Az Állatorvostudományi Egyetem rektora nem finomkodott: szerinte az ellenzék nemcsak ellenfél, hanem ellenség, akik utcai erőszakra készülnek, ha veszítenek. Az interjúban szó esik Orbán Viktor egyetemi látogatásáról, a diákokat ért megalázásról, és arról, hogy miért tartja tragikusnak Magyar Péter árulását.
1954-ben született Mosonmagyaróváron. Állatorvosi diplomáját 1979-ben szerezte az Állatorvostudományi Egyetemen, 1985 óta dolgozik az intézményben. Az egyetem rektora, az anatómiai és szövettani tanszék tanszékvezető tanára, a Magyar Lovassport Szövetség alelnöke. 2019-től 2022-ig a Professzorok Batthyány Körének elnöke. Munkásságát Széchenyi-díjjal ismerték el. Nős, két gyermek édesapja.
A polgári jobboldalnak bátrabbnak kell lennie, és meg kell győznie az embereket arról, hogy nincs alternatívája – mondta lapunknak tavaly ősszel. Hogy látja, mostanra lett eredmény?
Egyértelmű, hogy sikerült felrázni a jobboldalt, és ebben jelentős szerepet játszott a digitális polgári körök elindítása. Nagyszerű ötlet volt! A bátorsággal kapcsolatban azonban még van hiányérzetem. Bizonyos erők továbbra is szinte terrorizálják a velük egyet nem értő embereket, akik aztán nehezen mernek megnyilvánulni. A környezetemben a hallgatók körében is tapasztalom ezt. Mondok egy példát. Sokan kifogásolták, hogy a miniszterelnök idén eljött az egyetemre – egyrészt engem támadtak, hogy miért hívtam meg, másrészt azokat a fiatalokat, akik részt vettek a programon. Bántották, megalázták, roppant kellemetlen helyzetbe hozták őket. Nem csodálom, hogy az érintettek megijedtek, nem egyszerű kezelni az agresszív támadásokat. De ha a jobboldaliak is fel merik végre vállalni a véleményüket, annak meglesz az eredménye. Én például alapító tagja vagyok az állatvédelmi digitális polgári körnek – persze ezért is támadást kaptam. Pedig azért vállaltam a szerepet, hogy az Állatorvostudományi Egyetem rektoraként ilyen módon is felhívjam a figyelmet az állatvédelem ügyére.
Elég lesz a digitális polgári körök elindítása ahhoz, hogy meggyőzzék az embereket?
Mindenkinek, aki a szívén viseli a nemzeti érdeket, a maga szintjén kell elmagyaráznia a környezetében, miért kell továbbra is bizalmat szavazni a jobboldalnak. Pozitív fejlemény a digitális polgári körök elindulása, de a személyes kapcsolatot nem tudja helyettesíteni. S ahogy említettem: fel kell vértezni magunkat, mert hihetetlen gyűlölet ivódott az elégedetlen emberekbe. Továbbra is úgy látom: egy törpe, ám hangos kisebbségről van szó, amely erősen befolyásolja az embereket, főleg a bizonytalanokat. Egyébként a jelenség nem magyar sajátosság, más európai nagyvárosokban, Berlinben, Párizsban, Londonban is jellemző, hogy a tömegek hangja erős, de vidéken egészen más a helyzet. Itthon amit az ellenzék – sőt sajnos azt kell hogy mondjam: az ellenség – művel, semmi másról nem szól, csak a protesthangulat kihasználásáról.
Mire gondol?
Arra, hogy akik ebbe a körbe tartoznak, lassan már bárkire leszavaznának, csak ne Orbán Viktor legyen hatalmon. Semmilyen program, vízió nem számít, ami szerintem tragikus. Ráadásul pont egy olyan ember került szembe a polgári jobboldallal, aki két évvel ezelőtt még mindenkit kiszolgált, mindent megtett, hogy pozíciót szerezzen ebben a közösségben. Aztán mindenkit megcsalt: a politikai közösségét, a hazáját, a feleségét, az egész családját. Ez nekem, konzervatív gondolkodású embernek egyszerűen felfoghatatlan. Ki hajlandó egy ilyen embert követni?
Azok pedig, akik körülötte vannak, pont olyanok, mint a „dicsőséges tanácsköztársaság” katonái.
Irgalmatlan gyűlöletet szítanak, semmi nem számít nekik, s ha jövőre elveszítenék a voksolást, aligha fogadnák el az eredményt, inkább az utcai erőszakot és a káoszt választanák. Nekünk, a magyarságért tenni akaró, a nemzeti értékeket képviselő embereknek nem szabad ezt hagynunk.
Nem gondolja, hogy a kormánynak is lehet felelőssége abban, hogy ide jutottunk?
