A nagy kultuszminiszter árván nőtt fel, bejárta Európát, az állami bevétel tíz százalékát fordította a szegények és tehetségesek oktatására, és még Szent-Györgyi Albertet is hazacsábította.
Napra pontosan 150 éve, 1875. november 13-án született Klebelsberg Kuno, a magyar történelem egyik legnagyobb alakja, ha az oktatást és a művelődést a mindenkori kormányzatok egyik legfontosabb feladatának tekintjük. Én annak tekintem.
Szellemi nagysága vitathatatlan volt, ez a kiválóság vezette kultuszminiszter pályafutását,
elképesztő munkabírása és államférfiúi valósága mellett korabeli ellenzéke és mai ellenzői sem mehettek/mehetnek el szó nélkül. A tisztelet szava nélkül.
Klebelsberg elsősorban a tehetségben hitt, és a Horthy-korszakban megalkotta azt a rendszert, ami addig elképzelhetetlennek tűnt: szegény magyar gyermekek legszélesebb tömege számára vált elérhetővé a tudás, a műveltség, a szellemi javakhoz való hozzáférés.
Egyszerre formálta át alapjaiban a tudományos intézményrendszert és az iskolahálózatot, közel egy évtizedes minisztersége alatt bőkezű támogatásban részesítette az oktatás és a művelődés szinte minden szféráját:
népiskolákat és egyetemeket építtetett, kutatóközpontokat és külföldi kollégiumokat hozott létre
a tehetséges ifjúság képzésére szerte Európában.
A legjobb szándékok vezették, és ezek a szándékok nem olvadtak föl az ostoba engedmények, az ócska kompromisszumok langymeleg levegőjében.
Nem volt talán ember a magyar történelemben, aki ilyen robbanásszerű hatással lett volna országa műveltségének kézzelfogható, valós, szinte azonnali javulására,
és akinek a munkássága – stratégiai gondolkodásának hála – ilyen hosszan hatott volna az ország történelmére. Máig hat.
A leendő miniszter katonacsaládból származott, édesapja huszárszázados volt, de korán elhunyt, Kuno két éves korában, anyja ekkor fiával együtt Székesfehérvárra költözött a családjához, akik segítettek neki a gyermek nevelésében. Gyámja a nagyapja lett.
Klebelsberg Kuno később a következőket írta fehérvári gyermekkoráról:
„Anyám bánatos özvegyi életet élt.
Én sem ismertem a vígasságot”.
A fehérvári ciszterciták gimnáziumában érettségizett, majd jogot tanult a budapesti, a müncheni, a berlini egyetemeken és a párizsi Sorbonne-on, végül államtudományi doktori oklevelet szerzett. 1899-ben, 24 évesen megnősült, házasságukból nem született gyermek, így még inkább a munkájának élhetett.
1922-es választási győzelme után Bethlen István a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium élére állította Klebelsberg Kunót, aki a következő évtizedben „szerkezetében és szellemiségében is átalakította az oktatási rendszert.”
Hogy a földrengésszerű változásokat érzékeltessük, itt jelezzük:
az 1920-as években a tárca a teljes költségvetés közel 10 százalékával rendelkezett,
ami világszinten is sosem látott arányokat jelent, még akkor is, ha „a kormány – a trianoni békediktátumban foglalt katonai korlátozások miatt – az ifjúság bújtatott kiképzését szintén az oktatás keretén belül – pl. a leventemozgalom megszervezésével – oldotta meg” – fogalmaz a Rubicon.
A teljesség igénye nélkül:
Klebelsberg a népiskolai hálózat kiépítése során három év alatt összesen 5000 tantermet építtetett.
Kidolgozta a nyolcosztályos elemi iskola tervezetét – ezt végül 1940-ben vezették be, és bővítette a túlzsúfolt középfokú képzést. A reáliskola és a gimnázium mellett létrehozta a reálgimnázium intézményét, ezekben a modern ismeretekre és a természettudományokra helyezték a hangsúlyt. Négyosztályosra bővítette a polgári iskolát, és a leányiskolák kínálatát is bővítette.
A miniszter a részletekre is ügyelt.
A modern iskolák fala már nem vályogból, hanem téglából készült, padlózatuk vörösfenyő volt, az épületek hatalmas ablakokkal és palatetővel rendelkeztek.
Az iskolákhoz háromszobás tanítói lakás tartozott, az udvaron téglából épült árnyékszékkel.
