„A magyar tudomány Aranycsapatát építjük” – Hankó Balázs a Mandinernek

November elején Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem egyedül utazott az amerikai fővárosba, hogy találkozzon Donald Trumppal, az Egyesült Államok elnökével. A kormányfő mellett népes magyar küldöttség vett részt a találkozón, melyben mindenkinek megvolt a maga feladata. A delegáció tagja volt Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter is, aki a Mandinernek elárulta, milyen feladattal utazott ki Orbán Viktorral Washingtonba.

Miniszter úr a washingtoni Orbán-Trump találkozó magyar delegációjával tartott. Mi volt a feladata és milyen eredményekkel tért haza?

Nekem a családügy, a felsőoktatás, a kutatás és szakképzés területén kellett egyeztetéseket folytatnom. Tudni kell, hogy 

Még Trump elnök előző kormányzása idején, 2020-ban Magyarország és az Egyesült Államok elsőkként köteleződtek el a Genfi Konszenzus Nyilatkozat mellett, melynek lényege, hogy a társadalom alapegysége a teremtett világ rendje szerinti család. Aztán jött a Biden-adminisztráció és az amerikaiak kiszálltak ebből a konszenzusból. 2025-ben Trump elnök úr egyik első intézkedéseként az Egyesült Államok visszatért az egyezménybe, amelynek kitűzéseit most már közösen visszük és próbálunk egyre több európai országot is behúzni. A célunk az, hogy legyen Európában is egy családokért folytatott koalíció. Erről is egyeztettem kint Washingtonban. Szeretnénk, ha csatlakozna Szlovákia, ha visszajönnének a lengyelek, jöjjön Olaszország, Törökország a Nyugat-Balkán országai, Örményország. Első körben ők tűnnek a legelérhetőbbnek.

Az amerikaiak mit vennének át a magyar családtámogatási rendszerből?

Trump például már el is indított egy, a magyar babakötvényhez hasonló intézkedést. Persze Elnök Úr ezt Trump-számlának hívja. 

Az egyik legnagyobb konzervatív intézet vezetőjével is egyeztettem Megdöbbentette őket, ugyanis nem akarták elhinni, amit Brüsszel Magyarországgal csinál. Elmondtam nekik, hogy Magyarországot 1 millió euróval büntetik naponta, amiért nem akarjuk beengedni az illegális migránsokat. Nem akartak hinni a fülüknek. Mondtam nekik, hogy nem az angolommal van baj, valóban napi 1 millió euró. Nem értették, hogyan akarja, akarhatja a Bizottság egy nemzetállam döntését felülírni abban, hogy kit akar beengedni a saját területére. Ahogy azt sem értették, miért akarja Brüsszel a háborút finanszírozni.

Miközben az Egyesült Államokban példaként tekintenek a magyar családtámogatási rendszerre, a magyarországi ellenzék újra azzal a kommunikációs panellel támadja a kormányt, hogy rekord alacsony a születésszám. Kinek van igaza?

A baloldal támadásait illetően igyekszem higgadt maradni. A héten részt vettem a Népjóléti Bizottság ülésén. A Demokratikus Koalíció képviselői egyenesen hazugsággal vádoltak meg, amikor azt mondtam, hogy a Bokros-csomag miatt születik kevés gyermek Magyarországon. Azt szajkózták, hogy a Bokros-csomag már harminc éve volt. Megkérdeztem tőlük, meg tudják-e mondani, mennyi a nők átlagéletkora, amikor az első gyereküket vállalják. Kisegítettem őket: huszonkilenc és fél év. A Bokros-csomagként elhíresült baloldali megszorító intézkedések miatt ma 322 ezerrel kevesebb szülőképes korú nő van. Ebből kifolyólag a születésszám csökken. Kevesebb nő, kevesebb gyermeket tud vállalni. Viszont ha az ezer szülőképes korú nőre vetítjük az arányokat, ott nagyjából tartjuk a szintet. Azt pedig ne feledjük, hogy a 2010-es szinthez képest a gyermekvállalási arány emelkedésének köszönhetően 200 ezerrel több gyermek jött világra. Ezzel az emelkedéssel a világ harmadik, az EU első helyén vagyunk. Mindezt úgy, hogy az EU-ban minden 4. születésnél az édesanya migráns hátterű.

