Szent-Györgyi abban az évben kapott orvosi Nobel-díjat (1937), amikor például Sigmund Freudot is jelölték. Klebelsberg Kuno csábította haza a fiatal zsenit Magyarországra a trianoni tragédia után: máig az egyetlen magyar tudós, aki hazai kutatásért kapott természettudományos Nobelt.
Szent-Györgyi Albert
anyai ágon egy orvosprofesszori dinasztia leszármazottja volt, apai ágon régi erdélyi nemesi családból származott,
de már Budapesten született. Sokáig rossz tanulónak számított, így amikor kitalálta, hogy kutatóorvos szeretne lenni, a család aktuális orvosprofesszora megvétózta a dolgot: félt, hogy az ifjú Albert szégyent hoz a családra. Nem így lett, Albert eredményei feljavultak és belevágott az életre szóló kalandba.
Anatómiával kezdett, de megunta, mert holt tudománynak tartotta, ő viszont az élettel kívánt foglalkozni. 1913-ban átment az Élettani Intézetbe, majd 1914-ben behívták katonának. Az orosz frontra került, megsebesítette magát, hogy kikerüljön a harcokból, végül szabadságolták. Felépült, akkor meg az olasz frontra küldték, de túlélte.
Ledoktorált, megnősült, lánya lett –
nekivágtak Európának: Prágában, Hamburgban, Leidenben, Groningenben, Londonban majd Cambridge-ben is dolgozott,
és 1927-ben kémiából is ledoktorált, majd visszatért Magyarországra, mindenki legnagyobb örömére.
Klebelsberg Kuno kultuszminiszter víziójának a része volt, hogy hazacsábítja az ország legkiválóbb elméit – meg is tette. A szegedi egyetem Orvosi Vegytani Intézetének a vezetésére a Cambridge-ben kutató Szent-Györgyi Albertet szemelték ki. 1930-ben elfoglalta a katedrát. Ekkor már nemzetközileg ismert tudós volt.
Hogyan történt a nagy felfedezés? Szent-Györgyi saját elbeszélése szerint
egyik este az akkori feleségétől vacsorára paprikasalátát kapott, de nem volt kedve megenni.
Mivel nem akarta megsérteni feleségét, a paprikát lekapta a tányérról és a laborba vitte kísérletezni. A lényeg a lényeg: a kutató 1931-ben a paprikából aszkorbinsavat tudott kinyerni, és bejelenthette: nagy mennyiségben képes előállítani a C-vitamint.
Legyünk akkurátusak: a hexuronsav témakörében végzett alapvető és meghatározó kutatásait az Orvosi Hetilap 1932. május 26-i számában, majd a Nature 1932. április 16-i számában publikálja. „Hosszas viták után a nemzetközi tudományos élet elismeri Szent-Györgyi elsőségét a C-vitaminnal kapcsolatos kutatásokban, a hexuronsavat skorbutellenes hatása miatt pedig aszkorbinsavnak nevezik el” – fogalmaz Szelke László egyetemi adjunktus.
Aztán valóság lett, amit sokan vártak a fentiek után:
Szent-Györgyi Albert 1937-ben megkapja az orvosi Nobel-díjat
„a biológiai oxidációs folyamatok kutatása terén elért felfedezéséért, különös tekintettel a C-vitaminra és a fumársav katalízisére.”
A legtöbb emlős élőlény szervezete képes a C-vitamint előállítani, néhány kivétellel: például a tengerimalac mellett ilyen az ember is. Génkészletünkben jelen van az a gén, amelyik a C-vitamin termeléséért felelős, viszont az evolúció során ez mutálódott, így már nem látja el ezt a feladatot. A C-vitamin a természetes élelmiszerekben csak kis mennyiségben fordul elő és a C-vitamin igény egyénileg és időben is nagyon változó.
Szent-Györgyi azonnal világhírnévre tett szert, de hamarosan kitört a második világháború (1939-1945.)
A tudós az antifasiszta ellenállás aktív résztvevője lett Magyarországon, célja egy radikális polgári párt megalapítása volt.