Az új tanyasi iskolák egyfajta kultúrközpontokká váltak, könyvtárral, gramofonnal és filmvetítő gépekkel felszerelve. Gazda-, iparos- és olvasókörök tartották itt az összejöveteleiket, sőt, Klebelsberg külön figyelmet fordított arra, hogy
az új tanítói lakásokba úgy „osztatta el” a fiatal tanítónőket és tanítókat, hogy „növelhesse az összeházasodás és letelepedés lehetőségét”.
Mi ez, ha nem stratégia?
Klebelsberg Pécsen, Szegeden, Debrecenben egyetemi építkezéseket indított, és korszerűsítette a felsőoktatást. A magas gyermekhalandóság csökkentése is az átfogó koncepció része volt,
minden összefüggött mindennel.
Egyetemi építkezései a klinikákkal kezdődtek, a szülészeti és gyermekklinikák ezen belül is hangsúlyosak voltak. Ezen túl – német modell szerint – sem a klinikákat, sem az egyetemeket nem tudta elképzelni magas színvonalú kutatómunka nélkül.
A tudósutánpótlás biztosítására számos külföldi országban Collegium Hungaricumokat (CH) hozott létre, ezen túl megteremtette az egyéb külföldi ösztöndíjak rendszerét. A lehető legkomolyabb erőfeszítéseket tette azért, hogy hazacsábítsa a Nyugatra települt magyar tudósokat,
személy szerint tartott számon minden egyes fiatal tehetséget: 1930-ban ő hívta haza Szent-Györgyi Albertet
Cambridge-ből és kinevezte a szegedi Orvos Vegytani Intézet vezetőjének.
A „lista” szinte végtelen.
Létrehozta például a Testnevelési Főiskolát,
fölismerte az egészséges életmódban rejlő lehetőségeket, amivel megint csak úttörőnek számított. A kiemelkedő magyar sportteljesítményekben egyrészt hazánk jó hírnevének öregbítését látta, másrészt szerette volna elérni, hogy a jövő nemzedék ne csak művelt, hanem életerős fiatalokból álljon. Egyfajta antik eszményben hitt, test és szellem egységében.
Klebelsberg Kuno megsokszorozta a magyar tehetségek, a magyar lehetőségek számát
azzal, hogy esélyt adott millióknak, amivel a történelem aranylapjaira írta magát.
*
Felhasznált irodalom:
Kékes Szabó Mihály: Klebelsberg Kuno egyetempolitikai törekvéseinek főbb jellemzői
Glatz Ferenc: Klebelsberg tudománypolitikai programja és a magyar történettudomány. Századok, 1969/5–6. 1176–1200. o.
https://ntf.hu/index.php/2020/07/20/klebelsberg-kuno-elete-es-oktataspolitikaja
https://rubicon.hu/hu/kalendarium/1875-november-13-klebelsberg-kuno-szuletese
https://edu.ek.szte.hu/klebelsberg-kuno-elete-es-munkassaga/
http://tortenelemcikkek.hu/node/412
Nyitókép: Klebelsberg Kuno az 1900-as évek elején, ismeretlen fotós (Wikipédia)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Az egyetem kulcsszerepet játszik a térség gazdaságában azáltal, hogy képzett munkaerőt biztosít, ami a beruházások köztük a Mercedes gyár bővítésének alapfeltétele.
A rangsorok alapján a cél egyértelmű: a következő években tovább javítani a magyar egyetemek nemzetközi pozícióját – jelölte ki a feladatokat a miniszter.
A Budapesti Corvinus Egyetem jelentős fejlődésen ment keresztül, ami által nemzetközi szinten egyre láthatóbbá válik. Bruno van Pottelsberghe-et, az egyetem rektorát az elért eredményekről kérdeztük.
Hankó Balázs elmondta, hogy mindennek része az a felújítási program, amely a kórház „általános állagának vonatkozásában” elindult, és amelynek része a röntgen-, CT- és mammográfiaieszköz-beszerzés.
A miniszter új tudásközpont létrejöttét jelentette be.
A jogszabály Kollár Kinga állításaival ellentétben nem 90%-ban, hanem 100%-ban elkészült, pusztán arra vár, hogy az Európai Bizottság is tartsa a szavát és vonja vissza a blokkolást.
A bejárás során a miniszterelnök megtekintett egy kutyafuttatót, az állatok elszállásolására alkalmas bokszokat, majd egy kutya sétáltatásában is részt vett.