Ennyire érzékeny műszer a demográfia? Harminc évvel ezelőtt elkövetnek egy hibát, és máig tart az árnyéka?

Igen. Éppen ezért kell megakadályoznunk, hogy ez újra előforduljon. Márpedig ez a hatszáz oldalas, megszorításokról szóló tiszás tervdokumentum véleményem szerint egy Brüsszel által tollba mondott új Bokros-csomag, ami kiegészül a Gyurcsány-féle 2007-es vizitdíjas, kórházi napidíjas magánegészségügyi csomaggal. 1300 milliárdot vennének el a családoktól, 3700 milliárdot vennének el a vállalkozásoktól. De 

Nagyon fontos, hogy a nemzeti konzultációban minél többen nemet mondjuk az adóemelésre, arra hogy el akarják venni az adómentességet az édesanyáktól és a huszonöt év alattiaktól, hogy el akarják venni a családi adókedvezményt, és hogy meg akarják emelni a társasági adót és a rezsidíjakat.

Vannak megszorítás párti közgazdászok, akik szerint ezek az intézkedések helyesek.

A kormány nem ezen az állásponton van, és ez jól látszik mindabból, amit mi teszünk. Hogy néhány példát mondjak: október 1-jétől szja-mentesek a háromgyermekes édesanyák, július 1-től a CSED és a GYED, és az örökbefogadói díj is szja mentes. Indul lépcsőzetesen a negyven év feletti édesanyák szja-mentessége két gyermek után. Január 1-től félmillió, ‘29 január 1-től egymillió édesanya lesz szja-mentes. Mi tehát igent mondunk a magyar családokra. 4802 milliárdot fordítunk 2026-ban családtámogatásra, ami a GDP 5 százaléka – ez óriási vállalás, de látjuk a pozitív hatását: tizennégy százalékkal nőtt a házasságkötések száma, egyre többen vesznek fel CSOK Pluszt és most indul a 3 százalékos fix kamatozású lakáshitel, azaz az Otthon Start program, ahol már 8500 elbírált hitelszerződésnél tartunk.

Mit sikerült intézni Washingtonban az egyetemek és a kutatás terén?

November 7-e immáron nemzetünket erősítő történelmi dátum, egészen addig ugyanis nem volt a magyar és az amerikai kormány között együttműködés a felsőoktatás és a kutatás terén, aznap azonban aláírtuk az elsőt. 

Ennek keretében száznegyvennégy kutatói hónapot finanszírozunk, a kutatóknak Pannonia ösztöndíjat biztosítunk, az Amerikai Katolikus Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem pedig együttműködésbe kezd a mesterséges intelligencia etikai kérdéseinek kutatására. Ez egy nagyon fontos problémakör, erről fogok tárgyalni a Vatikánban is most szombaton (az interjút december 4-én, csütörtökön rögzítettük – a szerk.). Szintén a washingtoni látogatásunk eredménye, hogy 

Mindemellett már 207 Pannonia ösztöndíjasunk volt az Egyesült Államokban az elmúlt év során és 10 vezető amerikai egyetemmel van HU-RIZON együttműködésünk, amelyekben a magyar egyetem a konzorciumvezető, nem a Yale, az MIT vagy a Harvard, hanem a magyar intézmény. Szóval szépen alakul a két patrióta nemzet együttműködése a felsőoktatásban és a kutatásban is.

Adja magát a kérdés: ezek az új együttműködések az amerikaiakkal enyhítik az Erasmusszal kapcsolatos fennakadásokat? És ha már itt tartunk: hol tart most az Erasmus-ügy?

A brüsszeli gettósítási kísérlet, amellyel karanténba akarták zárni a magyar diákokat, nem jött össze, ezt kijelenthetjük. 

ebből kétszázheten az Egyesült Államokban, száztizenkilencen az Egyesült Királyságban, száztizennyolcan Japánban, vezető egyetemeken. Hamarabb jön az ösztöndíj, teljes kreditelismerés, tényleges tanulmányi ösztöndíjak és tanulmányi eredmények vannak. Ráadásul rugalmas a program, egy-két hétig, fél évig vagy akár egy évig is részt lehet venni benne. Ettől függetlenül, jár nekünk az Erasmus. Ezért is harcoltam Brüsszelben és Strasbourgban is legutóbb, és folyamatosan harcolok érte, hogy megkapjuk, ami jár. Brüsszelben azonban óriási gyűlölet van Magyarország irányában, nem is titkolják, hogy meg szeretnék buktatni a kormányt a Tisza javára és annak hathatós segítségével, továbbá a DK-s feljelentő társaikkal, akik a Tiszával együtt  akadémiai szabadságról papolnak, miközben valójában az a legkevésbé sem érdekli őket.