Nyilván a kormány sem tökéletes, történtek hibák az eltelt tizenöt évben. Ezt a miniszterelnök sem tagadja. Az is tény, hogy mindenbe bele lehet unni, a fiatalok iránt pedig pláne megértéssel kell lenni: amióta az eszüket tudják, végig ugyanaz a politikai erő volt hatalmon, nem csoda, hogy most valami mást akarnak. Csakhogy a tét nekik is óriási, s úgy tűnik, nem gondolják végig, hogy kormányváltás esetén valóban jobb lenne-e az országnak, vagy egyáltalán ők maguk jobban járnának-e a változással. Kifejezetten jó szlogennek tartom a kormánypártok részéről azt, hogy „velünk az ellenzék is jól jár”. Vegyük az egyes társadalmi csoportoknak – nyugdíjasoknak, fiataloknak, családosoknak – nyújtott támogatásokat vagy a gazdasági kérdéseket, például az egykulcsos adót. Ennél igazságosabb formát nem tudok elképzelni, a szisztémának hála van értelme annak, ha valaki többet dolgozik. Vagy hozhatnám azt a példát is, amely már szinte közhely: egymillióval nőtt a munkavállalók száma. Az pedig ugyancsak óriási eredmény, hogy hazánk, bár földrajzilag, népességét tekintve, gazdasági értelemben a kisebb országok között van, ilyen szinten megerősödött a nemzetközi térben.
Magyarország világpolitikai tényező lett, ami kizárólag Orbán Viktornak köszönhető.
Eljutottunk oda, hogy hazánk támogató álláspontja vagy vétója fontos az Európai Unióban is, Donald Trump amerikai elnök pedig barátjaként tekint a magyar miniszterelnökre. A magyar–amerikai kapcsolatok aranykorukat élik. A legfontosabb azonban az, hogy az országnak szava van a béketárgyalások kapcsán.
Épeszű ember nem akarhatja a vérengzés folytatását,
Európának, illetve nekünk, magyaroknak most a béke a legfontosabb. Ha másból nem, a két világháborúból ezt megtanulhattuk.
Visszatérve a kormányfő egyetemi látogatásához, szinte mindenki a zebrázásról és Győzikéről beszélt a vizit kapcsán. Bánja, hogy kis túlzással kampányeszköz lett az esemény?
Kétségtelen: mindkét oldal annak használta az ügyet. Egy miniszterelnökkel való találkozás megszervezésének szigorú kritériumai vannak, jobb lett volna, ha az esemény még több hallgató számára nyilvános. Orbán Viktor intelligenciáját és felkészültségét ismerve tőle bármit lehet kérdezni, mindenre tudott volna válaszolni. Kár, hogy ehelyett egy butasággal, a Győzike-féle zebraüggyel kötötték össze az egyetemen történteket, s ezzel a hallgatók azt érezhették, degradálják őket. Rosszul kezelt ügy volt, ügyesen ki is használta az ellenzék meg a sajtó egy része.
Ahhoz mit szól, hogy a kormányfő mostanában többet találkozik fiatalokkal?
Jó irány, de jobb lett volna előbb elkezdeni, sőt a fiatalokkal érdemi vitákat folytathatna nemcsak a miniszterelnök, hanem a kormány többi tagja is. Nagy hiba, hogy a 2002-ben elindított polgári köröket, amelyek sokat tettek azért, hogy a 2010-es választást meg tudta nyerni a Fidesz, nem tartották életben. Kicsit elkényelmesedett a párt, kevesebb energiát fektetett a személyes kapcsolattartásba, pedig utóbbi, ahogy utaltam rá, most is nélkülözhetetlen. Hiszen sok olyan szavazó van, aki a Fideszre voksolt, aztán időközben elfordult a polgári jobboldaltól – én úgy látom, ebben szerepet játszhatott a közvetlen kapcsolatok hiánya. De sosem késő, hogy különösen a fiatalokkal folyamatos kapcsolattartást alakítsanak ki, amit a választást követően is fenn kell tartani.
Három éve nincs Erasmus a modellváltó intézményekbe járó magyar hallgatóknak a kormány és az Európai Bizottság vitája nyomán. Az egyetem öt másik intézménnyel közösen az Európai Unió Bíróságához fordult az ügyben. Mire számít?
Fontos lenne, hogy a hallgatóink ismét részt tudjanak venni az Erasmus programban, ezért is pereltük be az Európai Bizottságot. Sajnos azt tapasztaljuk, hogy Brüsszel egyáltalán nem érti az álláspontunkat. Továbbra is elítéljük, amiért a modellváltás miatt hátrányos helyzetbe hozzák az intézményeket. Megjegyzem, a modellváltás kifejezéssel sem értek egyet, sokkal fontosabb azt hangsúlyozni, hogy autonóm egyetemekké váltunk, előnyösebb oktatási-kutatási-innovációs piaci lehetőségekhez jutunk. És ezért büntetik a diákjainkat? Ez igazságtalan és elfogadhatatlan! Fontos, hogy megmaradjon a kapcsolatrendszer Európán belül, s ez talán még jelentősebb a kutatókat támogató Horizont Európa program esetében. Nonszensz, hogy az innovációt támogató programból olyan kollégákat zártak ki, akik éveken keresztül részt vettek a pályázatok elbírálásában, emellett ösztöndíjakat nyertek el. Persze, próbáljuk megtartani a kiépült kapcsolatokat, mégis nagy érvágás, hogy egyes egyetemek nem tudnak velünk együttműködni. Abba azért mégsem nyugodhatunk bele, hogy holmi ngó-k mondják meg, ki legyen egy kuratórium tagja, vagy ki legyen a rektor. Nevetségesnek tartom, hogy az intézményi függetlenségre hivatkozva külföldről avatkoznának be a belügyeinkbe.
