A Tisza Párt a magyar hallgatók érdekei ellen lép fel

Hankó Balázs szerint a Tisza Párt és a brüsszeli intézmények összehangoltan lépnek fel a magyar egyetemek és hallgatók ellen. A kulturális és innovációs miniszter erről a magyar egyetemek Erasmus-kizárásával kapcsolatos per, valamint a Pannónia-program körüli viták kapcsán beszélt a Magyar Nemzetnek.

A tárcavezető felidézte: hat magyar egyetem – a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Miskolci Egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem és a Dunaújvárosi Egyetem – perének tárgyalása idén szeptemberben, két és fél év után zajlott le. 

Az Európai Bizottság korábban azt állította, hogy az egyetemek politikai alapon döntenek a hozzáférésről, amit a magyar rektorok határozottan visszautasítottak. Hankó szerint az EB képviselőinek tisztességtelen állításai miatt még a bírók is kivonultak a tárgyalásról.

A miniszter a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott: politikai boszorkányüldözés zajlik, hiszen az egyetemek megújulásáról autonóm testületeik, a szenátusok döntöttek. Véleménye szerint az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság és az Európai Parlament legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt Manfred Weber irányításával koalícióban támadja a magyar felsőoktatást. Ebben a folyamatban – mint mondta – 

A Pannónia-program ellehetetlenítésére tett kísérlet

Hankó Balázs a portálnak azt is ismertette, hogy a per során két alapvető kérdés merült fel: történt-e előzetes hatásvizsgálat, illetve megkeresték-e az érintett egyetemeket. Az Európai Bizottság mindkettőre nemmel válaszolt. Ezt követően azzal érveltek, hogy politikusok ülnek a kuratóriumokban, amire a tárgyalást vezető svéd bíró rámutatott: saját hazájában is hasonló a gyakorlat, 

Hankó szerint a bírósági ítélet várhatóan csak az áprilisi választások után születik meg. Eközben a Tisza Párt olyan módosító indítványt nyújtott be az Erasmus költségvetéséhez, amelynek célja, hogy a magyar Pannónia-programra is kiterjedjenek az uniós szankciók. A miniszter a Magyar Nemzetnek hangsúlyozta: a Pannónia-program sikeres, idén decemberig több mint 11 300 hallgató vett részt benne, ami időarányosan az Erasmus részvételi adatainak több mint duplája.

A tárcavezető élesen bírálta a magyarországi baloldali ellenzéket, kijelentve: szerinte nem az ellenzéki pártoknak vannak brüsszeli képviselőik, hanem Brüsszelnek vannak képviselői a magyar ellenzékben. Úgy vélte, ezek a szereplők következetesen a brüsszeli álláspontot képviselik Magyarországon, ezért támogatják az egyetemek kizárását és a Pannónia-program szűkítését.

„Lopakodó, sunyi hatáskörelvonás”

Hankó Balázs szerint a Pannónia-program elleni fellépés beleillik az Európai Bizottság hatásköri túlterjeszkedésébe. Kiemelte: a felsőoktatás, a kutatáspolitika, a családpolitika és a gyermekvédelem nemzeti hatáskör, mégis rendszeresen uniós beavatkozási kísérletek történnek. A miniszter ezt „lopakodó, sunyi hatáskörelvonásnak” nevezte, és úgy fogalmazott: 

Erasmus helyett Európán kívüli hallgatók

A miniszter beszámolt a portálnak arról is, hogy az EB a következő felsőoktatási és Erasmus-stratégiában nem a magyar hallgatók kizárásának rendezését tette első helyre, hanem azt, hogy 350 ezer Európán kívüli – jellemzően afrikai – diák kapjon hozzáférést a programhoz, és a hallgatói mobilitás érje el a 23 százalékot. Emellett a Bizottság el akarta vonni a nemzeti irodák hatásköreit és központosítani akarta a források elosztását.

Hankó szerint Magyarország ezt a stratégiát megvétózta a magyar egyetemisták érdekében, amit a Magyar Rektori Konferencia is támogatott. Ennek eredményeként a kötelező kvóták és a centralizációs tervek lekerültek a napirendről.

A Pannónia-program révén hallgatók tanultak többek között az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Japánban és Kínában, összesen 27 millió kilométert utazva és 47 ezer kreditet szerezve. A HU-rizont program második ciklusában 23 új kutatási projekt indult, amelyekben a magyar egyetemek vezető szerepet töltenek be olyan világszínvonalú intézményekkel együttműködve, mint a Harvard, a Yale, a Johns Hopkins vagy a University College London.

Hankó Balázs szerint mindez bizonyítja: az Európai Bizottság döntései ellenére a magyar felsőoktatás és kutatás nemzetközi szinten is versenyképes maradt, és továbbra is meghatározó szereplője a globális tudományos együttműködéseknek.

Nyitókép: Ficsor Márton /Mandiner