Milyen eszközei vannak a harchoz Brüsszelben és Strasbourgban?

Legutóbb például megvétóztam a felsőoktatási stratégiát, nem is fogadták el. Előre szóltam: lehet új stratégia, csak az első pontja az legyen, hogy a magyar egyetemistákat visszateszik az Erasmusba! Utána beszélhetünk a többiről. Nem tették bele, azt viszont igen, hogy 23 százalékos nemzetköziesítési arány kell, meg hogy 350 ezer Európán kívüli egyetemistának kell Erasmust adni. 

Legutóbb az volt a tervük, hogy a nemzeti Erasmus-irodák vezetőit Brüsszelből nevezzék ki, továbbá el akarták vonni a pénzeket, hogy központilag oszthassák el, és a szakmai programot is Brüsszelben akarták meghatározni. Ez egy csomó országban kiverte a biztosítékot, sikerült is egy erős koalíciót szervezni ellene. Bízom benne, hogy az országok a magyar egyetemisták érdekében is fel fognak szólalni. A magam részéről nemrég Strasbourgban elmondtam egy Erasmus-konferencián, hogy jogsértő az, amit Brüsszel tesz. Ezt a hat egyetem perében, ami szeptemberben két és fél év után tárgyalásra került, az Európai Bíróság is egyértelművé tette, amikor feltette a kérdést: hogyan lehetséges az, hogy előzetes hatástanulmány és az érdekeltek megkérdezése nélkül történik kizárás?

Mostanság járja az ország egyetemeit, hogy hallgatók kérdéseire válaszoljon. Nem is maradt visszhang nélkül a fellépése, ugyanis kemény szócsatákat is vív olykor.

Épp tegnap a BGE-en volt egy 30-40 perces vitám egy ottani diákkal. Természetesen mindenhol kapok kritikus kérdéseket, de ez helyes is. A fiataloknak az a dolga, hogy kritikusak legyenek, kérdéseket tegyenek fel és tudjanak velünk vitázni, persze úgy, hogy az alapvető tiszteletet megadjuk egymásnak. 

A diákok a tulajdonosok, odaadtuk ugyanis az egyetemeknek az épületeket. De az a vád is feljött, hogy ellopják a pénzt. Erre csak annyit mondanék, hogy a BGE a tavalyi évben 8 milliárdos eredményt hozott. Állami fenntartásban olyanról nem is beszélhetnénk, hogy egy egyetem gazdasági értelemben eredményt hoz. A BGE ebből a 8 milliárd forintjából, illetve az előző évek eredményeiből vett két új épületet, így 50 ezer négyzetméterrel fogja bővíteni a campusát. Aztán az a brüsszeli narratíva is feljött, hogy azért vagyunk kizárva az Erasmusból és a Horizont Európa programból, mert politikusok ülnek az egyetemeket fenntartó alapítványokban. Tizenhárom politikusról van szó a százöt tag közül, akik mind le is mondtak. Közben a szomszédos Ausztriában minden második embert a kormányzat ültet be a fenntartókba. Azt sem értem, hogyan gondolhatja azt valaki, hogy az Erasmus- és a Horizont-forrásokat ellopják a modellváltott egyetemeken, hiszen ezek közvetlenül a diákokhoz és a kutatókhoz mennének. Hiszen ezek úgynevezett direkt uniós támogatások, amelyek a Nemzeti Irodán keresztül jutnak el az egyetemekhez, diákokhoz. Az alapítványoknak, egyetemi vezetőknek ehhez nincs köze. Ez azt jelenti, hogy Brüsszel szerint ezeket a forrásokat a diákok és a kutatók lopják el? Abszurd.

Említettek olyan témákat, javaslatokat a diákok, amiket érdemes megfontolnia a kormánynak?