1943-ban Kállay Miklós miniszterelnök tudtával Isztambulba repült, hogy tárgyaljon a szövetségesekkel hazánk kiugrásáról
a háborúból. Ez volt a magyar üzenet a briteknek: bármikor átállnánk, de az országban állomásozó német csapatok miatt ez nagyon nehéz. A tudós azt a feladatot kapta a brit titkosszolgálat fejétől, hogy térjen vissza Budapestre és segítsen egy rádiókapcsolat kiépítésében London és Kállay között. A tervet a Gestapo megtudta, és megakadályozta.
1944-ben, a német megszállás alatt Adolf Hitler személyesen adott parancsot az elfogatására. Szent-Györgyi egy ízben úgy fogalmazott, ez volt élete csúcspontja. A tudós vidéken, a fővárosban, majd a svéd nagykövetségen bujkált, ahonnan
egy gépkocsi csomagtartójában csempészték ki,
amikor a németek le akartak csapni rá.
Ezt is ajánljuk a témában
A nagy kultuszminiszter árván nőtt fel, bejárta Európát, az állami bevétel tíz százalékát fordította a szegények és tehetségesek oktatására, és még Szent-Györgyi Albertet is hazacsábította.
Szent-Györgyi 1947-ben Svájcban értesült arról, hogy barátját, Ráth Istvánt, kutatásai támogatóját letartóztatták és megkínozták. Arra az elhatározásra jutott, hogy nem tér vissza Magyarországra.
A fasiszták után a kommunistákkal is meggyűlt a baja
– mint annyi embernek. Az Egyesült Államokban telepedett le, 1955-ben kapta meg az állampolgárságot.
Ráth Istvánt a magyar hatóságok végül hagyták távozni, Szent-Györgyi az ő támogatásával a keleti parton vásárolt egy nagy, óceánparti házat, és megalapította a Szent-Györgyi Alapítványt: ez később több fiatal magyar kutató Nyugatra kijutását segítette. Tovább kutatott, páratlan eredményeket ért el.
A tudós
többször felhívta a figyelmet az 1956-os forradalomra,
de a málenkij robotról és a szovjet munkatáborokba hurcolt több millió emberről is írt a The New York Times-nak szerkesztőségi levélben: a több tucat levél jó részét közölte a lap.
A 60-as évektől a vietnami háború ellen és az atomháború ellen is állást foglalt, több háborúellenes munkája jelent meg. Az Egyesült Államok kormánya megszüntette kutatómunkája állami támogatását.
Gazdag magánemberek adományaiból jött létre a Nemzetközi Rákkutatási Alap. Szent-Györgyi a Falak nélküli laboratórium nevű szervezet vezetője lett: 14 ország 60 intézetében folyt a „rákellenes” kutatómunka.
Életrajzírói szerint Szent-Györgyi Albert az élet titkát akarta megismerni, ennek része volt a rákkutatás, amiben
személyes érintettség vezette:
második feleségének a családjában mindenki mellrákban halt meg, az anyós mamája, az anyós, a sógornő és a feleség is, a tudós első házasságából született lánya úgyszintén.
A családi tragédiák erősen hatottak Szent-Györgyire:
nem pusztán meggyógyítani akarta a rákot, hanem az okát érteni.
Úgy vélte, ha a tüneteket kezeljük, akkor „csak egyes rákokat tudunk meggyógyítani, ha viszont globálisan értelmezzük a betegséget, akkor van esély arra, hogy mindenféle rákot meg tudunk gyógyítani.”
Szent-Györgyi felismerte a szabad gyökök szerepét a rák kialakulásában és a vitaminok gyökfogó képességét.
A tudós valóban az élet titkára volt kíváncsi, próbált az anyagi világ mélyére hatolni – világmagyarázatot, életmagyarázatot keresett. Úgy gondolta, hogy
az életműködés folyamatai a molekuláris szint alatt, kvantumszinten zajlanak.
Szerinte a fehérjék túlságosan nagyok és „ormótlanok” ahhoz, hogy az élet rajtuk keresztül működjék: ehelyett csak a színhelyet biztosítják. Elképzelése szerint az elektronok molekulán belüli, vagy közötti mozgása „agresszív” szabad gyököket hoz létre, amelyeket a sejt kénytelen kordában tartani: erre szolgál a C-vitamin.
