Brüsszel szócsöve azonban egészen sajátosan értelmezi Európa fogalmát.
Donald Trump európai megítélése továbbra is kifejezetten kedvezőtlen, és ez alól még azok a választók sem jelentenek kivételt, akik az általa nyíltan támogatott jobboldali „populista” pártok szimpatizánsai. A Politico és a Public First közös közvélemény-kutatása szerint Franciaországban és Németországban mindössze a válaszadók alig egyharmada vélekedik pozitívan Trumpról, még a lap által „szélsőjobboldalinak” bélyegzett pártok hívei közül is.
A brüsszeli elit házi sajtója alig titkolt kárörömmel igyekszik bizonygatni – rögtön el is árulva, mire akar „csattanós válasz” lenni a felmérés –, hogy hiába számol a legújabb tengerentúli Nemzetbiztonsági Stratégia a „hazafias európai pártok” erősödésével, lám, még azok szimpatizánsai sem kedvelik az amerikai elnököt. A Politico úgy véli:
a számok arra utalnak, hogy Trump személye inkább teher lehet ezeknek a mozgalmaknak, különösen akkor, amikor a törzsszavazókon túli rétegeket próbálják megszólítani.
Kapcsolódó vélemény
Trumpék stratégiája kíméletlen diagnózis, de legalább kimondja: a nemzetállami rendszer nem a múlt, hanem a jövő egyetlen életképes kerete.
A legnagyobb kivétel Egyesült Királyság, ahol a Reform UK hívei körében Trump megítélése jóval kedvezőbb:
itt a válaszadók fele pozitívan tekint az amerikai elnökre.
Franciaországban viszont a Nemzeti Tömörülés szavazói körében többen nyilatkoztak róla negatívan (38 százalék), mint pozitívan (30 százalék). Hasonló a helyzet Németországban is: az Alternatíva Németországért (AfD) támogatói megosztottak, 34 százalékuk kedvezően, 33 százalékuk kedvezőtlenül ítéli meg Trumpot.
A teljes társadalmat nézve a kép még borúsabb az amerikai elnök számára. Franciaországban és Németországban a válaszadók kétharmada negatív véleménnyel van róla, míg az Egyesült Királyságban ez az arány 55 százalék. Az Egyesült Államokban is hasonló számokat hozott ki a kutatás, Kanadában pedig kifejezetten magas, 72 százalékos Trump elutasítottsága.
A kutatás szerint a jobboldali populista szavazók ugyan nagyra értékelik Trump „Amerika az első” politikáját, és többségük szeretné, ha saját vezetőik jó viszonyt ápolnának vele, ám ezzel párhuzamosan erős bennük a bizalmatlanság. Sokan – „némi” logikai önellentmondással – úgy látják:
Trump politikája elsősorban az Egyesült Államoknak kedvez, más országok kárára.
Ezt is ajánljuk a témában
Az új amerikai nemzetbiztonsági stratégia tisztán és érthetően bemutatja az amerikai kormányzat álláspontját: a legfontosabb Amerika lakosságának jóléte, minden más másodlagos.
Ez különösen a kereskedelmi vámok megítélésében jelenik meg, amelyekkel szemben még a populista szavazók körében is jelentős az ellenérzés.
A Politico elemzése szerint mindez arra utal, hogy az európai jobboldali populista pártok „nemzeti ösztöne” könnyen ütközhet Trump MAGA-politikájával, amely következetesen amerikai érdekeket helyez előtérbe. Ez a feszültség pedig hosszabb távon korlátozhatja az együttműködés politikai hasznát.
Ugyanakkor érdemes vetni egy pillantást a kutatási módszertanra, ami némileg árnyalja a brüsszeli lap lelkendezését: a december 5. és 9. között, 10510 fős mintával dolgozó online kutatás ugyanis kizárólag az Egyesült Államokban, Kanadában, az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Németországban készült, országonként legalább 2000 fő megkérdezésével.
Az európai közvéleményt pedig bajosan reprezentálja mindössze három ország, pláne, hogyha a liberálisok kedvenc szűkítését alkalmazzuk, és csupán az Európai Uniót tekintjük Európának, ami a briteket is kizárja a számításból.
***
Fotó: Orlando SIERRA / AFP
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
A jobboldali politikus alaposan felborzolta a kedélyeket Franciaország lehetséges jövőbeli szerepvállalása kapcsán.
A sziget lakóinak nem tetszenek az amerikai terjeszkedési törekvések.
Kiss Rajmund szerint a szigetország politikai vezetésének és Raúl Castrónak nem kell attól tartania, hogy kommandósok rúgják rájuk az ajtót.
Franciaország a Kínával folytatott párbeszédét arra használja fel, hogy sürgesse Pekinget, gyakoroljon nyomást Moszkvára az Ukrajna elleni háború beszüntetésére.
Berlinben tavaly 2197 zsidóellenes incidenst regisztráltak.
A demokraták „gyávának” nevezték a republikánusokat.
A budapesti Fidesz új frakcióvezetője elárulta, milyen javaslatokkal készülnek.
A jobboldali politikus alaposan felborzolta a kedélyeket Franciaország lehetséges jövőbeli szerepvállalása kapcsán.
