Aki ötezer iskolát építtetett – 150 éve született a csodálatos Klebelsberg Kuno

Napra pontosan 150 éve, 1875. november 13-án született Klebelsberg Kuno, a magyar történelem egyik legnagyobb alakja, ha az oktatást és a művelődést a mindenkori kormányzatok egyik legfontosabb feladatának tekintjük. Én annak tekintem. 

elképesztő munkabírása és államférfiúi valósága mellett korabeli ellenzéke és mai ellenzői sem mehettek/mehetnek el szó nélkül. A tisztelet szava nélkül.

Klebelsberg elsősorban a tehetségben hitt, és a Horthy-korszakban megalkotta azt a rendszert, ami addig elképzelhetetlennek tűnt: szegény magyar gyermekek legszélesebb tömege számára vált elérhetővé a tudás, a műveltség, a szellemi javakhoz való hozzáférés. 

Egyszerre formálta át alapjaiban a tudományos intézményrendszert és az iskolahálózatot, közel egy évtizedes minisztersége alatt bőkezű támogatásban részesítette az oktatás és a művelődés szinte minden szféráját: 

a tehetséges ifjúság képzésére szerte Európában.

A legjobb szándékok vezették, és ezek a szándékok nem olvadtak föl az ostoba engedmények, az ócska kompromisszumok langymeleg levegőjében. 

és akinek a munkássága – stratégiai gondolkodásának hála – ilyen hosszan hatott volna az ország történelmére. Máig hat.

„Én sem ismertem a vígasságot”

A leendő miniszter katonacsaládból származott, édesapja huszárszázados volt, de korán elhunyt, Kuno két éves korában, anyja ekkor fiával együtt Székesfehérvárra költözött a családjához, akik segítettek neki a gyermek nevelésében. Gyámja a nagyapja lett.

Klebelsberg Kuno később a következőket írta fehérvári gyermekkoráról:

Én sem ismertem a vígasságot”. 

A fehérvári ciszterciták gimnáziumában érettségizett, majd jogot tanult a budapesti, a müncheni, a berlini egyetemeken és a párizsi Sorbonne-on, végül államtudományi doktori oklevelet szerzett. 1899-ben, 24 évesen megnősült, házasságukból nem született gyermek, így még inkább a munkájának élhetett.

Három év alatt ötezer iskola – világrekord

1922-es választási győzelme után Bethlen István a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium élére állította Klebelsberg Kunót, aki a következő évtizedben „szerkezetében és szellemiségében is átalakította az oktatási rendszert.”

Hogy a földrengésszerű változásokat érzékeltessük, itt jelezzük: 

ami világszinten is sosem látott arányokat jelent, még akkor is, ha „a kormány – a trianoni békediktátumban foglalt katonai korlátozások miatt – az ifjúság bújtatott kiképzését szintén az oktatás keretén belül – pl. a leventemozgalom megszervezésével – oldotta meg” – fogalmaz a Rubicon.

A teljesség igénye nélkül: 

Kidolgozta a nyolcosztályos elemi iskola tervezetét – ezt végül 1940-ben vezették be, és bővítette a túlzsúfolt középfokú képzést. A reáliskola és a gimnázium mellett létrehozta a reálgimnázium intézményét, ezekben a modern ismeretekre és a természettudományokra helyezték a hangsúlyt. Négyosztályosra bővítette a polgári iskolát, és a leányiskolák kínálatát is bővítette.

A miniszter a részletekre is ügyelt. 

Az iskolákhoz háromszobás tanítói lakás tartozott, az udvaron téglából épült árnyékszékkel. 

Az új tanyasi iskolák egyfajta kultúrközpontokká váltak, könyvtárral, gramofonnal és filmvetítő gépekkel felszerelve. Gazda-, iparos- és olvasókörök tartották itt az összejöveteleiket, sőt, Klebelsberg külön figyelmet fordított arra, hogy 

Mi ez, ha nem stratégia?

Hazacsábította Szent-Györgyi Albertet Cambridge-ből

Klebelsberg Pécsen, Szegeden, Debrecenben egyetemi építkezéseket indított, és korszerűsítette a felsőoktatást. A magas gyermekhalandóság csökkentése is az átfogó koncepció része volt,

Egyetemi építkezései a klinikákkal kezdődtek, a szülészeti és gyermekklinikák ezen belül is hangsúlyosak voltak. Ezen túl – német modell szerint – sem a klinikákat, sem az egyetemeket nem tudta elképzelni magas színvonalú kutatómunka nélkül.

A tudósutánpótlás biztosítására számos külföldi országban Collegium Hungaricumokat (CH) hozott létre, ezen túl megteremtette az egyéb külföldi ösztöndíjak rendszerét. A lehető legkomolyabb erőfeszítéseket tette azért, hogy hazacsábítsa a Nyugatra települt magyar tudósokat, 

Cambridge-ből és kinevezte a szegedi Orvos Vegytani Intézet vezetőjének.

A „lista” szinte végtelen. 

fölismerte az egészséges életmódban rejlő lehetőségeket, amivel megint csak úttörőnek számított. A kiemelkedő magyar sportteljesítményekben egyrészt hazánk jó hírnevének öregbítését látta, másrészt szerette volna elérni, hogy a jövő nemzedék ne csak művelt, hanem életerős fiatalokból álljon. Egyfajta antik eszményben hitt, test és szellem egységében.

azzal, hogy esélyt adott millióknak, amivel a történelem aranylapjaira írta magát.

*

Felhasznált irodalom:

Kékes Szabó Mihály: Klebelsberg Kuno egyetempolitikai törekvéseinek főbb jellemzői

Glatz Ferenc: Klebelsberg tudománypolitikai programja és a magyar történettudomány. Századok, 1969/5–6. 1176–1200. o.

https://ntf.hu/index.php/2020/07/20/klebelsberg-kuno-elete-es-oktataspolitikaja

https://rubicon.hu/hu/kalendarium/1875-november-13-klebelsberg-kuno-szuletese

https://edu.ek.szte.hu/klebelsberg-kuno-elete-es-munkassaga/

http://tortenelemcikkek.hu/node/412

Nyitókép: Klebelsberg Kuno az 1900-as évek elején, ismeretlen fotós (Wikipédia)