Ezek szerint nem sikerült a Pannónia-ösztöndíjprogrammal helyettesíteni az Erasmust?
Óriási segítség, hogy a Pannónia-programot elindította a kormány, hiszen így a hallgatók nemcsak Európa országaiba, hanem a világ minden részére el tudnak jutni. Sokszorosára nőtt a külföldön, többek között Dél-Afrikában, az Egyesült Államokban, Thaiföldön, Ausztráliában, Japánban, Dél-Koreában és Kínában tanuló ösztöndíjas egyetemistáink száma.
Az ideális ezért az lenne, ha az Erasmus program vissza tudna jönni, s mellette megmaradna a Pannónia.
Jól megférnének egymással: az egyik a közvetlen európai kapcsolatokat tudja magas szinten tartani, a másik pedig még nagyobb mozgásteret ad a fiataloknak. Szükség van arra, hogy a hallgató világot lásson, megismerje, mi történik a vezető egyetemeken. S ezzel párhuzamosan fontos az is, hogy megteremtsük a hazatérés feltételeit. Ehhez biztosítani kell egyrészt a megfelelő egyetemi kutatási lehetőségeket, másrészt a vonzó fizetéseket. Egy tudomány képviselője elsősorban nem a pénzért marad az egyetemen, hanem mert elhivatott, de meg is kell fizessük. Egy kutatónak fontos továbbá, hogy olyan infrastruktúra álljon a rendelkezésére, amilyennel meg tudja valósítani az elképzeléseit. Ha ez nincs meg, könnyebben kint maradhat külföldön.
Az intézmény nemrég a legjobb magyar egyetem lett az egyik legelismertebb felsőoktatási rangsornak számító Shanghai Ranking szakterületi listáján. Mi a további cél?
Hatalmas büszkeség, hogy csaknem száz helyet javítottunk 2025-ben, jelenleg az 51. és a 75. helyezett között vagyunk. A Shanghai Ranking az egyetemeket a tudományos teljesítmény és a kutatási minőség alapján rangsorolja, s ha még más mérőszámokat is figyelembe venne, úgy a mostaninál is sokkal jobb helyezést érnénk el. 2016-ban újra önálló lett az egyetem, ami nagy lökést adott az intézmény fejlődésének. Azokat a forrásokat, amelyekhez főleg az idegen nyelvű képzésünkből jutottunk, az egyetem infrastruktúrájára, illetve kutatásra tudtuk fordítani. A modellváltás tovább növelte az anyagi lehetőségeinket, s ehhez jöttek hozzá a kormányzat által nyújtott infrastrukturális támogatások. A múlt év végén a miniszterelnök adta át a 7,3 milliárd forintból megújult épületeinket, idén decemberben pedig Hankó Balázs miniszterrel megállapodtunk, hogy több mint 28 milliárd forintnyi állami forrásból újítjuk fel a budapesti kampusz épületeinek negyven százalékát. A tangazdaságunkban szintén hatalmas fejlesztések voltak, a kollégiumot is felújítottuk, s tavaly megdupláztuk elsőéves hallgatóink létszámát. Meggyőződésem: ha ilyen léptékben haladnak tovább a fejlesztéseink, olyan kutatókat is be tudunk majd vonzani az egyetemre, akik közel vannak a Nobel-díjhoz, s PhD-hallgatókat, pályázati pénzeket is ide lehetne csábítani külföldről.
Nyitókép: Ficsor Márton
A szuverén Magyarországra az Európai Unió jelenti ma a legnagyobb veszélyt. Most egy liberális brüsszeli helytartó kormány lépett hivatalba – írta Orbán Viktor a Fidesz-kongresszus előtt közzétett röpiratában.
Reagált a migránstábor ügyére is.
10 órakor kezdődött a Fidesz 32. kongresszusa. Cikkünk folyamatosan frissül.
10 órakor kezdődik a Fidesz 32. kongresszusa.
A hazai azbesztszennyezés ténye már számos helyszínen bizonyítva van, a források azonosítása nagyrészt megtörtént, a teljes kiterjedés felmérése, a felelősségi viszonyok tisztázása és a végleges kármentesítési stratégia kidolgozása azonban még folyamatban van.
A Fidesz frakcióvezetője rosszindulatú vádnak nevezte a miniszterelnök vitnyédi migránstáborral kapcsolatos állításait.
Reagált a migránstábor ügyére is.
A miniszterelnök célja minden bizonnyal a figyelemelterelés volt. Egy olyan kormányzati előkészítő anyagról beszélt, amit soha nem hajtott végre az Orbán-kabinet.