Szent-Györgyi Albert imádta a nőket. 1917-ben feleségül vette a Demény Kornéliát, akitől a lánya született. 1941-ben nagy botrányt keltve összeházasodott a kétgyermekes Borbíró Mártával, aki 1963-ban elhunyt. 1965-ben ismét megházasodott, a nála 47 évvel fiatalabb Susan Wichtermant vette feleségül, 1968-ban válás lett a vége. 1975-ben
a nála 50 évvel fiatalabb Marcia Houstonnal házasodott össze.
Szent-Györgyi Albert rajongott a sportért: vitorlázott, vitorlázó repülőzött, motorozott, autózott, teniszezett, lovagolt. Már az apja is kiváló futó volt, és a nagybátyja lakásán alapították meg a Magyar Tenisz Szövetséget. Nobel-díjas tudósunk az úszást is nagyon szerette:
az Egyesült Államokban úgy járt dolgozni, hogy átúszta a tengeröblöt,
ami elválasztotta az intézettől. Szó szerint egy szál fürdőgatyában állított be a munkahelyére.
Szent-Györgyi 1973-ban, emigrálása óta először Magyarországra látogatott az MTA Szegedi Biológiai Központ avatására, majd 1978-ban tagja volt a koronázási ékszereket Magyarországra szállító küldöttségnek.
Matuscsák Tamás, az Én vagyok Szent-Györgyi című három kötetes életregény írója így fogalmaz a tudós népszerűségéről: „Szinte el sem lehet képzelni, hogy mekkora sztár volt Szent-Györgyi. Több száz újságcikk foglalkozott vele itthon és külföldön, csak a New York Times-ban 150 cikk jelent meg róla.
Olyan renoméja volt, ami ma teljesen elképzelhetetlen, nincs az a mai filmsztár vagy popsztár, aki a közelébe kerülhetne.”
Az életrajzíró szerint Karikó Katalin például meglepően keveset szerepel magyarországi és külföldi hírekben, pedig az is hatalmas felfedezés, amit ő tett. Tegyük hozzá: Krausz Ferenc esetében egyenesen méltatlan, ahogy Magyarországon jelenleg kezelik – kormányzati szinten – professzionális és tudásalapú szerepvállalását a tehetséggondozásban.
Álljanak itt végezetül Szent-Györgyi Albert szavai: „Én magam is azért lettem tudós, mert már fiatalon megtanultam, hogy
csakis a szellemi értékekért éri meg küzdeni,
hiszen a legmagasabb cél az a művészi vagy tudományos alkotómunka.”
*
Nyitókép: Szent-Györgyi Albert motorjával, amellyel 1934-ben egy európai túrán vett részt
Felhasznált irodalom:
Ralph W. Moss: Szent-Györgyi Albert, Typotex Kiadó (2003.)
Matuscsák Tamás: Én vagyok Szent-Györgyi I-III., Goodwill Pharma, Szeged, 2022-2024
https://ujkor.hu/content/a-tudos-es-a-politikus-szent-gyorgyi-albert-elete
http://www.med.u-szeged.hu/eletutja
https://hvg.hu/tudomany/20180916_szent_gyorgyi_albert_tortenetek_legendak_125_eve_szuletett
https://semmelweis.hu/baratikor/galeria/teljes-nevlista/szent-gyorgyi-albert/
https://szent-gyorgyi-albert.hu/
https://www.typotex.hu/book/12944/szent-gyorgyi_albert__a_tudos_politikus
Magyar Péter megvon minden támogatást a Nobel-díjas Krausz Ferenc vezette kutató csoporttól és az eddigieket is visszaköveteli.
A döntés tovább erősíti a professzor jelenlétét a globális tudományos térben.
A rák nem büntetés, hanem a véletlenek összjátéka – hangsúlyozza a biokémikus. Hetvenedik születésnapjára könyvet írt a fiával: a Szerencsés realista egyszerre tudományos krónika és inspiráló memoár arról, miért nem szabad feladnunk az álmainkat.
Az író Milánóban adta le voksát.
Pósfai Gábor leszögezte, Magyarország a jelenlegi formájában továbbra is elutasítja az Európai Unió migrációs paktumát.
Gondban voltak az uruguayiak.
A kérdés az, hogy a fiatalok saját lakáshoz jutását segítené, vagy inkább a nagybefektetők ingatlanállományát növelné.