Természetesen, kifejezetten termékenyek ezek a beszélgetések, viták. Élvezem is ezeket a helyzeteket. Azért mégiscsak egy egyetemi professzor vagyok, aki a Semmelweis Egyetemen oktat, úgy érzem, otthonosan mozgok ebben a világban. Beszéltünk az ösztöndíjak rendszeréről, amihez hozzá kell nyúlnunk, de szó volt a diákváros kérdéséről is, amiben előre kell lépnünk. Azt is megvitattuk, hogyan lehetne gyakorlatiasabbá tenni az egyetemeket. Kapok nagyon jó ötleteket is, a diákhitel biztosítást például, vagy a mentális egészséggel hogyan kellene jobban foglalkozni az egyetemeken. Máskor egészen konkrét ügyekre hívják fel a figyelmem, például volt, hogy egy feladat beragadt és az érintett diák figyelmeztetett erre engem. Másnap reggel az volt az első dolgom, hogy utánajárjak és megoldjam. Mindent összevéve 

Térjünk át a HUN-REN-re. Ott mi történt mostanság?

November 24-e a 21. századi magyar tudomány és innováció ünnepe. Aznap a Magyar Kutatási Hálózat új irányító testülete, valamint a Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus vezette Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány is megtartotta alakuló ülését. A kutatási hálózat megújítására maguk a kutatók tettek javaslatot, a kormány pedig melléjük állt és pluszforrást biztosított rá. Volt azonban ebben a történetben is egy „Tisza-sziget”. Annak nevezem ugyanis az Akadémiai Dolgozók Fórumát, akik itthon és Brüsszelben egyaránt igyekeztek megfúrni a folyamatot. Ami a HUN-REN-t illeti, a következő években lépésenként 47 milliárdról 98 milliárdra nő a finanszírozása, amiért cserébe természetesen teljesítményt várunk el. 18 milliárdot fordíthattak bérfejlesztésre, minimum 800 ezer forint felett van így már az alapbérük. Nem úgy, mint amit a Magyar Tudományos Akadémia állít 300-350 ezer forinttal.

Mit fog csinálni a Krausz Ferenc vezette alapítvány?

Nemcsak Krausz Ferenc vesz részt benne, hanem a volt akadémiai elnök és Ábel-díjas matematikus Lovász László, valamint három külföldi Nobel-díjas is. Azaz egy olyan alapítványi struktúrát, amit az Európai Bizottság politikai okból kizár a támogatásokból, 5 Nobel díjas tudós vezet. Érdeklődve várjuk, hogyan bírálják majd el az Alapítvány pályázatait Brüsszelben. 

Focis hasonlattal élve: a magyar tudomány Aranycsapatát építjük. Az a cél, hogy 2030-ra a 10 leginnovatívabb ország egyike legyünk Európában.

Nemrég magyar egyeteme lett Kárpátaljának, nem sokkal később pedig nagy vihart kavart, hogy az intézmény magyar hallgatóit akarták kényszerrel besorozni. Ki fog ott tanulni, ha a magyar srácok inkább átjönnek a határon attól tartva, hogy elviszik őket a darálóba?

Nagyon fontos előrelépés, hogy 

Mert az egyetem küldetése szerintünk – ellentétben a brüsszeliekkel, akik az egyetemet az önmegvalósítás eszközének gondolják – az, hogy a rábízott közösséget, azaz a nemzetét szolgálja. 

Az orosz-ukrán háború magyar áldozatainak száma mára 83, folyamatosak a kényszersorozások. November 4-én négy egyetemistát akartak elvinni katonának és tartottak fogva egy ideig. A rektor közbenjárásának volt köszönhető, hogy hosszas huzavona után kiengedték őket. Majd pedig ezek után a rektort vették górcső alá és neki nem akarták megadni a mentességet. Mindez egy olyan államban, amelyet egyesek be akarnak húzni az Európai Unióba, az oda érkező uniós pénzek pedig a halált és a korrupciót szolgálják. Ezért kell kiállnunk a magyar közösség és a béke mellett, továbbá a magyar gazdasági érdekek mellett, ami azt jelenti, hogy magyar pénzt nem vihetnek a háborúba. És ezért is fontos, hogy ez a háború minél előbb véget érjen. Addig is viszont azon dolgozunk, hogy a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemnek legyen magyarországi képzőhelye, így amikor majd végre béke lesz, könnyebben vissza tudnak térni a fiatalok Kárpátaljára.

Nyitókép: Mandiner / Ficsor Márton